Mi szerettél volna lenni gyerekkorodban?
A legkorábbi emlékem, őszintén megvallva az, hogy kukásautón rakodó szerettem volna lenni. Kissé messze van a közgazdásztól… Ami viszont végképp vicces, hogy valamilyen szinten kapcsolódik is a fenntarthatósághoz, még ha akkoriban nem is tudtam, hogy létezik ez a fogalom.
Mi volt az a meghatározó élmény, ami ahhoz vezetett, hogy fenntarthatóság lett a hivatásod?
Nem tudok egy konkrét meghatározó élményt kiemelni. Vidéken nőttem fel, ahol nem csak szelektíven gyűjtöttük a hulladékot, hanem a lebomló anyagokat komposztáltuk is. Tehát így magamévá tettem azt a szemléletet, hogy amit lehet, azt ne dobjuk egyszerűen ki. Innentől már csak egy lépés volt, hogy például a boltokban elkezdjek aszerint válogatni a termékek között, hogy mi újrahasznosított vagy fair-trade, valamint többszörhasználatos csomagolásokat venni a műanyag zacskó helyett.
Ezen felül mindig is hittem az olyan célokban, amik túlmutatnak az egyéni érdekeken. Azokban, amikbe, ha energiát és időt fektetünk, akkor is lesz hatása, amikor én már régen nem járom ezt a világot. A fenntarthatóság pedig pont egy ilyen ügy.
Mióta foglalkozol a témával?
Önállóan azóta, amióta Pestre kerültem egyetemre és önállóan lakom, akkor kezdtem tudatosan az előző pontban leírtak felé lépéseket tenni. Emellett egyetemi tanulmányaim alatt is elvégeztem egy környezeti gazdaságtan nevű kurzust, ahol a szakma alapjaival ismerkedtem meg.
Mit tartasz a legnagyobb szakmai sikerednek?
Szakmai pályám ugyan még viszonylag az elején tart, de fel tudok sorakoztatni a nevem mögött egy a KKV-szektorban történt átfogó piacelemzési kutatást, valamint egy controlling rendszer felépítését.
Mi a következő szakmai célkitűzésed?
Jelenlegi és legújabb szakmai fókuszom az ESG területével való megismerkedés és szakmai kompetenciáim felépítése, bővítése, kamatoztatása. Nyilvánvalóan, ez pont ennek az új pozíciónak köszönhető. Meg akarom állni a helyem benne és úgy gondolom, ehhez ez az első lépés.
Magánemberként mit teszel a fenntarthatóságért?
Megintcsak visszautalva a korábbiakra, bevásárláskor tudatosan figyelek az újrahasznosított, lebomló anyagokra, többszörhasználatos hálós zacskót használok műanyag helyett, szelektíven gyűjtöm a hulladékot, textilzsebkendőt használok papír helyett, valamint használt ruhákat is veszek.
Mire vagy legbüszkébb az életedben?
A szakmaiakon túl jelenleg arra vagyok a legbüszkébb, hogy nagyjából egy év alatt meg tudtam alkotni egy regényt.
Mi az a három dolog, amit a barátaid mondanának rólad?
Korábban olyanokat mondtak, hogy „fantasztikusan írok”, „menő a stílusom” vagy „paradox személyiség vagyok”.
Melyik a 3 legrosszabb tulajdonságod?
Én azt tartom az egyik legrosszabb vonásomnak, hogy nagyonis hajlamos vagyok a pesszimizmusra. A többi igazából olyasmi, ami egyben a legrosszabbak és a legjobbak egyike is, mint a maximalizmus vagy a különc érdeklődési köröm/világszemléletem.
Mi az, ami igazán kikapcsol?
Engem leginkább azok a tevékenységek kapcsolnak ki, ahol magam mögött hagyhatom a mai rohanó világot. Amik megengedik, hogy elmélyüljek abban, amit csinálok és valamit alkothassak. Ilyenek az írás, mint említettem már, az analóg fényképezés, a klasszikus divat, a filozófia és a történelem, de mostanában a festéssel is kacérkodom, bár még nem jutottam addig, hogy kipróbáljam magam benne.
A csapat többi tagjának bemutatkozói itt olvashatók.
