Föld

#GREATGREENWALL – A nagy zöldítés

Szerző Vida Melinda

Cikkünkben kitekintünk, hol is tart ma a Nagy Zöld Fal projekt, a világ egyik legnagyobb éghajlat-változási projektje.

A Száhel-övezet óriási földterület, amely az Atlanti-óceántól a Vörös-tengerig húzódik, és elválasztja az északi Szaharát a déli trópusi szavannáktól. Ez egy hatalmas potenciállal rendelkező és bőséges emberi és természeti erőforrásokkal rendelkező terület, ugyanakkor rengeteg környezeti és politikai kihívással is küzd.

Az afrikai Nagy Zöld Fal, a világ legambiciózusabb újratelepítési projektje, amely reményei szerint megfiatalítja a gazdaságokat a 7500 km-es útvonal mentén. Az Afrikai Unió által 2007-ben alkotta meg a nagy fal tervét, amely az egyes nemzeti kormányok saját erőfeszítéseivel a tervek szerint 2030-ra elkészül. Miután megvalósul, ez lesz a Föld legnagyobb élő építménye, háromszor akkora, mint a Nagy-korallzátony. A „fal” epikus méretű, Dzsibutiból Szenegálig terjed majd, áthaladva Etiópián, Eritreán, Szudánon, Csádon, Nigeren, Nigérián, Burkino Fasón, Malin és Mauritánián, végül eléri az Atlanti-óceán partját.

A Nagy Zöld Fal részletei ugyanolyan lenyűgözőek, mint méretaránya: 15 km széles vegetációs gátból áll, amely a növényzet természetes regenerálódására és a víz megőrzésére összpontosít, azzal a céllal, hogy megállítsa az elsivatagosodást, a biodiverzitás csökkenését és az élelmiszerhiányt. A projekt három területre összpontosít: erdőgazdálkodás és mezőgazdaság (a földfelújítástól az agrárerdőig); víz (fúrások és öntözőrendszerek építése); talaj (teraszok, dűnék rögzítése, stb.).

Afrika elsivatagosodása

Az elsivatagosodás óriási probléma Afrikában, amely a kontinens mintegy 45%-át érinti. Az elsivatagosodás elleni ENSZ-egyezmény (UNCCD) szerint az elsivatagosodást számos tényező okozza, beleértve a „vízhiányt és a szabálytalan csapadékmennyiséget, valamint az olyan kritikus demográfiai problémákat, mint a szegénység, az élelmiszerhiány és a természeti erőforrások túlzott kiaknázása a fenntarthatatlan földhasználati gyakorlatok miatt.”

A Nagy Zöld Fal a remény szimbóluma a Száhel-övezet számára: nemcsak egy éghajlatváltozási projekt, hanem egy biodiverzitási, infrastrukturális és munkahelyteremtő projekt is, ami egy hosszú távú beruházás a régió gazdaságába. Egy remek példa a WIN-WIN-WIN szituációra. “A cél az, hogy 2030-ig 100 millió hektár degradált földterületet, 250 millió tonna szénraktárat és 10 millió vidéki térségben létrehozott munkahelyet állítsanak helyre” – mondja az UNCCD.

Eddig folyamatos az előrelépés

A Nagy Zöld Fal megvalósításának állapota és útja 2030-ig című, a projekt első átfogó állapotjelentése szerint „közel 18 millió hektár földet állítottak helyre, több mint 350 ezer munkahelyet hoztak létre, valamint 2007 és 2018 között mintegy 90 millió dollár bevétel keletkezett a Száhel-övezetben a projekt révén”.

E fejlődés ellenére továbbra is sok a tennivaló, és számos kihívás van még hátra. “A kormányzással kapcsolatos kérdések sokfélék lehetnek” – mondja az UNCCD. “Ezek közé tartozik a politikai instabilitás, a regionális konfliktusok, az előrelépés figyelemmel kísérése és nyomon követése, valamint a magas népességnövekedési ráta, amely növeli az élelmiszer iránti igényt és nyomást gyakorol más természeti erőforrásokhoz való hozzáféréshez.”

Száhel támogatja

Egy másik kérdés a finanszírozással kapcsolatos, ami nem meglepő a projekt méretét tekintve. “Körülbelül 33 milliárd dollárra lesz szükség a Nagy Zöld Fal teljesítéséhez” – mondja az UNCCD “miközben a résztvevő országok többsége kihívásokkal küzd a szükséges irányítás, projekstruktúra kialakítása (a pénzügyi áramlásokhoz való hozzáférés, kezelés és azokról való beszámolás) kapcsán.

Ezek a problémák „magas szintű politikai támogatást igényelnek nemzeti szinten” – teszi hozzá a UNCCD, annak érdekében, hogy fenntartsák a Nagy Zöld Fal elkészüléséhez szükséges rendszereket. A projekt sürgősségét szemlélteti a Száhel-övezetben élők milliói – különösen a vidéki fiatalok – akik bizonytalan jövővel néznek szembe a tisztességes vidéki munkahelyek hiánya, valamint a földromlás és az ebből eredő hozamcsökkenés, a megélhetés elvesztése miatt.

A UNCCD szerint mégis „fény van az alagút végén”, 2021-re 18%-os előrelépést terveznek, és „jelentős támogatást nyújtanak a francia és kanadai világvezetők, valamint a Világbank és az Európai Fejlesztési Bank, míg a magánszektor finanszírozási kötelezettségeket vállalt a januári One Planet csúcstalálkozón.

Ambiciózus projektekre van szükség, és kevés ambiciózusabb van, mint a Nagy Zöld Fal. Amikor befejeződik, ez a projekt élő bizonyítéka lesz a rugalmasság, az optimizmus és a kollektív klímavédelem erejének.

Forrás: https://unfccc.int/blog/the-great-greening



A szerzőről

Vida Melinda

Leave a Comment