A Túllövés Napja azt a dátumot jelöli, amikor az emberiség természeti erőforrásokra és szolgáltatásokra irányuló igénye egy adott évben meghaladja azt, amit a Föld egy év alatt regenerálni képes. Meghatározása viszonylag egyszerű művelet. A bolygó biokapacitását el kell osztani az emberiség ökológiai lábnyomával, majd a kapott értéket megszorozni 365-tel. A biokapacitás és az ökológiai lábnyom mértékegysége is globális hektár, amely egy átlagos biológiai produktivitású, 10 ezer négyzetméteres területegységet jelöl. De nézzük is meg elemenként, hogy miként áll össze ez az érték!
Biokapacitás
A Földön összességében megközelítőleg 12,04 milliárd hektárnyi termékeny terület található a Global Footprint Network adatai alapján. Bár ez elsőre hatalmasnak tűnhet, ha elosztjuk a teljes populációval, ami immár 8,05 milliárd főt jelent, kijön, hogy egy személyre mindössze 1,5 hektárnyi terület jut. Ráadásul, ahogy nő a bolygó népessége, úgy csökken ez a terület folyamatosan. (A helyzetet tovább árnyalja, hogy a klímaváltozás miatt bizonyos területek biológiai kapacitása is változik: csökken vagy növekszik.)
Ökológiai lábnyom
Most, hogy ezt tudjuk, már csak az ökológiai lábnyom kiszámolására van szükség, amely azt mutatja meg, hogy az egyén vagy közösség mekkora hatást gyakorol környezetére. Vagyis mekkora lábnyomot hagy maga után. Ezt szintén globális hektárban fejezhetjük ki legjobban, hiszen az élelmiszerellátásunknak, energiafogyasztásunknak, hulladéktermelésünknek mind megvan az ára, amely jelen esetben az az összes terület, amely mindezt biztosítani tudja. Minél több húsfélét eszünk, minél több energiát és üzemanyagot használunk, minél több hulladékot hagyunk hátra, annál nagyobb területre van szükségünk. Jelenleg egy átlagos ember ökológiai lábnyoma 2,6 globális hektár. (A fejlett országok lábnyoma ennél jóval nagyobb, míg a feltörekvő gazdaságoké kisebb ennél az értéknél.)
Biokapacitási deficit
Az egy főre jutó biokapacitási deficit, vagyis hiány a fentiek alapján a következőképpen áll elő: 1,5 gha – 2,6 gha = -1,1 gha. Vagyis jelenleg egy átlagos ember kicsivel több, mint 1 globális hektárnyi területtel többet használ fel, mint amennyi rendelkezésére áll. Könnyű belátni továbbá, hogy ha valamiből többet használunk, mint amennyi rendelkezésre áll belőle, akkor az előbb-utóbb el fog fogyni, tehát nem fenntartható.
Ha a teljes képet akarjuk látni, akkor a globális biokapacitásból, ami 12,04 milliárd gha, kell kivonni a globális ökológiai lábnyomot, ami a Global Footprint Network publikusan is hozzáférhető adatai alapján 20,58 milliárd gha. 12,04 – 20,58 = – 8,54. Látszik tehát, hogy az emberiség jelenlegi fogyasztási üteme több mint 8,5 milliárd globális hektáros biokapacitási deficitet eredményez.
A Túllövés Napja
Ezek után már tényleg könnyű kiszámolni, hogy mikorra esik a Túllövés Napja. (12,04/20,58) * 365 = 214. Az év 214. napja augusztus 2. Ha a 365-öt elosztjuk 214-gyel, akkor pedig megkapjuk, hogy 1,71 Földre lenne szüksége az emberiségnek a mostani életszínvonala szinten tartásához. A Túllövés Napját 1971 óta számolják ki, és míg akkor december utolsó napjaira esett, 1999-ben már szeptemberre. Idénre pedig augusztus elejére tolódott ki a dátum. A jó hír, hogy az utóbbi évtizedben ez jórészt változatlan maradt, tehát nem tolódott sokkal korábbra. A rossz hír viszont, hogy ez továbbra is teljességgel fenntarthatatlan.
A Túllövés Napja természetesen országonként eltér. Katarban február 2-án, Luxemburgban február 14-én, Kanadában és az USA-ban pedig március 13-án jött el idén. A legkésőbb a nyugat-afrikai Beninben érik el a dátumot, ahol idén december 26. napjára fog esni. Magyarországon idén már május 30-án elértük a Túlfogyasztás napját. (Számos ország esetében nem áll rendelkezésre megfelelő minőségű adat, így azokban nincs meghatározva a Túllövés Napja sem.)
Ha foglalkoztat, hogy mégis hogyan tarthatjuk fenn jelenlegi életszínvonalunkat, miközben a bolygó rendszerei is megmaradnak jelenlegi állapotukban, olvasd el korábbi cikkünket az alternatív közgazdasági modellről, a fánkgazdaságról.
