A kormány azt várja a Klimaticket bevezetésétől, hogy a tömegközlekedés olcsóvá és mindenki számára elérhetővé tételével növekedni fog azoknak a száma, akik a vonatot, buszt vagy villamost választják az autó helyett. A klímajegyet az is vonzóbbá teheti a szélesebb társadalmi rétegek számára, hogy 2022. júliusától Ausztria új karbonadó-rendszert vezet be. 1 tonna CO2-kibocsátás 30 Euróba fog kerülni. (A díjszabást lépcsőzetesen emelve 2025-ben pedig már 55 Euróba.) A karbonadót természetesen a szennyező cégekre róják ki, a fogyasztói árakba épülve azonban végülis a vásárlók fogják megfizetni. A kormány előreláthatólag 5 milliárd Euró bevételt fog generálni a szigorodó karbonadóból.
Minthogy az országosan egységesített tömegközlekedés koncepciója nem újdonság Európában, ami különlegessé és példaértékűvé teszi az osztrák kezdeményezést, az az alacsony árszabás. A felnőtt éves bérlet 1095 Euróba kerül, míg a diákok és nyugdíjasok 821 Euroért válthatják meg. Összehasonlításképpen: egy hasonló opció Hollandiában majdnem a háromszorosába, 3066 Euróba kerül. Az osztrák klímajegy talán egyetlen nagyobb hibája, hogy csupán egyéves periódusra lehet megváltani, ami visszatartó erőt jelenthet a kevésbé elkötelezett, bizonytalan vásárlók számára.
A program összességében 242 millió Euróba került az osztrák kormánynak, ami a Párizsi Megállapodásban vállalt kibocsátás-csökkentési célok felé való elmozdulást várja az intézkedéstől.
Mi is kíváncsian várjuk, hogy a klímajegynek mekkora sikere lesz!
Azt tudtad, hogy 2020-ban Ausztria volt a 6. legfenntarthatóbb ország az EPI rangsorán?