Az alábbiakban megpróbálom összegezni a mexikói klímakonferencia eredményeit a különböző források alapján. A dokumentumokat nincs erőm, se időm átböngészni, de a különböző, általam hitelesnek ítélt szervezetek által közölteket tudom egyesíteni.
Ugyan több kulcskérdésben is előrelépés történt, azonban a mostani egyezség csak egy kiindulási alap, amire építve a jövő évi dél-afrikai konferencián egy megfelelő, jogilag kötelező megállapodás születhet. A WWF szakértői szerint a kétes hírű Koppenhágai Egyezménnyel elindult folyamat jövőre válhat teljessé Dél-Afrikában, a mostani megállapodás ennek rakta le az alapjait. A legfontosabb eredmény a további kibocsátáscsökkentés szükségességének formális elismerése, a fejlődő országok klímaváltozással kapcsolatos tevékenységeit támogató pénzügyi alap létrehozása és a REDD, vagyis az erdőirtás és erdőpusztítás miatti kibocsátások csökkentésével kapcsolatos pénzügyi rendszer alapelveinek kialakítása. Továbbra sincs megállapodás nemcsak a mai jogi kötelezettségeket (a Kiotói Egyezményt) meghaladó kibocsátáscsökkentésről, de azok kialkudásának folyamatáról sem. Nem világos az sem, hogy a Kiotói Egyezményt követő új megállapodás milyen formában fog megvalósulni.
A cancúni klímaalku rövid listája a BBC alapján:
Amit elértek
1. Alap, amely biztosítja a pénz áramlását a fejlett országokból a fejlődő országokba
2. Hivatalos elismerése annak, hogy a jelenlegi emisszió elkötelezettségeket növelni kell
3. Egy keretrendszer a fizető országoknak az erdőírtás megakadályozására
Amit nem értek el
4. Mélyebb emisszió csökkentési számok
5. Mechanizmusok a mélyebb emisszió csökkentési kezdeményezésekre
6. Új globális megegyezés legalizálásának eldöntése
Ezek kifejtve az alábbiak szerint összegezhetők:
ELÉRT EREDMÉNYEK
1. Alap, amely biztosítja a pénz áramlását a fejlett országokból a fejlődő országokba
A jövőben a globális klímaalap teremti meg a feltételeket arra, hogy a szegényebb országok is hozzáférjenek a tiszta technológiákhoz, vagy épp hatásosabban tudják védeni trópusi erdeiket. A létrehozott alap abban is segítséget nyújt majd nekik, ha az országot a klímaváltozás miatti szélsőséges időjárás tépázza, kezdve a szörnyű viharoktól, egészen a tengerszint emelkedéséig – jelezte az IUCN.
Megerősítették a jogilag jóval gyengébb Koppenhágai Megállapodásban már kimondott finanszírozási elveket. Ezek szerint 2010 és 2012 között a fejlett országok 30 milliárd dollárral támogatják a fejlődő országok kibocsátáscsökkentési és adaptációs törekvéseit. Ez az összeg 2020-ig évi 100 milliárd dollárra növekszik.
Egy új „zöld alapot” hoznak létre. Ennek kezelője eleinte a Világbank lesz – ez a fejlett országok követelése volt. Ugyanakkor az alap felügyeletében a fejlett és fejlődő országok részvétele kiegyenlített lesz.
2. Hivatalos elismerése annak, hogy a jelenlegi emisszió elkötelezettségeket növelni kell
A megállapodás szerint valamennyi országnak csökkentetni kell kibocsátásait, így az eddig a Kiotói Egyezményt nem ratifikáló Egyesült Államoknak és a nagykibocsátó fejlődő országoknak is.
Ahhoz, hogy idáig is eljussanak, komoly diplomáciai manőverekre volt szükség. David Cameron, Angela Merkel és Felipe Calderon személyesen hívta fel Japán miniszterelnökét, és sikerrel kérte arra, hogy ne ragaszkodjon mereven a Kiotói Egyezmény kiterjesztésének elvetéséhez. A diplomatáknak sikerült egy olyan szöveget összehozniuk, ami sem Japán, sem a másik Kiotó-szkeptikus ország (Oroszország) számára nem jár presztízsveszteséggel, hiszen lehetőséget ad nekik, hogy későbbre halasszák kibocsátáscsökkentési vállalásaikat. Ugyanakkor a dokumentumok erőteljesen utalnak a Kiotói Egyezmény jövőjére, így a fejlődő országok legfőbb követelése is teljesült.
Megállapodtak abban, hogy valamennyi nagykibocsátó kibocsátáscsökkentési lépéseit is külső ellenőrzéssel hitelesítik. Az MVR (Measurement, Reporting & Verification – vagyis a mérés, jelentés és hitelesítés) szabályokban is sikerült tehát közös nevezőre jutni. Ezzel a megegyezéssel sikerült az ilyen kérdésekben különösen kényes Egyesült Államok igényét is teljesíteni, az amerikaiak ugyanis a tárgyalások előtt kikötötték, hogy semmit nem írnak alá addig, amíg nem garantálják, hogy Kínának és Indiának is alá kell vetnie magát a kibocsátáscsökkentések külső, független ellenőrzésének. Ugyanakkor a fejlődő országok kibocsátáscsökkentésük nemzetközi, független ellenőrzését csak akkor engedélyezik, ha azt a nyugati országok finanszírozzák. Ezzel a kitétellel sikerült Kína méregfogát kihúzni.
3. Keretrendszer a fizető országoknak az erdőirtás megakadályozására
Cancúnban sikerült megállapodni abban, hogy az erdőirtások visszaszorítását további pénzügyi ösztönzőkkel fogják elősegíteni. Az új mechanizmus, amit REDD+-nak neveznek több ponton is kiterjeszti a korábbi REDD mechanizmusokat, és várhatóan kiszámítható pénzügyi támogatást fog biztosítani az erdőirtást visszaszorító fejlődő országbeli programok támogatására. Továbbá azt is ösztönzi, hogy Brazíliához vagy Mexikóhoz hasonlóan az érintett országok megfelelő nemzeti programokat dolgozzanak ki és indítsanak el az erdőirtásból és erdőpusztításból származó kibocsátások csökkentésére. A második legtöbb esőerdővel rendelkező Kongó már a konferencia alatt jelezte, hogy kidolgoz és beindít egy ilyen nemzeti programot.
A mexikói klímakonferencián 194 ország vezetője elé került az erdők védelmére írt REDD program. Az IUCN aktivistái szerint ennek a vitája, az elfogadása és finanszírozása volt az egyik legfontosabb lépése Cancúnnak. Szerintük a mostani döntés kedvezően hat, ám a végső sikert csak egy méltányos, átfogó és mindenkire általános érvényű egyezmény jelentheti majd, hogy a klímavédelem sikeres legyen a jövőben. „Sikerült elmozdulnunk a Koppenhága utáni bénultságból” – mondja Claire Parker vezető klímaszakértő. „A fejlődő országok ugyanis végre látják azokat a pénzforrásokat, amelyekből meg tudják valósítani céljaikat és le tudják csökkenteni a káros gázkibocsátásokat országaikban.”
Egyszerre csökkenteni a káros gáz kibocsátásokat és fokozott védelem alá venni azokat a természeti erőforrásokat, amelyek emberek millióinak jelentik a megélhetést, az minden szempontból egy győzelmet jelent az emberek és a természet számára is – teszi hozzá Maginnis. Az IUNC azt is üdvözli, hogy a REDD dokumentumaiban külön kiemelik a nők helyzetét, hiszen a világ szegényeinek 70 %-a nő és közülük 90 %-nak a természet, kiváltképp a környező erdők adják a mindennapi élelmet.
HIÁNYOK
4, 5, 6. Mélyebb emisszió csökkentési számok és mechanizmusok az emisszió csökkentési kezdeményezésekre, valamint új globális megegyezés legalizálásának eldöntése
A fejlett országok elismerik, hogy 2020-ig az 1990-es kibocsátási szinthez képest 25-40%-os kibocsátáscsökkenést kell elérniük és valamennyi ország egyetért abban, hogy összességében az emberi eredetű üvegházhatású gázkibocsátásokat olyan szinten kell maximalizálni, hogy az ipari forradalomhoz képest a globális átlaghőmérséklet emelkedés 2 °C alatt maradjon. Azonban a jelenlegi konkrét vállalásokkal kb. 3,2 °C várható felmelegedésnél tartunk, ami sok országnak már katasztrofális mértékű. A záródokumentumok elismerik, hogy további kibocsátáscsökkentésre van szükség, de még az egyes országokra eső további mitigáció mértékének kidolgozási mechanizmusait nem tartalmazza.
Egyéb
A tárgyalók megállapodtak egy alkalmazkodással foglalkozó bizottság létrehozásában, és kidolgozták annak feladatkörét. Ez a bizottság azokat az országokat fogja támogatni, melyek nemzeti szintű adaptációs terveket dolgoznak ki. Ugyanakkor továbbra sem világos, hogy nemzetközi jogi szempontból mit ért a világ a klímaváltozás szempontjából sebezhetőségnek, és nincs olyan rendszer, mely a klímaváltozással kapcsolatos károk és veszteségek kérdéseit rendezné.
A megállapodás értelmében egyszerűsödik az alacsony kibocsátású technológiák és a szakértelem átadása a fejlődő országok számára. Öt évenként tudományos szintű elemzést készítenek a fejleményekről és a további szükséges lépésekről.
Körülbelül ennyit tudtam kihámozni a különböző jelentésekből. Hogy a pohár félig van-e tele, avagy félig üres-e, az 2011-ben fog eldőlni, amikor Dél-Afrikában az új csökkentési számokról is dönteni kell(ene).
