„A villamosenergia-függetlenség nem reális.” | Fenntarthatóságról őszintén Jamniczky Zsolttal

Óriási változásokon mentünk keresztül, leginkább egy hihetetlen napelem bumm indult el az elmúlt öt évben. Ma már ott tartunk, hogy a napenergia-hasznosításban Chilét és Görögországot is megelőzve világbajnokok vagyunk. A hazai naperőművi kapacitás meghaladja a 8 gigawattot, ami több, mint a napi fogyasztásunk, így a napsütéses órákban majdnem el is tudjuk látni magunkat, és ez a kapacitás összességében már Paksot is meghaladja. Szintén hatalmas mérföldkő volt a 2022-es árrobbanás és az orosz-ukrán háború okozta átrendeződés kezelése, aminek hatására például megjelent Európában a cseppfolyósított földgáz (LNG). Emellett hihetetlen mértékben felgyorsult az elektrifikáció és az elektromobilitás is, ma már ott tartunk, hogy vannak olyan technológiák, amikkel négy-öt perc alatt 100 kilométerre elegendő áramot lehet tölteni egy autóba.

Egyáltalán nem reális, mert ahogy mondani szoktam: az Isten pénze nem lenne erre elég. A legnagyobb probléma, hogy az áramot jelenleg nem lehet ekkora volumenben, szezonálisan eltárolni nyárról télre. Magyarországnak nincsenek olyan földrajzi adottságai – például rengeteg vízi energiája, mint a norvégoknak –, amivel tetszőlegesen tudnánk szabályozni az áramtermelést az igényeknek megfelelően. Ha extra energia kell, nálunk a gáz marad a megoldás. De nem lenne logikus pusztán azért hatalmas gázerőműveket építeni és fenntartani, hogy a hétévente egyszer előforduló extrém hideg és sötét januári heteket kiszolgálják. Ehelyett sokkal racionálisabb megoldás, ha az európai rendszerek jól össze vannak kötve, és az energia szabadon áramolhat az országok között.

Európában jelenleg az energia megfizethetősége és az ipar versenyképtelensége jelenti a legnagyobb kihívást. Az Egyesült Államokhoz képest kétszeres, Kínához képest körülbelül háromszoros energiaárakkal dolgozunk. Meggyőződésem, hogy a kibocsátás-csökkentés és a stabil energiaellátás nem megoldható nukleáris energia nélkül. Szükség van zsinóráramra, az időjárásfüggő megújulók mellé mindenképpen kell. A 2030-ra kitűzött 55%-os kibocsátáscsökkentést Európa valószínűleg hozni tudja, bár ehhez sajnos az európai gazdaság jelenlegi stagnálása is nagyban hozzájárul. Az igazi kihívást a 2040-es 90%-os csökkentési cél elérése jelenti majd, mert meg kell találnunk a módját, hogy hogyan tudunk visszakerülni a globális versenyképességbe úgy, hogy a gazdaság újra növekedni tudjon.

A legelső lépés egyfajta szemléletváltás: a legegyszerűbb dolog, ha átgondoljuk a saját fogyasztásunkat, és észrevesszük a spórolási lehetőségeket – kezdve az olyan alapvető lépésektől, mint a villany lekapcsolása, ha kimegyünk a szobából. Ha a hálózatról vásárolt áramot nézzük, nagyon fontos tudatosítani, hogy az áram ára napon belül is változik. Éppen ezért érdemes a működést és a fogyasztást azokhoz az órákhoz koreografálni, amikor olcsóbb az energia.
Két olyan tarifát is bevezettünk, ami ezt a fajta optimalizálást segíti. Az egyik a napkelte tarifa, amely március elsejétől október végéig, a reggeli és délutáni órák között mintegy 30 százalékkal olcsóbb áramot kínál a bőséges napelemes termelés miatt. Egy energiaintenzív gyártó például jelentős megtakarítást érhet el pusztán azzal, ha a műszakot 8 óra helyett 9-kor indítja el.
A másik megoldás a hétvégi tarifa, ami péntek késő estétől hétfő hajnalig egy 55 órás ablakban biztosít 30 százalékkal kedvezőbb árat. Ez kiváló lehetőség például a vendéglátásnak vagy a HoReCa szektornak: az éttermek rengeteget faraghatnak a költségeken, ha az erős hétvégi forgalomra történő előkészületeket erre a kedvezményes időszakra időzítik.
Nyugat-Európában egyébként már órás tarifák is léteznek, ahol ehhez igazodva indulnak be a berendezések, tehát efelé halad a piac. Ha pedig a vállalat ezen felül rendelkezik szabad tetővel vagy területtel, a következő logikus szint a saját napelem, az energiatároló és egy okos energiamenedzsment-rendszer kiépítése.

Az első és legfontosabb gondolkodásmód, amit mindenkinek el kell sajátítania: mindig az el nem fogyasztott energia a legolcsóbb és a legzöldebb. A stabilitás megteremtéséhez pedig szakítani kell a régi megszokásokkal, hiszen a korábbi, egyéves, fixáras szerződések túl kockázatossá váltak. A Green Cloud konstrukció abban segít a vállalatoknak, hogy hajlandóak legyenek hosszabb távban, például három-öt évben előre gondolkodni és leszerződni. Ezzel a megoldással egy meghatározott ársávon belül tudnak maguknak energiát biztosítani, amelynek ráadásul 30-50 százaléka garantáltan zöld energia. Ennek a legnagyobb előnye a kiszámíthatóság: a vezetők mentesülnek a drasztikus áringadozásoktól, és az energiaköltségek végre újra fix sorként tervezhetővé válnak az üzleti Excel táblákban.