Az élelmiszerhulladékok problémája
A világon az összes megtermelt élelmiszer harmada (ez hozzávetőlegesen 1,3 milliárd tonna) kárba vész, miközben az ENSZ adatai alapján 3-ból 1 ember mérsékelt vagy súlyos mértékben éhezik és a globális üvegházhatású gázkibocsátás körülbelül 8%-a az élelmiszerhulladékokhoz kapcsolódik. Ennélfogva komoly akadályt képez az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak elérésében, hiszen több SDG-re is közvetlenül negatív hatással van: Az éhezés megszüntetése, Felelős fogyasztás és termelés, Az éghajlatváltozás mérséklése.
Hazánkban évente 574 ezer tonna háztartási élelmiszerhulladék keletkezik, ami nagyjából 380 milliárd forintos veszteségnek feleltethető meg kollektíven, fejenként pedig 40 ezer forintunk bánja. Az elmúlt 6 évben 27%-os csökkentést sikerült elérni, azonban még így is 59,9 kg az egy főre eső élelmiszerhulladék.
Öröm az ürömben, hogy az elszabaduló élelmiszerárak már nem csupán morális dilemmává teszik a vásárolt élelmiszerek hatékony tárolását és elfogyasztását, hanem igen komoly gazdasági motiváló erő is van mögötte.
Szerencsére számos olyan remek civil szervezet vesz részt az élelmiszerhulladékok csökkentése érdekében folyó társadalmi tudatosításban, mint a Maradék nélkül, a Humusz és a Tudatos Vásárlók Egyesülete. A Maradék nélkül szervezésében jelenleg is zajlik a „Kukába az élelmiszerpazarlással” plakáttervező pályázat iskolások és felnőttek számára, amelyre az érdeklődők június 21-ig jelentkezhetnek.
A cikk folytatásában az élelmiszerhulladék csökkentésének 4 olyan irányát mutatjuk be, amelyek mentén kevés erőfeszítéssel nagy hatást érhetünk el:
Komposztálás – hulladékból értéket
A komposztálás hatékony és pénztárcabarát módja az élelmiszerhulladék csökkentésének. A folyamat során a hulladékká váló szerves anyagokat hasznosíthatjuk újra.
A komposztálás folyamatában a szerves anyagok szabályozottan bomlanak le, új hasznos termék, humusz keletkezik belőlük. A makro- és mikroelemek mellett a talaj életében az irányító, koordináló szerepet a humusz tölti be, amely nélkül nem képesek a magasabb rendű növények táplálkozni, növekedni és szaporodni.
Maga a komposztálás nem bonyolult, de néhány aranyszabályt mindenképp be kell tartanunk. Bár a legtöbb háztartási szerves hulladék a komposztra helyezhető, vannak kivételek: ilyenek például a feldolgozott élelmiszerek maradékai, a zsiradékok, a teafilter, de a fertőzésveszély miatt a használt papírzsebkendő is. A déligyümölcsök héja esetében a biológiai gazdálkodásból származó banán és citrusfélék maradéka nyugodt szívvel helyezhető a komposztra, ugyanakkor a vegyszerekkel kezelt héjú gyümölcsöket nem érdemes rátennünk, amennyiben vegyszermentes humuszt szeretnénk előállítani. Ha teljeskörű útmutatóra van szükség, kattints ide!
Szeretnél komposztálni, de nincs kerted?
A Bokashi-módszerrel anaerob körülmények között tudsz komposztálni, mindenféle kellemetlen szaghatástól megkímélve lakásod belső tereit. A módszerhez számos, a célra fejlesztett eszköz elérhető az interneten. Ezek nagy előnye, hogy bárhol elhelyezhetők, gyors komposzttá alakulást biztosítanak és a levezető csapon keresztül a beltéri növények számára értékes, humuszban gazdag házi „tápoldat” ereszthető le belőlük.
A közösségi kertek szintén kiváló lehetőséget nyújtanak mind a komposztálás, mind a növénytermesztés fortélyainak elsajátítására, ha valaki nem rendelkezik saját kertterülettel. Szépségük abban rejlik, hogy a kijelölt területen kortól, nemtől és bárminemű hovatartozástól függetlenül bárki részt vehet a növények közösségi gondozásában, valamint a terményből is elviheti a maga részét. Ezáltal nem csupán közösségteremtő ereje van, de támogatja az egészséges táplálkozást, költségmegtakarítást is eredményezhet, sőt még a helyi lakosok karbonlábnyomát is csökkentheti, hiszen egyes zöldségeket nem a szupermarketekből szereznek be, hanem a közösségi kertből. A kezdeményezés a COVID-járvány közben/után hatalmas népszerűségre tett szert, így a legtöbb helyen hosszadalmas (akár néhány éves) várólistára kell számítanunk, ha csatlakozni szeretnénk. Itt számos közösségi kert elérhetőségét megtekinthetünk.
A vállalaton belül szeretnének komposztálni a kollégák?
Már erre is van megoldás a Compocity által gyártott Compobot elnevezésű eszköz képében. Előnyei közé tartozik többek közt a szag és zajtalan működés, automatizált adatkövetés és kép alapú komposztminőség-felismerés, mérések a telephelyen, alacsony energiafogyasztás és minimális környezeti lábnyom a gyártás során. A Compobot ráadásul a vállalat klímastratégiájába is beilleszthető elem, hiszen általában az irodai hulladék 34%-át a komposztálható szerves hulladék teszi ki, amelyhez kapcsolódó ÜHG-kibocsátások ezáltal leírhatók a karbonleltárból, csökkentve a Scope 3 kibocsátást.
Applikációk az élelmiszerhulladék csökkentéséért
Munch
Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a Munch, amely egy olyan online platformot hozott létre, melyen keresztül a vásárlók le tudják foglalni az éttermek, szupermarketek, cukrászdák, pékségek többletkínálatát féláron, vagy egyes esetekben még olcsóbban. Ráadásul itt egyáltalán nem arról van szó, hogy a maradék száraz kiflit kapjuk meg, amit senki nem vitt el, hanem ugyanolyan minőségben és mennyiségben jutunk a kívánt árucikkekhez, mintha teljes áron vásárolnánk meg őket. Sok üzlet marketingeszközként használja, tehát az elsődleges – ám aznap kevésbé fogyó – termékeit kínálja féláron, abban bízva, hogy a vásárló megkedveli és rendszeres látogatóvá válik.
Az, hogy az adott üzlet kínálatából mit is kapunk meg, minden bolt esetében változó. Egyes Munch-helyszínek esetében mi választhatjuk ki, hogy a teljes kínálatból mit szeretnénk elvinni az adott árkategóriában, máshol csupán egy specifikus terméket kínálnak Munchon keresztül, megint máshol pedig előre elkészített kis csomagokat kapunk kézhez.
Az app előnyei közé tartozik, hogy a vendéglátóhelyek szűrhetők közelség és aktuális elérhetőség alapján, gyorsan és zökkenőmentesen tudunk fizetni, valamint minden esetben fel van tüntetve, hogy milyen idősávban vehetjük át, ami tervezhetővé teszi a folyamatot. Ugyanakkor ez hátrányként is felfogható, hiszen hiába vagyunk éhesek kora délután, ha a Munch csak este 6 után vehető át.
OLIO
Az OLIO a sharing economy elvén alapul, tehát az alkalmazáson keresztül a közösség tagjaitól beszerezhetjük/kölcsön kérhetjük azokat a dolgokat, amikre szükségünk van, illetve kölcsönadhatjuk/eladományozhatjuk azokat, amelyekre nincs szükségünk. Ezáltal nem kell valamit újonnan megvásárolnunk, így mind pénz-, mind hulladékmegtakarítás szempontjából előnyösen jövünk ki. Az alkalmazáson belül két fő kategória különíthető el: Élelmiszer és Nem élelmiszer. Az OLIO hazánkban is letölthető, azonban csupán angol nyelven.
NoWaste
A NoWaste segít az otthoni élelmiszerkészletek menedzselésében a lejárati dátumok számontartásával, segédkezet nyújt a bevásárlólisták összeállításában és receptötleteket is ad. Az applikációval nyomon lehet követni az élelmiszerhulladék mennyiségét, ráadásul közösségekbe is be lehet csatlakozni, így akár baráti körben is figyelni lehet a hulladékmennyiség alakulását. További előnye, hogy a bevásárlólisták a családtagokkal is megoszthatók, így elkerülhető annak a veszélye, hogy többen is ugyanazt a terméket szerzik be, amelyek egy része így romlásra van ítélve. A NoWaste alkalmazás hazánkban az App Store-ból letölthető, ugyanakkor a cikk írásakor Androidos rendszerre nem telepíthető.
+1: MiUtcánk
A MiUtcánk applikáció az OLIO-hoz hasonlóan a sharing economy elvére épít, azonban van egy sokkal erősebb közösségteremtő küldetése is. A regisztrált tagok láthatják a közelükben lévő „szomszédokat”, cseveghetnek velük, valamint az is látható, hogy kinek mire van szüksége és ki mit tudna a közösség rendelkezésére bocsátani. Például, ha neked van egy felesleges ütvefúród, de tortaformád nincsen, akkor az applikáción keresztül megnézheted, hogy pár kilométeres körzetben van-e valakinek tortaformája, vagy szüksége van-e valakinek a te ütvefúródra. Bár maga az alapötlet kiváló, és a megvalósítás is felhasználóbarát, egyelőre jóval kevesebb felhasználója van az appnak, mint amennyit megérdemelne.
Közösségi gazdaságok
A közösségi gazdaságok a mezőgazdasági termelők és a fogyasztók között hoznak létre szorosabb köteléket, kétirányú elköteleződést. A fogyasztók előre kifizetik bizonyos időtartamra (negyedéves, féléves vagy éves) a termények árát, amit a gazdák heti/havi rendszerességgel a szerződésben foglalt mennyiségben a vásárlók küszöbéig szállítanak.
A kosarak/dobozok tartalmát rendszeres időközönként érkező, éppen szezonális, frissen termett, általában bio minőségű zöldségek, gyümölcsök, tojás, hús adja. A gazdaságok jellemzően az év 10 hónapjában biztosítják a friss élelmiszert a családoknak. Néhány gazdaság a téli hónapokban szünetet tart.
Bár a közösségi gazdaságok árfekvése igen magas, környezeti és klímavédelmi szempontból a rövid szállítói lánc, a vegyszermentes termesztési mód és a szezonalitás miatt kedvező alternatívát jelentenek.
Kosárközösségek
A kosárközösségek célja, hogy a fogyasztókat helyi termelőkkel kösse össze, ezáltal minimalizálva a szállítmányozás karbonlábnyomát és népszerűsítve a vegyszermentes termelést. Legtöbb esetben a termelők feltöltik az aktuális kínálatukat egy webes felületre, melyet a kosárközösség koordinátora üzemeltet, a fogyasztók pedig innen megrendelhetik a termékeket. Az átvételre minden héten ugyanabban az idősávban kerül sor, amelyre történhet közvetlenül a termelőtől egy piacozás keretében vagy közvetetten, egy elosztón keresztül. Ilyenkor a termelők az árut leadják egy átvevőponton, ahova később megérkeznek a vásárlók is, és koordinátornál fizetve elviszik a megrendelt portékát.
Ami a kosárközösséget megkülönbözteti egy átlagos piactól, az az, hogy a vásárlóknak lehetősége van bővebb tájékoztatást kapni a terményekről, esetenként akár meg is tekinteni a gazdaságot. Ezen felül a kosárközösségek termelőit bizonyos időközönként ellenőrzik a koordinátorok is, hogy meggyőződhessenek arról, hogy a termények a honlapon megadott információknak megfelelően kerülnek előállításra. További előnye még, hogy ha egy terményből csak nagyobb mennyiség rendelése lehetséges (pl. 100 kg piros ribizli), akkor a kosárközösség kollektíven meg tudja rendelni, majd kisebb porciókban szétosztani azt a tagok között.
A kosárközösségek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek és egyre több településen szerveződnek meg.
Felhasznált források:
https://humusz.hu/komposztalj/alapok
