Ember Gazdaság

Előzetes az EU Csúcsról

ec.jpg

Európa S. Tóth László és Veres Béla, az MTI tudósítói jelentik:

A kedvezőtlen éghajlatváltozási tendenciák megállítását és a korszerű energiagazdálkodást egyszerre szolgáló döntésekre készülnek csütörtöki és pénteki brüsszeli találkozójukon az EU tagországainak állam- és kormányfői, célként tűzve ki egyebek között, hogy a következő utáni évtizedben az összes energia egyötödét megújuló forrásból (nap-, szél-, vízenergiából, biomasszából) állítsák elő.

Mint José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke a csúcsértekezletet megelőzően fogalmazott, olyan döntések születhetnek az említett ágazatokban, amelyek messze túlmutatnak az EU határain és időben is a jelenlegi nemzedékeken.

Miután március 25-én Berlinben a 27 tagország állam- és kormányfője ünnepi találkozót tart, hogy a legmagasabb szinten emlékezzék az uniót alapító római szerződés alapításának ötvenedik évfordulójáról, és áttekintse az EU előtt álló legfontosabb feladatokat, a hagyományosan március végén rendezendő csúcsértekezletet ezúttal két héttel korábbra hívták össze. A mostani ülés egyik témája ugyanakkor éppen az ünnepi ülésen kiadandó nyilatkozat lesz, amelyet a tagországok vezetői szeretnének olyan sikeresen összeállítani, hogy annak révén ki lehessen mozdítani az uniót a két éve zsákutcába torkollott intézményes válságból.

A brüsszeli értekezlet immár megszokottan elsősorban gazdasági témákkal foglalkozik, köztük az EU versenyképességének növelését célzó, átfogó programok végrehajtásának állásával. Az unió eredetileg azt szerette volna elérni, hogy a jövő évtizedtől a világ vezető térsége legyen versenyképesség szempontjából, és ezzel hosszú távra megalapozza a gazdasági növekedést és a foglalkoztatás javulását tagországaiban, ám e cél elérésének ütemezésén alighanem előbb-utóbb változtatni kell, mert a mutatók alakulása egyelőre a vártnál lassúbb fejlődést jelez. Igaz, hogy a gazdasági növekedés tavaly átlagosan 2,9% körül alakult az unióban, létrejött 3 millió munkahely, a foglalkoztatás 7,5% körülire csökkent, ráadásul az innovációs különbség is csökkent az EU és az Egyesült Államok között, de az uniós elemzések azt is jelzik, hogy a haladás eddigi tempója nem elégséges a nagyszabású célkitűzések beteljesüléséhez.

A témával foglalkozó legutóbbi jelentésében a brüsszeli bizottság úgy értékelte, hogy a reformok üteme gyorsul, és a már végrehajtott reformok is kezdik éreztetni hatásukat. Részben a további gyorsítás érdekében a testület minden tagországnak külön ajánlást készített, amelyet a csúcsértekezlet hagy majd jóvá. Magyarország esetében egyebek között a költségvetés végrehajtását, illetve a szerkezeti reformok lebonyolítását sürgeti az ajánlás. A foglalkoztatást illetően – szintén nem sokkal a csúcs előtt kiadott jelentésében – a bizottság azt állapította meg, hogy az EU-nak további sürgős lépéseket kell tennie a 17 milliós munkanélküliség csökkentése, 20 millió új munkahely teremtése érdekében.

A csúcsértekezlet fő témája a tervek szerint a klímavédelem, illetve a környezetszennyező energiaforrások használatának csökkentése. Már lényegében eldőlt, hogy az átlaghőmérséklet növekedésének megállítása érdekében az unió kötelezettséget vállal arra, hogy a jövő évtized végére ötödével csökkenti az ózonkárosító gázok, mindenekelőtt a széndioxid kibocsátását – ez az arány 30% lehet akkor, ha más nagy világgazdasági szereplők is csatlakoznak a vállaláshoz.

A pénteken megszületendő döntéstől függően közös célként vagy kötelező vállalásként fogalmazza meg emellett az EU, hogy a megújítható energiaforrások részesedése 20%-ra emelkedjen ugyancsak 2020-ra, és ezen belül érje el a 10%-ot a bioüzemanyagok aránya. Ez maradt a fő napirendi pont egyetlen nyitott kérdése is – Magyarország egyelőre azok közé a tagállamok közé tartozik, amelyek nem szívesen tennék kötelezővé a vállalást, de a 27 ország többsége ezzel ellentétes véleményen van.

A minél ambiciózusabb környezetvédelmi célok kitűzésére biztatják az unió a nemzetközi környezetvédelmi szervezetek is. A Greenpeace Magyarországon is tartott figyelemfelkeltő akciót az alkalomból, pénteken pedig Brüsszelben több szervezet – köztük a Magyar Természetvédők Szövetsége – irányításával tizenöt európai országból több száz ember részvételével felállítanak egy óriási “energiazászlót”, követelve a kormányoktól, hogy mérsékeljék az éghajlatváltozást, vessenek véget az energiapazarlásnak, és válasszák a megújuló energiaforrásokat.

Külpolitikai témák megvitatása nem várható a csúcsértekezleten, bár a tagországok külügyminisztereinek különvacsoráján röviden foglalkoznak a libanoni és a szudáni helyzettel és esetleg az Egyesült Államok európai rakétatelepítési tervével. Tájékoztatást ad, illetve véleményt kér viszont a német elnökség a március 25-én kiadandó berlini nyilatkozatról, amely az unió alapítására emlékezik. A tagországok és a brüsszeli bizottság ezt a deklarációt eszköznek szánják arra, hogy kimozdítsák az uniós intézményrendszer korszerűsítésének folyamatát a válságból, amelybe azzal jutott, hogy a francia és a holland népakarat tiltakozása miatt elakadt a modernizációra is szolgáló alkotmányos EU-szerződés ratifikációja.

(Forrás: MTI)

A szerzőről

szomkat

Leave a Comment