A Fenntarthatóságról őszintén podcast hetedik adásának vendége Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
A podcast felvétele megtekinthető 
YouTube csatornánkon meghallgatható 
Spotify-on.
Az adásban a láthatatlanul zajló biodiverzitás-krízist és a természeti rendszerek helyreállításának globális, illetve hazai lehetőségeit jártuk körbe. Sipos Katalin és Szomolányi Katalin arról beszélgettek, miért ront a helyzeten a rossz öntözésfejlesztési stratégia a hazai vízhiány idején, hogyan fenyegetik a globális vízkörforgást az olyan átbillenési pontok, mint az Amazonas pusztulása, és milyen egyedi kihívásokkal küzd a természetvédelem egy olyan erősen átalakított kultúrtájban, mint a Kárpát-medence.
Egy epizód a gazdasági működés és a planetáris határok közötti éles feszültségekről, a globális biodiverzitási célok elmaradásának okairól, és arról, miért a természetalapú megoldások és a szigorú vörös vonalak meghúzása jelenti a jövőbeli biztonságunk legbiztosabb alapját.
SZK
A WWF legfrissebb (2024) Élő Bolygó Jelentése szerint 1970 és 2020 között a vadon élő gerinces fajok populációja átlagosan 73%-kal csökkent. Mit jelent ez a döbbenetes szám a gyakorlatban, hogyan érzékeljük ezt a mindennapokban?
A WWF legfrissebb (2024) Élő Bolygó Jelentése szerint 1970 és 2020 között a vadon élő gerinces fajok populációja átlagosan 73%-kal csökkent. Mit jelent ez a döbbenetes szám a gyakorlatban, hogyan érzékeljük ezt a mindennapokban?
SK
Maga a pusztulás igazából nagyon láthatatlanul zajlik. A kulcs nem csak az, hogy a fajokra koncentrálunk, hanem az élőhelyeikre. Ami történik, az az erdők, a gyepek és a búvóhelyek fokozatos visszaszorulása, ahol az élőlények egyáltalán túl tudnának élni és szaporodni tudnának. Bár egy-egy olyan, az emberrel együtt élni megtanult faj – mint például a fecskék – állományának csökkenése eljut a hétköznapi érzékelésbe, a legtöbb érzékeny, ritka növény, állat és gomba úgy tűnik el, hogy azt a biológusokon kívül szinte senki más nem veszi észre.
SZK
Látjuk, hogy a cégek és az emberek a klímaválságról már rendelkeznek ismeretekkel, de a biológiai sokféleség válsága mintha eltörpülne emellett. Milyen a kapcsolat a két krízis között?
Látjuk, hogy a cégek és az emberek a klímaválságról már rendelkeznek ismeretekkel, de a biológiai sokféleség válsága mintha eltörpülne emellett. Milyen a kapcsolat a két krízis között?
SK
A klímaváltozás egy könnyebben kibogozható történet, hiszen ott egy mérhető, számolható kibocsátásról beszélünk, aminek a végén felmelegedés jön létre. Ezzel szemben a biodiverzitás csökkenése egy rendkívül összetett jelenség, nagyon sok különböző hatás – környezetszennyezés, beépítések, műtrágyázás – eredője, amit nehéz egyetlen felelőshöz visszavezetni. A két krízis azonban nagyon erősen kölcsönhatásban van és erősíti egymást. Miközben a növekvő szén-dioxid-kibocsátás miatt radikálisabbá válik az időjárás, az élőhelyek – mint például az erdők vagy a talajok – pusztításával pont azokat a természeti elnyelő felületeket tesszük tönkre, amik a gázokat képesek lennének megkötni.
SZK
A Potsdam Institute tudósai által meghatározott kilenc planetáris határból mára hatot átléptünk, a biodiverzitás pedig a legsúlyosabb állapotban lévő elem. Emellett sokat hallani az olyan kritikus átbillenési pontokról is, mint az Amazonas pusztulása. Mit üzennek nekünk ezek a határok?
A Potsdam Institute tudósai által meghatározott kilenc planetáris határból mára hatot átléptünk, a biodiverzitás pedig a legsúlyosabb állapotban lévő elem. Emellett sokat hallani az olyan kritikus átbillenési pontokról is, mint az Amazonas pusztulása. Mit üzennek nekünk ezek a határok?
SK
Ha egy faj kipusztul, vagy átlépünk egy planetáris határt, nem az történik, hogy holnap darabjaira hullik a világ, hanem az, hogy folyamatosan veszítünk a természet alkalmazkodóképességéből és a kiszámíthatóságból. Pontosan olyan ez, mintha lehúzott ablakkal, biztonsági öv nélkül és egyre nagyobb sebességgel mennénk. Az átbillenési pontoknál, mint az Amazonas esetében, arról van szó, hogy ha az erdő robusztusan lecsökken, elveszítjük a bolygó egyik legnagyobb vízszivattyúját. Bár a pontos küszöbértékeket és százalékokat nehéz megmondani, a trendeket világosan látjuk, és jobb lenne nem belemenni egy ilyen visszafordíthatatlan állapotba.
Sipos Katalin
Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója, aki több mint 30 éve dolgozik a természetvédelem élvonalában. Karrierjét a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatóságánál kezdte. 2015 óta vezeti a WWF Magyarország csapatát. Irányítása alatt eddig a szervezet több országos jelentőségű természetvédelmi ügyet nyert meg és vitt sikerre. A biodiverzitás tematikájú előadásaival rendre résztvevője a legnagyobb hazai zöldpénzügyi és ESG témájú konferenciáknak.
SZK
Térjünk át Magyarországra! Tudjuk, hogy a Kárpát-medencének különleges adottságai vannak. Mi a sajátossága, és mekkora ma a ténylegesen természetes állapotú terület?
Térjünk át Magyarországra! Tudjuk, hogy a Kárpát-medencének különleges adottságai vannak. Mi a sajátossága, és mekkora ma a ténylegesen természetes állapotú terület?
SK
A Kárpát-medence, vagy más néven Pannon biogeográfiai régió gyakorlatilag egy belső sziget, ahová az evolúció során rengeteg bennszülött, csak itt élő faj és olyan egyedi élőhelytípus alakult ki, mint például a szikes puszták. Magyarország ezen a régión belül a felelősség legnagyobb viselője. A legnagyobb kihívás az, hogy a mi tájunk egy rendkívül erősen átalakított kultúrtáj. Még ha a területeink 21%-a áll is valamilyen természetvédelmi oltalom alatt, a ténylegesen természethez közelítő területek aránya biztosan 15% alatt van. Ezért nálunk nem rezervátumokban kell gondolkodni, hanem a területhasználat megváltoztatásával újra kell építenünk, helyre kell állítanunk a természetet.
SZK
Ez a területhasználat szorosan összefügg a mezőgazdasággal, miközben Magyarország legnagyobb problémája az egyre súlyosbodó aszály lesz. Hol rontjuk el jelenleg a védekezést, és mi lenne a természetes megoldás?
Ez a területhasználat szorosan összefügg a mezőgazdasággal, miközben Magyarország legnagyobb problémája az egyre súlyosbodó aszály lesz. Hol rontjuk el jelenleg a védekezést, és mi lenne a természetes megoldás?
SK
Jelenleg a felszíni vizes élőhelyeink több mint 95%-át felszámoltuk, amivel elvesztettük a táj víztározó képességét. Hatalmas probléma, amit úgy hívunk, hogy rossz alkalmazkodás (maladaptation), amikor az aszályra az a válaszunk, hogy a már amúgy is csökkenő, felszín alatti vízkészletekből öntözünk. Ezt a vizet szétöntözzük a felszínen, az elpárolog, a felszín alatti vízkészlet viszont vizes élőhelyek hiányában nem tud visszatöltődni. A megoldás az lenne, ha a gazdaságilag amúgy is sérülékeny, legmélyebb fekvésű szántókon újra vizes élőhelyeket, gyepeket, nádasokat hoznánk létre, amelyek a legkisebb költséggel lennének képesek betározni a vizet.
SZK
Ma már sok mindent igyekszünk pénzben vagy kockázatban kifejezni. A vállalati és szabályozói döntésekhez milyen prioritásokat és vörös vonalakat kellene meghúznunk itthon az élőhelyek védelmében?
Ma már sok mindent igyekszünk pénzben vagy kockázatban kifejezni. A vállalati és szabályozói döntésekhez milyen prioritásokat és vörös vonalakat kellene meghúznunk itthon az élőhelyek védelmében?
SK
A természeti környezet nem úgy működik, mint egy adok-kapok üzlet. Én nem a pénzbeli értéküket próbálnám kiszámolni az olyan szolgáltatásoknak, mint a mikroklíma-szabályozás vagy a por megkötése, hanem a jövőbeli kockázatok oldaláról fognám meg a kérdést, és szigorú vörös vonalakat húznék. Magyarországon ma két fő prioritásnak kell lennie: az első, hogy a még megmaradt természetes élőhelyeket minden eszközzel védjük, és ott helyben csökkentsünk le minden károsító hatást. A második pedig az, hogy a regeneráció során azok a területek kapjanak prioritást, ahol a vízmegtartásnak kiemelt szerepe van az aszály elleni küzdelemben.
A teljes beszélgetés megtekinthető YouTube csatornánkon és meghallgatható Spotify-on.
Két hét múlva ismét Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója lesz a vendégünk, akivel a biodiverzitást érintő szabályozásokról és a vállalatok szerepéről folytatjuk a beszélgetést.
A Planet Fanatics’ Network podcastja
Üdvözlünk új sorozatunkban! A Fenntarthatóságról őszintén a Planet Fanatics’ Network kéthetente jelentkező podcast műsora. Házigazdánk, Szomolányi Katalin, elismert szakértőkkel és döntéshozókkal ül le beszélgetni, hogy feltárják korunk legégetőbb kérdéseit.
Miről szól a műsor? Nem elégszünk meg a felszínes válaszokkal. Megvizsgáljuk, mi mozgatja valójában a piacot és a bolygónkat, legyen szó globális trendekről, értékrendbeli változásokról vagy a jövő technológiáiról. Célunk, hogy hiteles képet adjunk a fenntarthatóság üzleti és emberi oldaláról egyaránt.
Hol követhetsz minket? Ne maradj le a következő adásról! Iratkozz fel YouTube csatornánkra, kövesd közösségi oldalainkat (LinkedIn, Facebook, Spotify), és olvasd a Fenntartható Fejlövés blogot a háttéranyagokért.
Tarts velünk a jövőbe vezető úton!
Miről szól a műsor? Nem elégszünk meg a felszínes válaszokkal. Megvizsgáljuk, mi mozgatja valójában a piacot és a bolygónkat, legyen szó globális trendekről, értékrendbeli változásokról vagy a jövő technológiáiról. Célunk, hogy hiteles képet adjunk a fenntarthatóság üzleti és emberi oldaláról egyaránt.
Hol követhetsz minket? Ne maradj le a következő adásról! Iratkozz fel YouTube csatornánkra, kövesd közösségi oldalainkat (LinkedIn, Facebook, Spotify), és olvasd a Fenntartható Fejlövés blogot a háttéranyagokért.
Tarts velünk a jövőbe vezető úton!
Ha lemaradtál, az eddigi adásainkat itt éred el:
- „Szerintem három fontos tudás van a világban…” | Fenntarthatóságról őszintén Küllői Péterrel (1. adás)
- Helikopter-nézet, inga-effektus, felnőtt-felnőtt viszonyok | Fenntarthatóságról őszintén Küllői Péterrel (2. adás)
- „A szívet nem fogja helyettesíteni az AI” | Fenntarthatóságról őszintén Somorjai Évával (3. adás)
- „Nem kell a legjobb szakinak lenni” | Fenntarthatóságról őszintén Somorjai Évával (4. adás)
- „A villamosenergia-függetlenség nem reális.” | Fenntarthatóságról őszintén Jamniczky Zsolttal (5. adás)
- „Hinni kevés!” | Fenntarthatóságról őszintén Jamniczky Zsolttal (6. adás)
