Amikor a technológiának helye van [Eszti]
A megújuló energia kérdése régóta foglalkoztat, ezért különösen örültem, hogy ott lehettem a hódmezővásárhelyi hibrid naperőmű megnyitóján. A beruházás részleteiről korábbi cikkünkben már beszámoltunk, de személyesen látni egészen más élmény volt.
Miközben egyre többször szembesülünk azzal, hogy a klímacélok elérése mennyire nehéz, és hogy az energiafüggőség csökkentésének kérdése mennyire aktuális Európában, jó volt egy olyan beruházással találkozni, amely nem elméleti válaszokat ad, hanem működő technológiát mutat. Napelemsorok, energiatárolás, intelligens vezérlés: egy konkrét példa arra, hogyan válhat kézzelfoghatóvá az energetikai átállás.
Közben egy ilyen helyszínen az is látszik, hogy a megújuló energia sem hatás nélküli megoldás. Egy naperőmű nagy területet foglal el, és jogos kérdés, hogyan illeszkedik a tájba, mit jelent a talaj, az élővilág és a biodiverzitás szempontjából. Éppen ezért nem érdemes leegyszerűsíteni a kérdést arra, hogy technológia vagy természet. Sokkal inkább az a kérdés, hol van helye az ilyen beruházásoknak, hogyan lehet ezeket felelősen megtervezni, és hogyan található meg az egyensúly az energiatermelés, a tájhasználat és a természetvédelem között.
Számomra ez a megnyitó azért volt inspiráló, mert azt mutatta meg, hogy vannak helyzetek, amikor a technológiának igenis helye van. Különösen akkor, ha nem önmagában áll, hanem energiatárolással, okos vezérléssel, hosszú előkészítéssel, együttműködésekkel és valós piaci szereplők bizalmával kapcsolódik össze. A klímaváltozásra nem lesz egyetlen tökéletes válaszunk, de szükségünk lesz jól átgondolt, működő megoldásokra: olyanokra, amelyek nemcsak beszélnek az átállásról, hanem ténylegesen hozzá is tesznek ahhoz.
BioPuff, a kacsatoll alternatívája [Hanna]
A Ponda nevű brit vállalat egy rendkívül speciális növényfajból készült, szigetelő tulajdonságokkal rendelkező textilszál gyártására szakosodott.
A BioPuff egy biológiai alapú anyag, amelyet a Typha latifolia (széleslevelű gyékény) növényből nyernek. A vizes élőhelyeken termő növény könnyű, meleg és víztaszító, fenntartható alternatívát kínál a hagyományos, állati eredetű és szintetikus töltőanyagokkal szemben.
A növény magfejei akár 300-szorosukra is képesek kitágulni. Ernyőszerű felépítésüknek köszönhetően a szerkezetet alkotó rostkötegek szigetelő légkamrákat hoznak létre, amelyek nagyon hasonlóak az állati eredetű pehely természetes, nagy térfogatú szerkezetéhez.
A hőszigetelő tulajdonságok vizsgálata során ez a természetes rost a tömeghez viszonyított töltőképesség tekintetében jobb teljesítményt nyújtott, mint számos bevált szintetikus, állati és növényi eredetű töltőanyag. Ez azt jelenti, hogy a tervezők kevesebb anyag felhasználásával is kísérletezhetnek anélkül, hogy a hőkomfort csökkenne – a ruhadarabok széles skáláján, a mindennapi kabátoktól kezdve a divat- és utazási kiegészítőkön át egészen a nagy teljesítményű outdoor felszerelésekig.
Mintha egy sci-fibe csöppentem volna [Kati]
Végre rászántam magam, hogy megnézzem a Steven Bartlett által közel egy éve készített, 2,5 órás interjút Tristan Harrisszal, aki elmondja, hogy milyenné is válhat a világ akár 2 éven belül. Ennek egy része már erősen motoszkált bennem. Küllői Péter is felemlegette a Fenntarthatóságról őszintén legelső adásában. A híreket olvasva egyre erősebbé vált a szorongásom is. És nem csak azért nem néztem meg eddig az interjút, mert nem volt rá ennyi időm, hanem mert a strucc felülkerekedett. A struccok azonban ritkán oldanak meg problémát. Ezért most közzé is teszem az interjút, és mindenkit arra buzdítok, hogy szánja rá az időt, nézze végig, és tegye meg a maga szintjén, amit tud.
A beszélgetésben Tristan Harris felfedi az AI mogulok versenyét, a mesterséges intelligencia ellenőrizhetetlenségét és figyelmeztet, hogy hamarosan elérkezhet az idő, amikor az AI zsarolni fogja az embert, megtöri a demokráciát, és munkahelyeket fog veszélyeztetni.
Tristan Harris a Google korábbi design-etikusa és a Netflix The Social Dilemma (Társadalmi Dilemma) című sorozatának vezető hangja. Emellett a Center for Humane Technology társalapítója, ahol politikai döntéshozókat, technológiai vezetőket és a nyilvánosságot képzi a mesterséges intelligencia, az algoritmikus manipuláció és az AGI (artificial general intelligence) felé irányuló globális verseny kockázataival kapcsolatban.
Az interjúban többek között elmagyarázza, hogyan okozhat az AI globális összeomlást, ha nem ellenőrzik, hogyan veheti el a munkahelyek 99%-át, és hogyan vonja el az emberi figyelmet, manipulálja a viselkedést és a szabad akaratot.
Néhány figyelemfelkeltő téma a beszélgetésből:
- A közösségi média hozta létre a legszorongóbb és legdepressziósabb generációt.
- Hogyan tud az AGI mindenkit kiszorítani?
- Ösztönzők, amelyek egy olyan jövő felé hajtanak minket, amit nem akarunk.
- Az AI mogulok motivációi
- Elon Musk már egy évtizede figyelmeztetett minket, de végül ő is a versenybe szállt.
- A mesterséges intelligencia bármit megtesz a saját túléléséért.
- Kína megközelítése a mesterséges intelligenciához
- Az átmeneti terv szükségessége
- Ki fog fizetni, amikor minden munkahely automatizált lesz?
- Működni fog az univerzális alapjövedelem?
- Mi az alternatív út?
- Szószólóvá válni a mesterséges intelligencia veszélyeinek megelőzésében
- Emberek, akik romantikus társként használják a mesterséges intelligenciát
- A mesterséges intelligencia és egy tinédzser halála
- Valós-e a mesterséges intelligencia okozta pszichózis?
- Mit tehetünk otthon ezeknek a problémáknak a megoldása érdekében
- Milyen lesz a humanoid robotok jövője?
Gyógyszerhiány [Vanda]
Az EU-ban évek óta fennáll gyógyszerhiány, és ez rengeteg gyógyszert érint. Az Euronews korábbi cikkében azt írták egy Európai jelentés szerint 2022 és 2024 októbere között 136, az emberek egészsége szempontjából „kritikusnak” minősülő gyógyszerből volt hiány az Európai Unióban, és ezek gyakorisága és súlyossága ezekben az években növekedést mutatott. 2024-ben a 27 tagállamból 21 jelentett a kritikus gyógyszerekből hiányt.
Történt mindez annak ellenére, hogy maga a gyógyszeripar az EU elég meghatározó szereplője és 2024-ben az EU gyógyszeripara továbbra is erősödött a nemzetközi kereskedelemben. A gyógyszer- és gyógyszerészeti termékek exportja 13,5%-kal nőtt az előző évhez képest, elérve a 313,4 milliárd eurót. Ezzel szemben az import csak minimálisan, 0,5%-kal emelkedett, és 119,7 milliárd eurót tett ki.
A hiányra az egyik jó példa többek között az antibiotikum, csak hogy az egyik legkiemelkedőbbet említsük. Ebből a 19 EGT ország jelentett hiányt és 11 jelentett kritikus hiányt.
Egy gyógyszerhiány mögött számos tényező állhat, ezt fontos észben tartani. Azonban a jelzett esetek több mint felében gyártási problémák okozzák az ellátási zavarokat. Ennek hátterében állhat az, hogy a gyártási kapacitások nem tudnak elég gyorsan alkalmazkodni a hirtelen megnövekvő kereslethez, de üzleti döntések vagy az alapanyag-ellátás sérülékenysége is szerepet játszhat. Különösen kockázatos, amikor a hatóanyagok csak néhány, ráadásul az Európai Unión kívüli beszállítótól érkeznek.
Az EU egy ideiglenes megállapodást hozott 2026 májusban egy olyan szabályozásról, amelynek célja a kritikus gyógyszerek ellátásának biztonságosabbá tétele. Az intézkedés lehetővé tenné, hogy a tagállamok könnyebben fogjanak össze a fontos gyógyszerek közös beszerzésében, miközben az európai gyártókapacitások erősítését és a beszállítói függőség csökkentését is ösztönzi.
A változtatásokra azért van szükség, mert az elmúlt években egyre gyakrabban alakult ki hiány olyan alapvető készítményekből is, mint az antibiotikumok, az inzulin vagy egyes fájdalomcsillapítók. Az új szabályok célja, hogy az EU ellenállóbbá váljon az ellátási láncokat érő zavarokkal szemben, és a jövőben kisebb eséllyel forduljanak elő hasonló hiányhelyzetek.
Ezek a hiányok sok ember életére vannak hatással, és nem kis meglepetés, amikor elmegy az ember egy gyógyszertárba és az éppen megvenni kívánt gyógyszer már hónapok óta hiánycikk. Szerencsére az én esetemben volt egy alternatív gyógyszer, azonban sokaknak ez a lehetőség nem áll fenn, és egészségi állapotuk fenntartásához ezek nélkülözhetetlenek. Ezért fontos a májusban elfogadott ideiglenes megállapodás és a további intézkedések és megoldások keresése, hogy az EU ezekre a problémákra megbízható megoldásokkal tudjon válaszolni.
