Föld Gazdaság

EU és a bioüzemanyag

bio-üzemanyag? Nincs annyi föld Európában, amely elegendő lenne az EU által előírt 10%-os bio-üzemanyag kvóta betartásához – figyelmeztet az Európai Környezeti Ügynökség tudományos tanácsadó testülete. A testület magyar elnöke, Dr. Somlyódy László akadémikus kiemelte, hogy ezt az uniós direktívát a környezetei károk elkerülése a talaj, a vízkészletek és a biodiverzitás megóvása érdekében fel kell függeszteni. Átfogó tudományos elemzésére van szükség a kockázatok és a hasznok megállapítására, és mindezek alapján új fenntartható középtávú célok meghatározására.

Erről adott ki nyilatkozatot az EEA (European Environmental Agency) Scientific Committee 2008. április 10-én.

Mielőtt folytatod az olvasást, hallgasd meg Livebroadcast reggae énekes ‘Biofuel’ című számát.

Az éghajlatváltozás mindenkit világszerte egyre jobban aggaszt. Ennek tükrében rendkívül pozitív, hogy az EU kezdeményező szerepet vállalt az üvegházhatású gázok emissziójának csökkentésében: a vonatkozó direktíva 2020-ig 20%-os csökkentést ír elő. Az egyik legkomolyabb kibocsátó az erősödő közlekedési/szállítási szektor, ezen belül pedig legalább 90 %-ban a gépkocsik. Ezért az EU külön direktívában írta elő a bioüzemanyagok arányának növelését: a cél 2% és 5,75 % volt 2005-re, illetve 2010-re. Ugyan az első célt nem sikerült teljesíteni és a második sem valószínű, az EU 2007-ben 10 %-os célt határozott meg 2020-ra. Ez a döntés joggal váltotta ki a tudományos közösség aggodalmát és vezetett az EEA tudományos tanácsadó testületének állásfoglalásához. Az aggodalmak a következők:

  • A bioüzemanyag előállítás az első generációs technológiák alapján távolról sem optimális. Sokkal hatékonyabban járnánk el, ha a biomasszát hő- és elektromos energia előállítására használnánk;
  • A biomassza hasznosítás véges erőforrás felhasználását jelenti, ezért az első lépésnek a hatékonyság növelésének kell lenni a járműiparban és a városokban;
  • Az EEA becslése szerint – még a második generációs technológiák esetében sem áll Európában elég föld rendelkezésre a 10%-os cél teljesítésére. Egyúttal ez azt is jelenti, hogy a bioüzemanyag előállításának intenzifikálása nem-fenntartható hatásokhoz vezethet a talaj, a víz és a biodiverzitás vonatkozásában;
  • Ezen túlmenően az előző pont miatt elkerülhetetlen a külföldről, elsősorban a fejlődő világból (Brazília, India, Kína stb.) történő import, ami ott vezethet az erdők és esőerdők további kiirtásához, az élelmiszerek előállításának visszaszorításához, az élelmiszer árak emelkedéséhez, fokozódó táplálkozási gondokhoz stb.

Mindezek alapján a Testület a 10 %-os célt túlzottan ambiciózusnak tartja. Ezért a direktíva felfüggesztését és átfogó tudományos elemzés elvégzését javasolja: melyek a kockázatok és a hasznok, és mi az a visszafogottabb középtávú cél, ami fenntarthatóan megvalósítható.

A szerzőről

szomkat

Szólj hozzá

  • Nemrég a HVG-ben is volt szó ilyesmiről, hogy az élelmiszernövények helyett ültetnek D-Am meg Ázsiában energiaerdőt, és hogy az EU is eltolta/eltolja, mert a gazdák a támogatottabb energiafüveket termesztik, és ettől rohadtul meg fog drágulni a kaja, takarmány, még inkább nő az importfüggőség stb. Azt egyébként nem tudom, hogy a fa elégetése arányában mennyivel kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a fosszilis energiahordozóké, de az intenzív művelés biztos tönkreteszi a talajt, vizeket.

    Később aztán írtak az olajpaláról mint kiaknázható kőolajkészlettől: http://hvg.hu/print/200806HVGFriss_3147.aspx
    Még akkor találtam ezzel kapcsolatban a FEEK wikis szócikkét (a 11. ponttól az alternatívákról).
    A munkacsoport összetételéhez képest elég korrektnek tűnt :)

  • Rég olvastam Tőled, Kukac. Nagyon örültem, hogy ismét láttam egy commentet Tőled! :) A linkedet kicsit átszerkesztettem, mert nem jött be a wikis link.
    A “fű, fa, virág égetését” azért sorolják ide, mert a készlet maga képes megújulni. Amikor pedig “terem”, akkor a fotoszintézis során CO2-t nyel el, mint minden növény. Nem látom ezt nagy megoldásnak.
    Azzal a bizonyos 11. ponttal van egy “apró” problémám – és a Greenpeace-es ismerőseimnek is tuti felmenne a vérnyomása – mégpedig, hogy az atomenergia ismét a megoldások közé került :(

  • Örülök, hogy megtaláltam ezt a cset- oldalt a “Találkozásoknak” köszönhetően és méltatandó az ottani cikk alapján “szomkat” fenntartható munkássága is! Bár annak sokkal jobban örültem volna, ha a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács létrehozására rendezett fórumon (MTA 05/15) is szót kapott volna, pl. az üzeleti szféra képviseletében!! Ami késik az azért nem múlhat el nyomtalanul!

    De visszatérve a bioüzemanyag témához, sajnos nem értek egyet a fent elhangzott véleménnyel. Sajnos kivülről-belüre ismerem az EU közös agrárpolitikáját, amelytől agyatlanabb közgazdasági konfigurációval még nem találkoztam sehol a Világban. Ennyi pénzt évtizedeken keresztül még senki sem dobott ki az ablakon, mint az EU CAP (50 milliárd EUR/év), mindehhez kapcsolódóan olyan mértékben eltorzította az élelmiszertermelés struktúráját, amit szinte lehetetlen helyreigazítani! Tahát ezt a “amorf ördögöt” féltjük a bio- üzemanyag termeléstől?!
    Klasszikus környezetgazdaságtani megoldás a szennyezés elhárítására, a kínálat visszaszorítása, és a ha lehet a kereslet csökkentése! Ezért ha másra nem is, de arra jó lehet a bioüzemanyag láz, hogy értelmes piaca lehet európában az élelmiszer termékeknek, a földeket hajlandóak lesznek megművelni a tulajdonosaik, és takarékoskodnak az energiahordozókkal is!
    Jó lenne felismerni, hogy az eredendő cél tehát nem az a biofuel programmal, hogy új bizniszt csináljunk az üzemanyag szektornak, hanem az, hogy csökkentsük a hanyományos energiahordozók használatát és környezeti kárát!
    Egyetértek az EEA-val abban, hogy alapos vizsgálatot kell végezni a témában, de biztos vagyok benne, hogy nem az lesz a vizsgálatok eredménye, amit jelenleg progrosztizálnak!

  • Köszönöm a hozzászólásodat! Sikerült jól meglepődnöm, aztán zavarba jönnöm, de örültem :)
    Az EU mezőgazdasági politikájáról még 1996 előtt hallottam tanulmányaim során. Látva egyéb irányú sebességét, nem feltételezem, hogy sokat változott. Ahhoz azonban kevés az ismeretem, hogy teljes komplexitásában kritizálhassam.
    Amit én látok manapság: repceföld repceföld hátán. Olyan helyeken is, ahol valaha búza termett. Amit pedig a józan paraszti eszem diktál, hogy ha hiány lesz az élelmiszerből, mert mindenhol repce terem, akkor annak felmegy az ára. Mindez pedig egy támogatásnak, gazdaságilag gerjesztett folyamatnak köszönhető. 2006-ban itthon állítólag a szántóföldek 94%-át vetették be. Ez azért nem olyan rossz arány. Azt mondod, hogy ez az “amorf ördög” eredménye? Ez túltermelés volt és kukába ment? És milyen következményei lesznek, ha mindenki a bioüzemanyagra vet és arat?
    Minden véleménynek örülök, és azért kérdezek, hogy én is jobban belelássak a tőlem kicsit távolabb eső témákba, megértsem azokat.

Leave a Comment