Az üzleti vezetők világszerte elismerik, hogy az energiabiztonság, a gazdasági növekedés és a hosszú távú versenyképesség a megújuló energiaforrásokon alapuló energiarendszertől függ.
„A megújuló energiára való áttérés nemcsak környezeti szükségszerűség, hanem piaci valóság és gazdaságilag elkerülhetetlen. A világ minden táján a vállalkozások drive-olják ezt az elmozdulást – nem a távoli jövőben, hanem most. Ennek az új globális kutatásnak az adatai azt mutatják, hogy a vállalati vezetők elsöprő többségben támogatják a fosszilis tüzelőanyagoktól való eltávolodást, 97%-uk a megújuló energiaforrásokon alapuló villamos energiára való gyors átállást szorgalmazza. Üzenetük egyértelmű: a jövő a megújuló energiáé, és a kormányoknak ennek megfelelően kell cselekedniük.” – olvasható a kutatás Maria Mendiluce a We Mean Business Coalition CEO-ja által írt bevezetőjében.
Powering up
A „Powering Up: Üzleti nézőpont a megújuló villamos energiára való átállásról” című kutatás április 22-én jelent meg és közel 1500 üzleti vezető bevonásával készült 15 nagyobb globális gazdaságban és feltörekvő piacon (Ausztrália, Brazília, Kanada, Németország, India, Indonézia, Olaszország, Japán, Mexikó, Lengyelország, Dél-Afrika, Dél-Korea, Törökország, Egyesült Királyság és az USA).
A felmérést az E3G, a Beyond Fossil Fuels és a We Mean Business megbízásából a Savanta végezte.
A vállalatvezetők világszerte elsöprő többségben támogatják a megújuló energiára való gyors átállást, és a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiaforrásokra való közvetlen átállást szorgalmazzák.
- 97% támogatja a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiára való átállást, 78% pedig 10 éven belül szorgalmazza ezt.
- A vállalatvezetők kétharmada szerint az energetikai átállást nem kell gázon keresztül végrehajtani: 67%-uk a szénről a megújuló energiára való közvetlen átállást szorgalmazza új gázok nélkül.
- Azok közül a vállalatvezetők közül, akik azt szeretnék, hogy kormányuk prioritásként kezelje a megújuló energiaforrásokba való beruházásokat, világszerte közel tízből kilenc (87%) azt is szeretné, ha a következő évtizedben teljesen leállnának a széntüzelésű villamosenergia-termeléssel.
A nagyvállalatok egy évtizeden belül át akarnak állni egy teljes mértékben megújuló energiaforrásokon alapuló villamosenergia-rendszerre, és a versenyelőny és a hosszú távú energiabiztonság biztosítása érdekében működésük és beszállítóik cseréjét tervezik.
- A nagyvállalatok közel háromnegyede egy évtizeden belül tervezi, hogy saját szervezetén belül is leáll a fosszilis tüzelőanyagok használatáról. 38%-uk arra számít, hogy 5 éven belül az áramtermelésük nagy része megújuló energiaforrásokból fog származni, további 33%-uk pedig hogy 10 éven belül.
- A vállalatvezetők fele világszerte tervezi működésének (52%) és ellátási láncainak (49%) áthelyezését, ha az adott kormány nem hajt végre átállást.
- Több mint a fele (55%) az energiabiztonságot tartja a megújuló energiaforrásokon alapuló villamosenergia-rendszer legfőbb előnyének – az energiabiztonság javítását a fosszilis tüzelőanyagok importjától való függőség csökkentésével.
- A megújuló energiaforrásokhoz való hozzáférés az üzleti vezetők 90%-a számára kiemelt prioritás a befektetési lehetőségek eldöntésekor.
- A szervezetek 93%-a fontolgatja az onsite megújuló energiaforrásokba való befektetést a működésük támogatása érdekében.
A vállalkozások azt várják a kormányoktól, hogy tegyenek lépéseket, szüntessék meg az átállás legfőbb akadályait, és biztosítsák a vállalkozások számára a megújuló energiaforrások gyors biztosításához szükséges szakpolitikai támogatást és infrastruktúrát, különben kockáztatják a beruházások és a munkahelyek elvesztését.
- A költségek mellett a legfőbb akadályok a következők voltak:
- a megújuló villamos energia tárolására és elosztására szolgáló elégtelen nemzeti infrastruktúra (38%)
- a megújuló villamosenergia-források elégtelen elérhetősége (37%)
- szakpolitikai és szabályozási támogatás (36%)
- a részletes energiapolitikák és tervek hiánya (35%).
- A vállalkozások részéről gyakran érkezett szakpolitikai igény, hogy a kormány biztosítson ösztönzőket, oktatási és képzési programokat a szomszédos iparágakban dolgozók számára a megújuló energiával kapcsolatos munkahelyekre való átképzéshez (43%).
Német és lengyel vélemények
Bár Magyarországon nem történt kutatás, érdemes kiemelni a hozzánk legközelebb állók, Németország és Lengyelország véleményét.
A német üzleti vezetők túlnyomó többsége (98%-a) támogatja a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiaforrásokon alapuló energiarendszerre való átállást, de a kormányzati támogatási garanciák elengedhetetlenek ahhoz, hogy a vállalatok továbbra is befektessenek a megújuló energiaforrásokba.
A megújuló energiaforrásokon alapuló villamosenergia-termelés közelmúltbeli növekedése reményt ad a vállalati vezetők 63%-ának, akik azt szeretnék, hogy Lengyelország tíz éven belül felhagyjon a széntüzelésű villamosenergia-termeléssel.
Lengyel helyzetkép
Az ország üzleti vezetőinek 89%-a a megújuló energiaforrásokon alapuló energiarendszer felgyorsítását szorgalmazza. Az ország villamosenergia-mixének pályája ebbe az irányba halad. A szénből fedezett villamosenergia-igény 23%-kal csökkent 2021 és 2023 között, bár továbbra is Lengyelország teljes villamosenergia-termelésének 54%-át teszi ki. További közel 17% más fosszilis tüzelőanyagokból, nevezetesen fosszilis gázból származik. A fosszilis tüzelőanyagoktól való erős függőség eredményeként az ország teljes kibocsátásának 49,2%-a a villamos energiából és a hőenergiából származik. Következésképpen az egy főre jutó éves üvegházhatású gázkibocsátás 8,7 tonna, ami Lengyelországot az Európai Unió 6,9 tonnás átlaga fölé helyezi, bár 1,5 tonnával alacsonyabb, mint a két évtizeddel ezelőtti szint.
A megújuló energiaforrások közelmúltbeli növekedését az üzleti vezetők erősen támogatják, bár 33%-uk úgy véli, hogy a pénzügyi ösztönzők felgyorsítanák ezt a tendenciát. A szél- és napenergia 2024-ben a lengyel villamosenergia-termelés rekord 23,5%-át tette ki. A lengyel állami tulajdonú Polska Grupa Energetyczna energiacég 2025 elején bejelentette egy új, 1,5 GW-os tengeri szélerőműpark megépítését, ami lendületet ad az üzleti vezetők 63%-os rétegének, akik a megújuló energiaforrásokon alapuló energiarendszer 2035-re történő bevezetését szorgalmazzák. Üzembe helyezése után a 30 milliárd zloty (7,79 milliárd USD) értékű Baltica 2 szélerőműpark elegendő áramot fog biztosítani körülbelül 2,5 millió háztartás számára.
Villamosenergia-politika
A kormány határozott szándéka a szén fokozatos kivezetéséree és a megújuló energiaforrások gyors bevezetésére javítani fogja mind Lengyelország, mind a lengyel vállalatok éghajlatvédelmi hitelességét, növelve mindkettő versenyképességét. Amennyiben Lengyelország nem áll át elég gyorsan a megújuló energiaforrásokon alapuló villamos energiára, akkor az üzleti vezetők 45%-ának aggodalma beigazolódhat, miszerint vállalataik szabályozási büntetésekkel és további adókkal nézhetnek szembe. Az ország nemzeti hálózatára való átállás egyik fő akadálya a szén fokozatos kivezetésének elhúzódó ütemterve. A kormány 2024-es Nemzeti Energia- és Klímatervének tervezetében meghatározott ütemterv szerint Lengyelország nem tervezi a lignitből való kilépést 2044 előtt, a kőszénből pedig 2049 előtt. Ez aláássa a megújuló energiaforrásokon alapuló villamosenergia-rendszer felgyorsítására irányuló, egyébként ambiciózus fejlesztéseket, amelyek magukban foglalják a hálózattervezés javítására, valamint a keresletoldali válaszokra és a tárolásra vonatkozó terveket (bár az utóbbira vonatkozóan nem állnak rendelkezésre indikatív célok). A széntüzelésű energia gyors megszüntetését a megkérdezett üzleti vezetők határozottan támogatják, különösen az a 81%, akik a széntüzelésű energiatermelés fokozatos kivezetését szeretné látni a következő évtizedben.
Üzleti „kérések”
Az üzleti vezetők 39%-a úgy véli, hogy a megújuló energia projektek elterjedése felgyorsulna, ha a politikai döntéshozók újragondolnák a gáz szénhelyettesítőként való felhasználására vonatkozó terveiket. Ez összhangban van a felsővezetők többségével (67%), akik azt mondják, hogy közvetlen átállást szeretnének a széntüzelésű erőművekről a kizárólag új megújuló energiaforrásokra, hálózatokra és energiatárolásra, elkerülve a gáz átmeneti használatát. Itt bátorítást nyújt a regionális törvényhozók döntése Kelet-Wielkopolskiban, Koszalinban és Wałbrzychben, valamint a felső-sziléziai főváros, Katowice önkormányzatai, amelyek csatlakoztak a Powering Past Coal Alliance-hoz. Ha a központi kormányzat követné a példát, az összhangba hozná a nemzeti politikát Lengyelország COP28-on tett ígéretével, miszerint 2030-ra hozzájárul a megújuló energiaforrások kapacitásának globális megháromszorozásához, és eláll a fosszilis tüzelőanyagoktól. Az üzleti vezetők 31%-a támogatja a megújuló energiaforrásokon alapuló villamosenergia-rendszerre való 2030-ig történő átállást, hasonló arányban (32%) pedig 2035-re. A kiöregedés és a növekvő költségek miatt (amelyet a támogatások tervezett megszüntetése súlyosbít) a széntüzelésű villamos energiára vonatkozó 8 GW szerződések 2026-ban lejárnak, további 3 GW szerződés pedig 2030-ban jár le.
Német helyzetkép
A német üzleti vezetők 71%-a azt szeretné, ha 2035-re vagy még korábban megtörténne az átállás a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiaforrásokon alapuló energiarendszerre. Németország villamosenergia-hálózata az elmúlt két évtizedben fokozatosan eltávolodott a fosszilis tüzelőanyagoktól, bár a széntüzelésű villamos energia továbbra is a villamosenergia-termelés 22%-át teszi ki. Ugyanebben az időszakban a megújuló energiaforrások felhasználása is növekedett, a szélenergia önmagában (28%) már megelőzte a széntüzelésű villamos energiát az országos hálózatban. A hálózat ezen átalakítása összhangban van a német üzleti vezetők 98%-ának erős támogatásával, akik a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiaforrásokon alapuló energiarendszerre való áttérést támogatják.
Németország ambiciózus, 2045-re kitűzött célja szerint az összes széntüzelésű villamos energiát fokozatosan ki kellene vezetni az évtized végére. Jelenleg a leköszönő szövetségi kormány hivatalosan is elkötelezett a legkésőbb 2038-as végleges kivezetési határidő mellett, amelyet „ideális esetben 2030-ra” kellene felgyorsítani. Ez a késői, 2038-as dátum ellentétben áll a német üzleti vezetők nagy többségének véleményével. Azok közül, akik azt szeretnék, hogy kormányuk minden új beruházás során a megújuló energiaforrásokat részesítse előnyben, 91% azt szeretné, ha a szén fokozatosan kikerülne az energiatermelésből már a következő tíz évben. A nyugat-németországi lignit és a feketeszén esetében most egy korábbi, 2030-as dátumot tűztek ki. Továbbá az EU szén-dioxid-árazása várhatóan közelebb hozza a szén országos kivezetését 2030-hoz a gyakorlatban. Az Ötoldalú Energiafórum tagjaként Németország elkötelezett amellett, hogy együttműködjön a szomszédaival egy teljesen dekarbonizált energiaszektor kiépítése érdekében 2035-re, az üzleti vezetők preferenciáinak megfelelően.
A megújuló energiaforrásokhoz való hozzáférés kritikus fontosságú az üzleti vezetők számára az új beruházások végrehajtásakor (83%), a beszállítók kiválasztásakor (80%) és a működésük elhelyezésekor (74%). Ez a „húzóerő” lehetőséget kínál a befelé irányuló befektetésekre Németország olyan területein, ahol erős a megújuló energia kapacitása (főleg a szélenergia), például Alsó-Szászországban, Észak-Rajna-Vesztfáliában, Brandenburgban és Schleswig-Holsteinben.
Villamosenergia-politika
Az üzleti vezetők 65%-a támogatja, hogy a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia közvetlenül helyettesítse a széntüzelésű villamos energiát, megkerülve a fosszilis gáz ötletét, mint átmeneti megoldást. Ez az üdvözlendő gyors átmenet jóváhagyása ellentétben áll a német kormány eddigi politikájával. Az oroszországi háború azonban rávilágított az energiabiztonság sebezhetőségeire, amelyeket Németország korábban is nagymértékű orosz gázfüggősége okozott.
Ez a növekvő tudatosság politikai súlyt ad az üzleti vezetők többségi véleményének (78%), miszerint a megújuló energiaforrások felgyorsítása csökkenti az ország energiaimporttól való függőségét. Valójában az éghajlatváltozás kockázatainak enyhítése (56%) után a felsővezetők a stabil villamosenergia-árak biztosítását (46%) és az energiabiztonság fokozását (43%) jelölik meg a gyors átmenet fő eredményei között.
Üzleti „kérések”
A németországi üzleti vezetők a kormánytól fogyasztóorientált támogatásokat (41%), a munkavállalók átképzését (39%) és a folyamatos támogatás egyéb megnyilvánulását várják. Az egyik különösen aggasztó terület az átviteli infrastruktúra kiépítésének költségeihez kapcsolódik. A felsővezetők 45%-a az ország villamosenergia-hálózatának fejlesztését és korszerűsítését a gyorsabb átmenet létfontosságú katalizátoraként azonosítja.
A vállalatok bizalma az átmeneti politika irányába elengedhetetlen ahhoz, hogy mozgósítsák azokat az üzleti beruházásokat, amelyekre Németországnak szüksége van ahhoz, hogy elérje 2030-ra kitűzött 65%-os kibocsátáscsökkentési célját (1990-hez képest). A vállalati vezetők aggodalmukat fejezik ki a megújuló energiaforrások elégtelen hálózati infrastruktúrája és tárolása (39%), valamint a megújuló energia projektek engedélyezésének késedelme (37%) miatt, amelyeket mindkettő az átmenet akadályaként azonosít. Bár ezen aggodalmak némelyikét kezdik kezelni az Európai Unió villamosenergia-piaci szabályainak reformjain keresztül, a német kormánynak nagyobb támogatást kell nyújtania a tiszta rugalmassági megoldások, mint például a tárolás és a keresletoldali szabályozás iránt, és fel kell gyorsítania az engedélyezési időket.
A teljes kutatási jelentés itt olvasható.
Korábbi cikkünk az energia jövőjéről itt olvasható.
