Föld

Klímafogadalmak és fogalmi zavarok

2020-ban eljutottunk odáig, hogy nincs olyan ember a fejlett országokban, aki még nem találkozott az éghajlatváltozás problémájával. Napi szinten bombáznak minket a médiából a különböző hangzatos kifejezéseket tartalmazó éghajlatvédelmi vállalásokkal. Cikkünkben arra vállalkoztunk, hogy rendet teszünk a fogalmak rengetegében.

Az Európai Unió a Zöld Megállapodás keretében azt tűzte ki célul, hogy 2050-re klímasemleges lesz. Magyarország a 2020. évi XLIV. törvényben pedig az üvegházhatású gázok (ÜHG) nettó nulla kibocsátását deklarálta szintén 2050-re, mint elérendő célt. Olvashattunk róla, hogy karbonsemleges lesz a Vatikán. Sőt, az IKEA egyenesen azt hirdette magáról, hogy eléri a klímapozitív működést már 2030-ra.

Mit is jelentenek ezek a fogalmak? A válasz nem egyértelmű. Olyannyira nem, hogy Glen Peters, a Nemzetközi Éghajlat-kutatási Központ kutatási igazgatója kifejtette, hogy még ő sem tudja megmondani, hogy a klímasemlegesség alatt mit is kellene érteni. Ez hogyan lehetséges?

Természetesen nem arról van szó, hogy az illető még a saját munkájához sem ért. A válasz inkább az éghajlati rendszer bonyolultságában rejlik. Nézzük meg tehát, hogy az éghajlatot mi az, ami alakítja. A kulcs a sugárzási egyenlegben rejlik, illetve pont annak a természetes egyensúlyi állapotának megváltozásában, ami a Föld légkörének melegedését eredményezi. Természtesen nem elvárható, hogy mindenki tisztában legyen ezzel a folyamattal, és nem is az a cél, hogy ezt most részletezzük. Az IPCC Ötödik Értékelő Jelentéséből viszont kiderül, hogy ez egy nagyon összetett kérdés. Az éghajlatot, a klímát nem csak az üvegházhatású gázok, de még azt sem mondhatjuk, hogy kizárólag a légkörbe bekerülő antropogén eredetű gázok okozzák. Megjelennek ugyanis a kormányzók között a szilárd részecskék, aeroszlok és a földhasználat változása is. (Utóbbi azt befolyásolja, hogy a felszín mennyire nyeli el, illetve mennyire veri vissza a Napból érkező rövidhullámú sugárzást.) Hogy az emberi tevékenység hogyan járul hozzá az egyenleg megváltozásához és mekkora az egyes komponensek súlya – a jelenlegi ismereteink szerint -, azt a Jelentés alábbi ábrája jól szemlélteti. Mivel 100%-os biztonsággal nem tudjuk leírni az éghajlati rendszer működését (a sokasodó mérések megfigyelések természetesen ezt igyekeznek javítani), érthető hát, hogy az éghajlati kutató, Peters is óvatosan fogalmaz.

Forrás: IPCC, 2013: Climate Change 2013: The Physical Science Basis. Contribution of Working Group I to the Fifth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change [Stocker, T.F., D. Qin, G.-K. Plattner, M. Tignor, S.K. Allen, J. Boschung, A. Nauels, Y. Xia, V. Bex and P.M. Midgley (eds.)]. Cambridge University Press, Cambridge, United Kingdom and New York, NY, USA, 1535 pp.

Tehát ha valaki klímasemlegesen akar működni, az ábrán látható összes tényezőt figyelembe kellene vennie. Maga a Zöld Megállapodás is inkább csak a nettó nulla ÜHG kibocsátást célozza meg tartalmilag. Ilyen formán Magyarország a törvényben helyesen fogalmazott.

A vatikáni kijelentés is megér egy misét. A karbonsemlegesség alatt a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást értik, hiszen az állam által kibocsátott szén-dioxidot szeretnék ellentételezni erdőtelepítéssel. (Abba most ne menjünk bele, hogy ez milyen újabb kérdéseket vet fel.) A szóhasználatban a fejetlenséget csak növeli az, hogy míg Kína is ugyanezt érti a fogalom alatt, Kalifornia a karbonsemlegesség esetében teljes ÜHG kibocsátás-semlegességet vállalt. Az egyes sajtóközlemények helytelen fordítása pedig végképp káoszhoz vezethet.

Az IKEA klímapozitív törekvése – ami a fentiek alapján végképp nem érthető – gyakorlatilag arra vonatkozik, hogy a tevékenysége során a teljes értékláncban az üvegházhatású gázok esetében nemcsak a nettó nulla kibocsátás elérése a cél, ennél többet akar. Ezt elsősorban a többlet megújuló energiatermeléssel kívánja megvalósítani.

Ha rendet akarunk tenni a fejekben a hangzatos kijelentések helyett pontos megfogalmazások kellenek. Én azt javaslom, hogy felejtsük el a karbonsemleges és klímasemleges kifejezéseket, és használjuk azt, amire szeretnénk, hogy vonatkozzon! Ugyan jóval hosszabbak a nettó nulla ÜHG kibocsátás és a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátás kifejezések, sokkal pontosabban megmutatják a valódi törekvéseket, és a félrefordítások is elkerülhetőek vele.

Nettó nulla szén-dioxid-kibocsátás: a tevékenység során összességében nem növekszik a légkörben a szén-dioxid mennyisége. Ezt vagy ténylegesen nulla kibocsátással vagy a kibocsátások ellentételezésével (pl. erdőtelepítés) lehet elérni.

Nettó nulla ÜHG kibocsátás: a tevékenység összességében a sugárzási egyenleget nem változtatja meg. Mivel sokfajta üvegházhatású gáz – a CO2, metán és dinitrogén mellett számos fluorokarbon – létezik, melyek eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek (felmelegítés erőssége, tartózkodási idő), az egyszerűség kedvéért bevezettek egy olyan mértékegységet, mellyel egységesen ki lehet fejezni az éghajlatra gyakorolt hatásukat (100 év alatt), ez a CO2-egyenérték. Nettó nulla ÜHG kibocsátásról akkor beszélünk, amikor a tevékenység során összeségében a kibocsátott és elnyelt CO2-egyenérték nullát ad.


A szerzőről

Tarczay Klára

Leave a Comment