Az Európai Unió Erdőirtási Rendelete (EUDR) mérföldkőnek számít(ana) a globális környezetvédelemben, mivel célja, hogy megakadályozza az erdőirtásból származó termékek bejutását az uniós piacra. A szabályzat halasztásának oka, hogy az informatikai rendszer még nem áll készen a megfelelőség kezelésére.
Miről szól az EUDR?
A 2021-ben bevezetett EU erdőirtási rendelet (EUDR) előírja, hogy azoknak a vállalatoknak, amelyek olyan árucikkekkel kereskednek, mint például a pálmaolaj, marhahús, fa, szója, kakaó, kávé vagy gumi, bizonyítaniuk kell, hogy ellátási láncaik 2020-tól mentesek az erdőirtástól. A szabályozást anno itt, a blogon is bemutattuk. A jogszabályt az első globális kísérletként méltatták az importáruk okozta erdőirtások nagy léptékű kezelésére.
Miért halasztják el a szabályozást?
Az Európai Bizottság újabb egy évvel késlelteti az EU mérföldkőnek számító erdőirtási rendeletének végrehajtását, arra hivatkozva, hogy digitális infrastruktúrája nem képes kezelni a megfelelési kötelezettségekből eredő terhelést. Ez már a második halasztás annak a szabályozásnak az esetében, amelynek eredetileg idén decemberben kellett volna életbe lépnie a nagyvállalatok számára. [Az előző halasztásról itt írtunk.]
A rendelet alapját képező informatikai rendszer nincs felkészülve a várható adatmennyiség kezelésére.
„A rendszer nagyon valószínű, hogy elfogadhatatlan mértékben lelassul, vagy akár ismétlődő és elhúzódó leállások is előfordulhatnak” – figyelmeztetett Roswall, aggodalmat keltve, hogy ez súlyosan megzavarhatja a kereskedelmi folyamatokat.
A platform, amelyet az EU-n belüli és harmadik országokban működő szereplők tranzakcióinak nyomon követésére és ellenőrzésére terveztek, kulcsfontosságú a rendelet végrehajtásában. Enélkül a vállalatok nem tudják teljesíteni azokat a nyomonkövetési követelményeket, amelyek megkövetelik a termelés eredetének földparcelláig történő igazolását.
A rendelet ellenállásba ütközött mind Európán belül, mind nemzetközi szinten. Brazília, Indonézia és az Egyesült Államok azzal érveltek, hogy a megfelelési kötelezettségek megnövelik a költségeket és korlátozzák az exportot.
A Parlament nemrég elutasított egy olyan ország-besorolási rendszert, amely az országokat erdőirtási kockázat alapján kategorizálta volna. Néhány képviselő azt szorgalmazta, hogy hozzanak létre egy „kockázatmentes” kategóriát, amely teljes mértékben mentesítene bizonyos termelőket.
A Bizottságot emellett azért is érte kritika, hogy túl gyorsan halad előre, annak ellenére, hogy az EU-n belüli és kívüli szereplők felkészültsége egyenetlen. Több globális partner aggodalmát fejezte ki a rendszer bevezetésére való felkészültséggel kapcsolatban.
A halasztás negatív reakciót váltott ki a civil társadalom részéről.
„Minden egyes nap, amellyel a jogszabály életbe lépése késik, több erdő kivágását, több erdőtüzet és szélsőségesebb időjárást jelent” – mondta Nicole Polsterer, a Fern nevű környezetvédelmi szervezet kampányfelelőse.
A vállalatvezetők számára ez a halasztás rámutat egy átfogóbb kihívásra: a fenntarthatósági szabályozások gyorsabban fejlődnek, mint az azok végrehajtásához szükséges technológiai és adminisztratív infrastruktúra. Ahogy a hatóságok egyre szigorúbb követelményeket állítanak az átláthatóság és nyomonkövethetőség terén, a digitális megfelelés képessége kulcsfontosságúvá válik abban, hogy a vállalatok és kormányok képesek legyenek teljesíteni klímavállalásaikat.
