Mi az a TNFD?
Ahogyan azt már korábbi cikkünkben is bemutattuk, a TNFD egy olyan „ajánláscsomag”, amely a vállalatok és pénzintézetek számára nyújt kockázatkezelési és közzétételi keretrendszert. Segít azonosítani, kiértékelni és kezelni a természettel kapcsolatos kockázatokat, és ahol erre szükség van, ott javaslatokat tesz a közzétételi lehetőségekre.
A TNFD (Taskforce on Nature-related Financial Disclosures) ajánlásait úgy dolgozták ki, hogy azok konzisztensek legyenek a TCFD (Taskforce on Climate-related Financial Disclosures) és az IFRS nyelvezetével, struktúrájával és megközelítésével.
A TNFD a kettős lényegesség elvét alkalmazza: egyrészt az IFRS-nek és a TCFD-nek megfelelve foglalkozik a pénzügyi lényegességgel, másrészt a GRI-vel összhangban elvár egy lényegességi hatásvizsgálatot is.
Az ajánláscsomag összhangban van a 2022-ben, az ENSZ tagállamok által elfogadott GBF-fel (Global Biodiversity Framework) is, melynek 23 db 2030-as és 4 db nagyívű 2050-es célkitűzése van. (A GBF-et szokás „30 by 2030”-nak is nevezni) Pl.: 2030-ig a pusztuló szárazföldi és tengeri területek 30%-a kerüljön megfelelő helyreállítási program hatálya alá. A GBF 15. célja éppen a biodiverzitásra hatással lévő vállalati működés átláthatóságáról és a kapcsolódó közzétételről rendelkezik.
Miért fontos, hogy a vállalatok jelentsenek a természettel kapcsolatos hatásaikról?
A természetes rendszerek soha nem látott ütemben pusztulnak, az ezek által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások (pl.: élelmiszer, tiszta ivóvíz, beporzás, szénelnyelés, stb.) nagy része pedig hanyatlóban van. Az emberiség a jelenlegi földi élet fenntartása szempontjából nélkülözhetetlen 9 mutatóból (1. Klímaváltozás, 2. Új anyagok, 3. Sztratoszférikus ózon csökkenése, 4. Légköri aeroszol-terhelés, 5. Óceánok elsavasodása, 6. Biogeokémiai áramlások, 7. Édesvíz-használat, 8. Földhasználat változása, 9. A bioszféra integritása) 6 esetében már átlépte a biztonságosnak tekinthető határvonalat. (Stockholm University: Planetary boundaries)
2022-ben 125 jegybank (NGFS) adott ki közös nyilatkozatot arról, hogy a természethez kapcsolódó kockázatoknak szignifikáns makroökonómiai következményei vannak. A Világbank 2021-es tanulmánya alapján pedig az ökoszisztéma-szolgáltatások közül már néhány elvesztése is kb. 2700 milliárd dollárral vetné vissza a globális GDP-t 2030-tól évente.
Hogyan lesz a természeti kockázat a vállalatok számára is kockázat?
A mezőgazdasági szektortól kezdve a félvezetők piacáig számos iparág visszaeséssel néz szembe a többek között a vízhiány és egyenlőtlen csapadékeloszlás miatt. (A WWF becslései alapján 58 ezer milliárd dollár gazdasági értékkel bírnak a vizes élőhelyek.)
Az erdőségek pusztulása számos olyan értékes alapanyag hosszú távú rendelkezésre állását fenyegeti, amelyet a gyógyszeripar vagy a kozmetikai ipar használ. A talajok minőségromlása és pusztulása nem csak a termesztésre van negatív hatással, pénzügyi kockázatot is jelent a földterületeket bérbe adó vagy értékesítő vállalatok számára. A beporzók populációcsökkenése a mezőgazdasági szektort érinti érzékenyen.
A természetes rendszerekre jelentős hatást gyakorló vállalatok (pl.: agrokémiai-, építőipari- vagy bányavállalatok), amelyek nem kezelik a természettel kapcsolatos hatásaikat, egyre több perrel és visszautasított hatósági engedéllyel fognak szembesülni a jövőben. Mindez fenyegetést jelent az üzletre. Ráadásul a kapcsolódó kockázatok száma és nagysága is folyamatosan nő az idő előrehaladásával.
Ugyanakkor azok a vállalatok sem dőlhetnek hátra, melyek a természettel kapcsolatos kockázatoknak kevéssé kitett iparágakban tevékenykednek. Az erőforráshiány, a szállítói láncok gyengülése (különösen a természeti kockázatoknak kitett térségekben), egyes infrastrukturális elemek sérülékenysége (mint például a közműhálózat), valamint a szigorodó szabályozói környezet kisebb vagy nagyobb mértékben, közvetve vagy közvetlenül, de minden vállalat számára kockázatot fog jelenteni a közeljövőben. Ezek felmérésének és a kezelésükre kidolgozott tervnek a hiánya pedig az üzletmenetet is negatívan fogja érinteni.
Kivonat vállalati ügyfeleinknek
A TNFD a természettel kapcsolatos pénzügyi kockázatok kezelését és közzétételét segítő, egyelőre önkéntesen alkalmazható keretrendszer. Az előrejelzések azt mutatják, hogy a rendszert adaptáló vállalatok és pénzintézetek többsége 2025-től tervezi beépíteni a szempontjait jelentési gyakorlatába. Mérőszámainak és sarokpontjainak megismerése mindazonáltal a TNFD-vel egyelőre nem tervező vállalatok számára is nagy segítséget nyújthatnak a közép- és hosszútávú kockázatok megismerésében, a stratégia finomhangolásában és az ESRS szabványrendszerének történő megfelelésben.
