Föld

Klímaváltozás okozta-e az ausztrál erdőtüzeket?

Written by Levi

Alig ocsúdtunk fel az Amazonas őserdőjének leégéséből, máris itt az következő, az új-dél-walesi erdőtűz, az ottaniaknak csak bushfire.

Tudnunk kell, hogy Ausztráliában az erdőtüzek nem ritkák és nem csak most lettek gyakoriak. Olyannyira nem, hogy a kontinens ökoszitémája is úgy alakult ki, hogy fejlődésének szerves része az erdőtűz, evolúciója során gyors regenerálódásra lett képes. Számos növényfaj terjedését segíti a tűz, néhány enélkül szaporodni sem tud. Az ausztrál fákról tudni kell, hogy rendkívül gyorsan és nagyon magas hőfokon égnek. 

A fauna is jól alkalmazkodott a gyorsterjedésű tüzekhez, a kenguruk, wallabyk és a madarak gyorsan el tudnak menekülni, a kígyók, wombatok föld alatti üregeikben, koalák a fák tetején összegömbölyödve próbálják túlélni a forróságot.  

Mindezektől függetlenül, korábban is voltak a mostanihoz hasonlóan nagy erdőtüzek, a kifejezetten pusztítókat az ausztrálok mindig az adott napról nevezték el, úgy mint, Ash Wednesday, Black Thursday vagy Black Saturday.  

De mi okozhatja a tüzeket? Bár a felelős lehet természeti jelenség is, akár egy villámcsapás, de az igazság az, hogy többségében emberi felelőtlenség vezet az erdőtüzekhez. Egy eldobott csikk, egy magára hagyott tábortűz, de egy távvezeték szakadás miatti szikra is elindíthatja. Terjedését a szárazság, a nagy szél is felerősítheti, így okozva súlyosabb károkat. A nagy erdőtüzekben mindig találunk egy közös pontot, miszerint hosszantartó, többévnyi szárazság és extrém meleg előzi meg fellobbanásukat.  

Ez az a pont, amikor felmerülhet a kérdés, hogy az idei nagy erdőtüzet már a klímaváltozás számlájára írhatjuk-e vagy sem.  

Az elmúlt 30 évben Dél-Ausztráliában mintegy 15%-kal csökkent az őszi és téli csapadékmennyiség (ez nálunk a tavaszi és nyári időszak) és 25%-kal az április-májusi. Mindemellett rekordalacsony volt az idei csapadékmennyiség is Új-Dél-Walesben, ez 77%-kal maradt el a sokéves átlagtól. A csapadék elmaradásának oka egyrészt, hogy a klímaváltozás hatásaként az indiai-óceáni dipólus megerősödött, ezért az onnan érkező nedvesebb légtömegek északabbra vonultak, elkerülve Ausztráliát. Másrészt az antarktiszi oszcilláció is megerősödött, ami miatt a téli csapadék Ausztráliától délebbre, az óceán felett keletkezik. 

Az elmúlt időszakban további extrém hőhullám is sújtotta a térséget. Ausztrália történelmében 2019 volt az eddig mért legmelegebb év, sőt a legmelegebb nap rekordja is megdőlt, a napi átlag 42°C-nál magasabb volt. Külön érdekesség, hogy az eddigi csúcstartót egy évvel korábban, 2018-ban mérték.  

Szerencsére az elmúlt hetekben Indiai óceán térségben normalizálódott a szokásos áramlás, így nedvesebb légtömegek érik el Ausztráliát, illetve a Antarktisz felől is hidegebb levegő érkezik, ezek együtt enyhíthetik a tűz további terjedését. 

Kimondhatjuk, hogy egy magyarországnyi területet és egymilliárd állat halálát okozó erdőtűz már a klímaváltozás hatása. Az IPCC legutóbbi jelentéséből is azt olvashatjuk ki, hogy folytatódik a szárazodási trend és a hőmérséklet emelkedése Ausztráliában, így fel kell készülnünk, hogy egyre gyakrabban fogunk találkozni a hasonló erdőtűz okozta katasztrófákkal. 

2019 decemberében Ausztráliában keletkező tüzek  
FIGYELEM! ez az aggregált adatok térképi megjelentése, nem ezt látni a műholdakról 

A szerzőről

Levi

Leave a Comment