Az EU közel 450 millió különböző történelmi, kulturális, nyelvi hátterű és szokású embernek ad otthont. Az ezredfordulón európaiak ezrei választották az „Együtt a sokféleségben” jelszót az Unió mottójául. Üzenetük egyértelmű: sokszínűségünk elismerése önmagában egyszerűen nem elég.
Csak néhány adat arról, hogy miért is kell foglalkoznunk a sokszínűség témakörével. Az Európai Unióban élők megközelítőleg 15 %-a nemzeti kisebbséghez, ennek egyharmada pedig harmadik országbeli kisebbséghez tartozik. A nemek közötti bérszakadék az EU-ban 2021-ben csaknem 13% volt, ami az elmúlt évtizedben csak minimálisan változott: ez azt jelenti, hogy a nők átlagosan ugyanazért a munkáért, ugyanabban a munkakörben ennyivel kevesebbet keresnek óránként, mint a férfiak. 2021-ben az EU-ban 5,23 millió nő és 3,63 millió férfi számolt be arról, hogy diszkriminációval szembesült a munkahelyén. A teljes népesség egynegyede, azaz 87 millió ember él fogyatékossággal vagy rokkantsággal, aminek felét a 65 év feletti korosztály teszi ki.
Május az Európai Bizottság kezdeményezése nyomán az Európai Sokszínűség Hónapja, amelynek célja, hogy a vállalatok, hatóságok, nonprofit szervezetek és közszervezetek Európa-szerte összefogjanak a munkahelyi és társadalmi sokszínűség előmozdítása érdekében. Az idei sokszínűségi hónap fő témája a „hidak építése” a vállalatok és a szakpolitikák között, amiben a cégeknek lehetőségük nyílik arra, hogy a sokszínűség iránti elkötelezettségüket rendezvények, figyelemfelkeltő kampányok és workshopok szervezésével mutassák meg, amelyek számos témában foglalkoznak, többek között a hozzáférhetőséggel és a fogyatékkal élők munkaerőpiaci integrációjával. Az Európai Bizottság egy útmutatót is készített a vállalatok számára, amiben összegyűjtötték, hogy milyen témákkal érdemes kiemelten foglalkozni nem csak ebben a hónapban, de azt követően is. Ezek a témák a teljesség igénye nélkül:
- Nemek közötti egyenlőség (Nőként az üzleti életben, nemek közötti bérszakadék megszüntetése, nemek közötti egyenlőség és döntéshozatal, családon belüli erőszak és zaklatás.)
- Szülők támogatása (Hogyan lehet összeegyeztetni az otthonról történő munkavégzést a gyermekfelügyelettel/ otthonoktatással? Szülői szabadságon lévő szülők támogatása – hogyan tartsuk őket naprakészen az ágazatukat érintő fejlesztésekkel és változásokkal kapcsolatban?, inkluzív rendkívüli szabadságok, szoptató anyák támogatása, egyszülős családok támogatása)
- Nemzedékek közötti egyenlőség (életkor) (Különböző korosztályok álláspontjai és véleménye azokról az akadályokról, amelyekkel a munkaerőpiacon szembesülnek (a tapasztalatlannak tartott fiatal korosztály, a gyermekgondozás, az idős szülők gondozása és a munka között egyensúlyozó középkorúak és az új technológiák és fejlesztések terén zöldfülűnek tartott idős korosztály stb.)
- Fogyatékosság (Fogyatékossággal élő személyzet integrálása, akadálymentesség, autizmus/értelmi fogyatékosság, krónikus betegségben szenvedők mindennapjai; visszailleszkedés a munkába személyes/munkahelyi baleset után)
- Szivárványcsaládok (LMBTIQ-közösség, transznemű munkavállalók igényeinek ismertetése, egyenlő munkavállalói juttatások az LMBTIQ-közösségbe tartozó partnereknek és szülőknek)
A sokszínűség és befogadás iránt elkötelezett vállalatok az Európai Sokszínűségi Kartához is csatlakozhatnak. Idén második alkalommal díjazták a befogadás és a sokszínűség európai fővárosait is (European Capitals of Inclusion and Diversity Award). A 9 győztes város és régió kiemelkedik a jelöltek erős mezőnyéből az egyenlőbb és befogadóbb Európához való hozzájárulásukkal. Az 50,000 feletti lakosú városok kategóriában az első helyezést a Barcelonától mintegy 28 km-re fekvő Terrassa vívta ki. A katalán város lakossága több mint 220 000 fő, aminek közel 14%-a külföldi állampolgár, körülbelül 125 különböző nemzetiségből. A betelepülő lakosok közel fele külföldi állampolgárságú. Ami a faji vagy etnikai származás, vallás vagy meggyőződés sokszínűségét illeti, a városi tanácsnak van egy külön osztálya, aminek feladatai közé tartozik a városban élő külföldi állampolgároknak nyújtott fogadószolgálat, tájékoztatás és tanácsadás; a különböző hátterű emberek közötti kölcsönös megértés és pozitív interakció előmozdítása, valamint az interkulturális és antirasszista szempontok beépítése az önkormányzati közpolitikákba. A város egy civil szervezettel együttműködve ingyenes szolgáltatást biztosít azoknak a személyeknek vagy csoportoknak, akiket bármilyen rasszista megkülönböztetés ért.
Az ezüstérmet Brüsszel, a bronzérmet pedig Helsinki nyerte el. A közönségszavazatokat tekintve az LMBTIQ-egyenlőség előmozdításáért járó különdíjat a lengyel Gdansk városa nyerte el befogadó közszolgáltatásokat és a diszkrimináció áldozatainak támogatását célzó kezdeményezéseiért.
