Ember Gazdaság

“Hús” – a Tudatos Vásárló új száma

borító Megjelent a Tudatos Vásárló 12., “Hús” című száma. Mindennapi fogyasztási cikkünk a hús, egy átlagos magyar évente kb 70 kg húst fogyaszt, a lakosság többsége húsfogyasztó. A jelenlegi hústermelési és feldolgozási módszerek egyre súlyosabb terheket rónak a környezetre, az egészségünkre. Ezeket akérdéseket és a megoldási javaslatokat dolgozza fel a Tudatos Vásárló „Hús” című száma.

Ízelítő a magazin témái közül: hogyan igazodjunk ki ahústermékek címkéin; génmódosítás és húsfogyasztás; a halfogyasztás környezeti hatásai; tartósítószerek, aromák, ízfokozók, enzimek, műfüst, szeparátorhús és radioaktív besugárzás a húsipar szolgálatában; hagyományos állatfajták; komótos étkezés; hentes-trükkök; szabadtartásos állattenyésztés; állatjóléti termékcímkézés; húsfogyasztás és morál; sonkateszt és rejtvény.

Háttéradatok a hústermelésről és a húsfogyasztásról…

  • Az Európai Unió piacára kerülő, állatok takarmányozására szánt növények 75%-a (nagyrészt szója és kukorica) tartalmaz módosított géneket (GMO), mégsem bizonyított e módszernek emberreveszélytelen mivolta.
  • Az OÉTI által 2004 és 2006 között végzett hatósági GMO-vizsgálateredményei szerint számos hústermékben fordul elő génmódosított összetevő, a csomagoláson azonban ezt nem mindig jelölték. Az összesen vizsgált körülbelül öt tucat termék 39,5%-ában találtakGMO-maradványt − ez az arány egyébként nagyobb, mint az Európai Unió 19,5%-os átlaga.
  • Világszerte évente 44 milliárd húscsirkét vágnak le, melyekátlagos élettartama 6 hét. A húscsirkék többségét nagyüzemi állattartásban tartják, ahol akár 30 000 csirkét is összezárnak egyetlen csűrben, és ahol az állatok életüket ürülékükben állva töltik el.
  • Becslések szerint jelenleg a hazai csirkehúsfogyasztás kb. 2%-át adják az állatjóléti elveket is betartó gazdaságok.
  • Számos feldolgozott hústermékben található húspép (más néven szeparátor hús), amely a levágott állatok csontján maradt, nehezeneltávolítható hús, a porcok, az inak, a csontok ledarálásával keletkezik.
  • A Magyarországon elfogyasztott halmennyiség közel kétharmada importból származik az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének adatai szerint.
  • Számos Magyarországon is honos halfajtából készülő terméket árulnak az áruházakban: Vietnámból (8900 km) például harcsát, Argentínából (11 900 km) pontyot, Lengyelországból (500 km) pisztrángot szállítanak. Egy-egy kiló haláru ideszállítása akár 2 kg szén-dioxid kibocsátásával is járhat.
  • Az 1960-as években kihalófélben lévő szürke marha állománya ma 4-500 egyedre tehető.
  • A nitrit, nitrát ma is az egyik legelterjedtebb és leginkább kifogásolt tartósítószer a hústermékekben. A nitritek vérnyomáscsökkentő és értágító hatásúak.
  • Egy 1350 Ft/kg árú virsli összetevői és annak magyarázata: Mechanikusan nyert pulykahús 54%, Ivóvíz, Pulykabőr, Nátrium-laktát (E325: nedvesítő, savanyúságot szabályozó anyag, kockázata nem ismert), Kálium-laktát (E326: nedvesítő, savanyúságot szabályozó anyag, kockázata nem ismert.) Nátrium-d-Eritroaszkorbát, Citromsav (E330:antioxidáns, savanyúságot szabályozó, stabilizátor anyag, magas koncentrációban fogszuvasodást okozhat.), Szójafehérje-koncentrátum, Nátrium-nitrites pácsó (E250, tartósítószer, vérnyomáscsökkentő, értágító, rákkeltő hatású lehet.), Difoszfátok (E450:savanyúságszabályozó, stabilizátor anyag. Kockázata nem bizonyított.), Trifoszfátok (E451: savanyúságszabályozó, stabilizátor anyag. Kockázatanem bizonyított.), Fűszerek, Fűszerkivonatok, Szőlőcukor, Glükono-delta-lakton (E575: savanyúságot szabályozó anyag. Kockázata nem ismert.), Nátrium-glutamát (E621: ízfokozó. Kockázata nem bizonyított.), Tejcukor, Paprikakivonat, Aroma, Mustár

(További információ: Tudatos Vásárlók Egyesülete – Tel/Fax: 225-81-36)

A szerzőről

szomkat

Leave a Comment