Miért van szükség a rendeletre?
Az erdőirtás megfékezése mind környezeti, mind társadalmi szempontból korunk egy egyik legjelentősebb globális kihívása. Az elmúlt évtizedben a világ számos országa tett erőfeszítéseket moratóriumok bevezetése vagy az ellátási lánc átláthatóságának javítását célzó intézkedések révén az erdőirtás csökkentése érdekében.
Azonban az intézkedések gyenge hatékonyságáról árulkodik, hogy az erdőirtás és az erdőpusztulás továbbra is riasztó ütemben folytatódik, ráadásul a folyamat 10%-kal az üvegházhatású gázok globális kibocsátásához is hozzájárul.
Az EU elkötelezett a termelő országokkal való inkluzív partnerségek előmozdítása mellett az erdőirtás globális szintű kezelése érdekében: együttműködik a partnerországokkal és vállalatokkal az erdőirtásmentes ellátási láncokra való sikeres átállás érdekében. Ez azért is elengedhetetlen, mert a jelenlegi tendenciák alapján 2030-tól az EU évente 248 000 hektárral járulna hozzá az erdőirtáshoz világszerte.
Mikor lép hatályba és mely vállalatokra vonatkozik?
A 2024. év végén hatályba lépő rendelet ennek a gyakorlatnak kíván egy szilárd keretet adni. Magát a rendeletet 2023. júniusában fogadták el. A nagyvállalatoknak 18 hónapja, a kis-és közepes vállalatoknak 24 hónapja lesz a megfelelésre. A nem-megfelelésből származó bírság az éves árbevétel 4%-át teheti majd ki.
A szabályozás által lefedett termékek köre széles: kakaó, kávé, pálmaolaj, gumi, szója, faanyag, bőr, papír és szarvasmarha. Az ezek kereskedelmében érintett vállalatoknak idén már mindenképpen érdemes megkezdeni a kapcsolódó kockázatok, kockázatcsökkentési mechanizmusok és politikák áttekintését, hogy a rendeletnek való megfelelésük biztosított legyen.
A rendelet nem csupán az EU területén bejegyzett vállalatokra vonatkozik, hanem a kontinensen kívüli, az uniós piacra szállító cégek is érintettek. Nekik ugyanúgy át kell világítaniuk szállítói láncukat.
Hogyan kívánja ellenőrizni az EU a megfelelést?
Az erdőirtásról szóló uniós rendelet hatékony végrehajtása érdekében az Európai Bizottság munkáját több eszköz is segíti.
- A világ erdeinek védelmével és helyreállításával foglalkozó, több érdekelt felet tömörítő platform. Az együttműködés keretében folyamatos párbeszéd zajlik az EU-tagállamok, a kiválasztott érdekelt felek (főként kereskedelmi és üzleti szövetségek és nem kormányzati szervezetek), harmadik országok és az Európai Bizottság között. A platform rendszeresen ülésezik, hogy bemutassa és megvitassa a munka fő irányait, és meghatározza a legjobb gyakorlatokat.
- Az erdőirtás és erdőpusztulás nyomonkövetése, megfigyelése pl. a Copernicus műholdhálózatára és más, nyilvánosan vagy magántulajdonban lévő forrásokra támaszkodva. Egyúttal megkönnyítve a vállalkozások, az állami szervek és a fogyasztók számára az ellátási láncokra vonatkozó információkhoz való hozzáférést.
- Az EU nyilvánosan hozzáférhetővé tesz térképeket és adatbázisokat a világ erdőborítottságában bekövetkezett változásokról és a kapcsolódó mozgatórugókról. Ezek révén nyomon lehet követni a tájhasználatban bekövetkező változásokat.
Fókuszban a nyomonkövethetőség
A rendelet előírja, hogy a nem kkv-knak minősülő gazdasági szereplők és kereskedők kötelesek összegyűjteni azon földterületek földrajzi koordinátáit, ahol az árut megtermelték.
A termőterületig történő nyomonkövethetőség (azaz az áruk előállítása szerinti földterületek földrajzi koordinátáinak összegyűjtésére vonatkozó követelmény) szükséges annak bizonyításához, hogy egy adott helyen nem történik erdőirtás.
Néhány iparág és tanúsító szervezet már használja a földrajzi információkat, amelyek a termékeket a földterülethez kötik. Távérzékelt információk (légi felvételek, műholdképek) vagy egyéb információk (pl. terepi fényképek, kapcsolódó földrajzi címkékkel és időbélyegzőkkel) felhasználhatók annak ellenőrzésére, hogy a bejelentett áruk és termékek földrajzi elhelyezkedése nem függ-e össze az erdőirtással.
A nyomonkövethetőségi követelmények a behozott/exportált/forgalmazott áruk minden egyes tételére vonatkoznak majd. Következésképpen a geolokációs információkat tartalmazó átvilágítási nyilatkozat benyújtása követelmény az importálandó és az exportálandó releváns termékek, valamint a piacon belüli ügyletekre vonatkozó szállítmányok esetében.
Megfelelési hézag globális szinten
A Forest 500 listáján szereplő, vagyis a trópusi területeken történő erdőirtásért leginkább felelős vállalatok jelenleg nem állnak készen a megfelelésre. Mi több, az érintett alapanyagok nyomonkövetésére jelenleg vállalással sem rendelkezik a vállalatok többsége.
A vállalással sem rendelkező Forest 500-as vállalatok aránya az egyes termékcsoportok tekintetében (a százalékos arányok azt mutatják meg, hogy az 500 vállalat közül mennyi nem rendelkezik vállalással):
Pálmaolaj: 52%
Szója: 79%
Marhahús: 75%
Bőr: 73%
Faanyag: 71%
Rost- és papír: 82%
A hazánkban is ismert nagyvállalatok közül az Unilever, Nestlé és Cargill már megtette a szükséges lépéseket a megfelelés érdekében, míg a Royal Dutch Shell és a H&M semmilyen vállalással nem rendelkezik jelenleg.
Források:
European Commission: Deforestation regulation implementation
