Az utóbbi évek turbulens időszakában sok szó esett az energiaválságról, amely többek között ellátási bizonytalansággal és robbanásszerű áremelkedéssel járt. Tekintve, hogy modern civilizációnk alapja az energia, ezért is van kiemelt jelentősége a 7. fenntartható fejlődési célnak. Ebben a cikkben utánajárunk a kitűzött célok jelenlegi alakulásának a világban, valamint Magyarországon.
AZ SDG 7 célkitűzései:
- 2030-ra biztosítani a teljeskörű hozzáférést a megfizethető, megbízható és modern energiaszolgáltatásokhoz.
- 2030-ra jelentősen megnövelni a megújuló energiák részarányát a világ energiaellátásában.
- 2030-ra világviszonylatban megduplázni az energiahatékonyság fejlesztésének ütemét.
- 2030-ra megerősíteni a nemzetközi együttműködést, ezzel megkönnyítve a hozzáférést a tiszta energia kutatásához és technológiáihoz, továbbá támogatni a befektetéseket az energetikai infrastruktúrába és a tiszta energia technológiákba.
- 2030-ra bővíteni az infrastruktúrát és fejleszteni a technológiákat, hogy a fejlődő országokban mindenki számára biztosítva legyen modern és fenntartható energiaszolgáltatás.
Hozzáférhetőség
Az ENSZ 2025-ös fenntartható fejlődési célokról szóló jelentése szerint világszerte vegyes képet mutat az energiaszolgáltatásokhoz való hozzáférhetőség területe. 2010-ben a népesség mindössze 84%-a rendelkezett villamosenergia-hozzáféréssel, míg 2023-ban már 91,7%-a, ami nagy előrelépést mutat.
Európában minden ország 100%-os villamosenergia-hozzáféréssel rendelkezik, így Magyarország is. Közép- és Dél-Ázsia rendkívüli módon fejlődött: 2023-ban már a lakosság 98,7%-a fért hozzá villamos energiához, míg korábban csak 77%.
Igaz, hogy a szubszaharai Afrikában 19%-kal nőtt a hozzáférhetőség, azonban így is csak nagyjából a lakosság fele, 52,7 %-a jut villamos energiához. Az óceániai térség (Ausztrália és Új-Zéland kivételével) jelentős lemaradásban van, és fejlődés sem igazán tapasztalható. A területen mindössze 38,3% a hozzáférhetőség, amely csak 1,7%-os javulást jelent 13 év alatt.
A jelenlegi kilátások alapján 645 millió ember maradna áram nélkül 2030-ra. Ennek orvoslására a legkézenfekvőbb megoldást a hálózaton kívüli (off-grid) napelemes rendszerek jelenthetik, amely számítások szerint 389 millió ember számára biztosítana villamos energiát.
A megújuló energiaforrások útján – nehézségekkel teli átmenet
Európa szeretne az első klímasemleges kontinens lenni 2050-re, emiatt pedig sok szó esik a megújuló energiára történő átállásról. 2023-ra a megújulók részaránya a végfelhasználásban 24,5%-ot tett ki. Emellett 2023-ban a megújuló források feleltek a közlekedés energiaigényének 10,8%-áért.
Az európai trendekkel ellentétben világszinten nem következett be ekkora előrelépés az utóbbi időben. 2022-ben a megújulók arányá a végfelhasználásban világszinten 17,9% volt, ami 2015-höz képest 2,3%-os javulás.
Fűtés és közlekedés területein mindössze minimális előrelépés mutatkozik a 7 éves periódus tekintetében. Ezzel ellentétben a megújulók aránya a villamosenergia-termelésben jelentős javulást hozott 7 év alatt és 2022-ben már elérte a 29,6%-ot.
Jól látszik, hogy az Európai Unió utat mutat a többi kontinensnek megújuló energiaforrások integrálása és energiaátmenet terén. Nemcsak a végső energiafogyasztásnál, de a közlekedés végfelhasználásánál is jelentős előnyben van kontinensünk.
A KSH adatai alapján Magyarország lemaradásban van az EU-hoz képest a megújuló energiaforrások arányának tekintetében. 2022-ben az EU-ban a teljes energiafelhasználásból 23% volt az arányuk, míg itthon mindössze 15,2%. A különbség 2023-ra nagyjából 0,7%-kal csökkent, mivel ekkorra hazánkban már 17,4% volt a megújuló energiaforrások aránya, míg az Európai Unióban 24,5 % volt az átlag.
A megújulókból termelt villamos energia tekintetében sajnos nagy lemaradásban van hazánk világszinten is. A KSH adatai szerint 2024-ben a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részaránya mindössze 24,1% volt itthon, míg az ENSZ jelentése szerint a globális átlag már 2022-ben elérte a 29,6%-ot.
Javuló energiaintenzitás az emelkedő árak tükrében
2022-ben világszinten az energiaintenzitás 2,1%-kal javult, ami a 2021-es ütem négyszerese volt. Ez az adat nagyon jól mutat, azonban az energiaintenzitás definíciójának tudatában és az okok ismeretében már árnyaltabb képet kapunk. A KSH meghatározása alapján „az energiaintenzitás a bruttó belföldi energiafelhasználás és a bruttó hazai termék (GDP) hányadosa”. Tehát az energiaintenzitás azt mutatja meg, hogy mennyi energiára van szükség egy egységnyi GDP előállításához.
Az EU értelmezésében az energiaintenzitás az energiahatékonyság közelítő értékeként tekinthető. Kihangsúlyozandó azonban, hogy a 2022-es energiaválság nem várt helyzetet idézett elő. Az ellátási bizonytalanságok, valamint a magas energiaárak miatt kisebb volt az energiafelhasználás, emellett pedig hatalmas inflációs nyomás volt érezhető a gazdaság egész területén. Ebből következik, hogy az energiaintenzitás 2,1%-os javulásához nagyban hozzájárult az alacsonyabb energiafelhasználás és a megemelkedett árszint.
Európában és Magyarországon is jelentős javulás látható a 2013-2023-as periódusban, de szükség lenne további energiahatékonysági és energetikai korszerűsítési programokra is (például mélyfelújításokra), hogy a fejlődés üteme a továbbiakban is tartható legyen és ne csak az energiaválság okozta anomália hozadékaként tudhassuk be.
A támogatás több, de még mindig kevés
A fejlődő országok 2023-ban 21,6 milliárd dollárnyi támogatást kaptak tiszta és megújuló energiához kapcsolódó projektekre, ami az egy évvel korábbihoz képest jelentős, 27%-os növekedést jelentett. A napenergiához köthető projektek tették ki a teljes támogatási összeg 44%-át.
Bár 2021 óta folyamatosan nőtt a támogatások mértéke, de így sem tudta megközelíteni a 2016-os, 28,4 milliárd dolláros csúcsot. Az SDG7 célkitűzéseinek eléréséhez sokkal nagyobb anyagi ráfordítás kellene minden országtól és nagyobb támogatásokra lenne szüksége a fejlődő országoknak.
Teljes hozzáférés, de kevés megújuló
A Sustainable Development Report adatai szerint hazánkban a villamos energiához, tiszta tüzelőanyagokhoz és főzési technológiákhoz való hozzáférés biztosított mindenki számára, amely azt eredményezi, hogy ezeket a célkitűzéseket teljesítettük.
2023-ban Magyarországon az egységnyi villamosenergia-termeléshez kötött CO₂-kibocsátás mértéke 1,2 MtCO₂/TWh volt, ami stagnáló, kihívásokkal teli helyzetet jelez. Ez a mutató azt fejezi ki, hogy mennyi szén-dioxid kerül kibocsátásra a tüzelőanyagok elégetése során az előállított villamos energia egységére vetítve. Bár Magyarország tett lépéseket az energiaátállás irányába, de a szén-dioxid-kibocsátás mérséklése, így a megújuló energiaforrások integrálása az energiatermelésbe továbbra is kiemelt feladat.
Magyarországon a megújuló energia részaránya a végső energiafogyasztásban 2021-ben 15,3% volt, ami jelentős kihívásokat indikált. 2023-ra ez az arány 17,4%-ra nőtt, ami optimizmusra ad okot, bár a fejlődés még mindig nem eléggé dinamikus. A biztató tendencia ellenére fontos feladat a megújuló energiaforrások arányának további, intenzívebb növelése a fenntartható energiagazdálkodás érdekében.
| Indikátorok | Érték | Év | Trend |
|---|---|---|---|
| Villamos energiához hozzáférő lakosság aránya (%) | 100,0 | 2022 | 🟢⬆️ |
| Tiszta tüzelőanyagokhoz és főzési technológiához hozzáférő népesség (%) | 100,0 | 2022 | 🟢⬆️ |
| CO₂-kibocsátás egységnyi villamosenergia-termelésre (MtCO₂/TWh) | 1,2 | 2023 | 🟡➡️ |
| Megújuló energia részaránya a teljes végső energiafogyasztásban (%) | 15,3 | 2021 | 🟠⬇️ |
Összességében kijelenthető, hogy az SDG 7 célkitűzéseivel jól halad Magyarország, de a 2030-as célok eléréséhez még jelentősen növelnie kell a megújuló energiaforrások részarányát az energiatermelésében.
Eddig megjelent cikkeink a sorozatban:
- Az SDG-k helyzete – SDG 1: A szegénység felszámolása
- Az SDG-k helyzete – SDG 2: Az Éhezés Megszüntetése
- Az SDG-k helyzete – SDG 3: Egészség és jóllét
- Az SDG-k helyzete – SDG 4: Minőségi oktatás
- Az SDG-k helyzete – SDG 5: Nemek közötti egyenlőség
- Az SDG-k helyzete – SDG 6: Tiszta víz és alapvető köztisztaság
