A fenntarthatóság hallatán talán kevesek asszociálnak a labdarúgásra, pedig a világ legnépszerűbb sportjának jelentős hatása van a környezetre. Ezt nem csak a nemzetközi szervezetek, mint a FIFA és az UEFA, de a futball klubok is kezdik felismerni. Két éve már szemléztük a spanyol FC Barcelona fenntarthatósági jelentését, ez a cikk pedig arra vállalkozik, hogy áttekintse a labdarúgás és fenntarthatóság kapcsolatát napjainkban.
Bajnok a pályán és azon túl
A 2024-2025-ös szezon angol bajnoka, a Liverpool FC (amely Szoboszlai Dominikot is foglalkoztatja) a fenntarthatósági törekvések szempontjából élenjáró. A klub 2021-ben meghirdetett “The Red Way” elnevezésű programja az emberekre, a bolygóra és a közösségekre fókuszálva arra törekszik, hogy a működése minden szinten fenntarthatóbbá váljon, legyen szó környezetvédelemről, társadalmi felelősségvállalásról vagy a helyi közösségek támogatásáról. Tekintve, hogy a szervezet 2021-ben aláírta az ENSZ “Sports for Climate Action” keretrendszerét, vállalták, hogy 2030-ra a megadott bázisévhez képest (a LFC esetében 2019/20-as szezon) a felére csökkentik az ÜHG-kibocsátásukat, valamint szintén 2030-ra karbonsemlegesek lesznek az értékesítésben. Emellett hosszútávú célként jelölték meg a 2040-es nettó nulla kibocsátást.
A jelenleg elérhető legfrissebb adatok szerint a bázisévhez képest 15%-os kibocsátáscsökkenést tudtak produkálni, és a futball tevékenységekhez köthető kibocsátások 100%-át ellentételezték. Ahhoz, hogy a kitűzött célokat elérjék számos változtatást hajtottak végre a bevett működési gyakorlataikban. Mivel a játékosok és személyzet utaztatása adja a kibocsátások egyik legnagyobb hányadát a labdarúgásban, ezért a Liverpool FC fenntartható repülőgép-üzemanyagba fektetett be, annak érdekében, hogy ezzel ellensúlyozza a belföldi repülőútjai által okozott kibocsátásokat, valamint a csapatbuszok hidrogénezett növényi olajjal működnek, amelyek ÜHG-kibocsátása a dízeles változatokhoz képest 90%-kal kisebb. A klub működéséhez szükséges energia 96%-a megújuló forrásokból származik és az Anfield (a Liverpool FC stadionja) gyepe is 100%-ban újrahasznosítható. A klímacéljai eléréséhez a csapat partnere lett a 1PointFive, amely a közvetlenül a levegőből való szén-dioxid megkötési technológiájáról ismert. A partnerség keretében a Liverpool karbonkrediteket vásárol annak érdekében, hogy ellentételezze a kibocsátásait, így elérve a karbonsemlegességet az értékesítésében.
Verseny az első helyért
Bár az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság rendelkezik saját fenntarthatósági stratégiával, a kluboknak ezen felül is számos célkitűzésük és ezekhez kapcsolódó lépésük van. A 2024-es Football Business Awards győztese, az angol Brighton & Hove Albion FC hulladékmentesen, valamint 100%-ban megújuló energiaforrásokkal működik. A 2023-as év legfenntarthatóbb csapatának választott Manchester City azt az ambíciózus célt tűzte ki, hogy 2030-ra nettó nulla legyen a kibocsátásuk. Csakúgy, mint a Brighton & Hove Albion, a Man. City is teljesen megújuló energiaforrásokkal operál, valamint a meccsek utáni hulladék 90%-át újrahasznosítják.
Számos Anglián kívüli példát találunk olyan csapatokra amelyek a fenntarthatóság irányába mozdultak el. Ilyen például a holland AFC Ajax, az amerikai Seattle Sounders FC vagy a 2012 óta karbonsemleges, Volkswagen csoport tulajdonába tartozó, német VfL Wolfsburg is.
Magyar példák
Igaz, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség rendelkezik 2023-2030-as fenntarthatósági stratégiával, viszont a magyar futball klubok egyelőre fenntarthatóságban a nemzetközi mezőnyhöz képest nagy lemaradásban vannak. Lehet találni egy-egy fenntarthatósággal összefüggésbe hozható kezdeményezést, azonban ez inkább kivétel, mint trend. Az MLSZ stratégiájában a klubok bevonása célként szerepel, azonban úgy tűnik, hogy a kínált lehetőségek egyelőre nem elég ösztönzőek a klubok számára.
Az egyedüli igazi kivételt az MTK Budapest labdarúgócsapata képviseli, amely 2024 év végén partneri megállapodást kötött a Climate Actionnel annak érdekében, hogy közösen kidolgozzák a klub fenntarthatósági stratégiáját, amelyben az UEFA és az MLSZ iránymutatásaira támaszkodnak. Átgondolt fenntarthatósági projektnek tekinthető még a Ferencvárosi Torna Club pályájának Zöld Aréna Programja, amely számos technológiát vegyít annak érdekében, hogy a Groupama Aréna Közép-Európa legfenntarthatóbb stadionja legyen. A stadion 51 napkollektort tartalmaz, az esővizet összegyűjtik és újrahasznosítják, repohár rendszert üzemeltetnek, valamint maga a stadion is környezetbarát technológiával, a bontás során keletkezett építési hulladék újrahasznosításával épült.
Más sportokban is előtérben a fenntarthatóság
Nem a labdarúgás az egyedüli sportág, amelyben kezdenek jobban odafigyelni a fenntarthatóságra. A 2024-es párizsi olimpia egyik célkitűzése az volt, hogy az eddigi legfenntarthatóbb olimpiát szervezzék meg. Ennek apropóján készítették el az olimpia fenntarthatósági tervet is.
Az amerikai profi ligák közül az NHL (National Hockey League) csökkentette leginkább a kibocsátását. 2018-hoz képest 2020-ban a repülőút okozta kibocsátások a felére csökkentek. Ez a “Big Four”* esetében nagyrészt annak a tudatos alapszakaszra** vonatkozó menetrendtervezésnek volt köszönhető, amely miatt a hasonló földrajzi régiókban elhelyezkedő csapatok több meccset játszanak egymással, ezzel 26%-kal csökkentve a repülős utazások által okozott kibocsátást. Emellett érdekesség, hogy a 2024-ben Las Vegasban, az Allegiant Stadium-ben megrendezett 58. Super Bowl volt az első olyan amerikai futball-liga nagydöntő, amely 100%-ban megújuló energiát használt a stadionban.
*Big Four-nak nevezik az Egyesült Államokban a 4 legnépszerűbb profi bajnokságot, amelyek a Major League Baseball (MLB), a National Basketball Association (NBA), a National Football League (NFL) és a National Hockey League (NHL).
**Az amerikai profi ligákban az alapszakasszal kezdődik a szezon, ezután pedig rájátszásos rendszerben bonyolítják le a mérkőzéseket.
Dinamikusan fejlődő gyakorlat
Az említett szervezetek, bajnokságok és csapatok példájából látható, hogy a fenntarthatóság egyre elterjedtebb jelenséggé kezd válni a sportokban, amely nemcsak azért üdvözlendő, mert ezzel közvetlenül pozitív hatást érnek el, hanem azért is, mert a mai világban hatalmas befolyással bírnak a csapatok, így a szurkolóik fenntarthatósággal kapcsolatos hozzáállására is pozitívan hathatnak az ilyen jellegű kiállások.
