Élete és munkássága
Fiatalkora
Sir David Frederick Attenborough pontosan 100 éve, 1926. május 8-án született Isleworth-ben (ma már Nyugat-London része). Két fiú testvére volt, Richard és John, valamint a második világháború alatt szülei befogadtak két zsidó menekült lányt Németországból. Gyermekkorát kövületek, ásványok és állatok gyűjtésével töltötte. Az egyik örökbefogadott lánytestvére adott neki egy borostyándarabot, amely ősi lények maradványait tartalmazta; mintegy ötven évvel később ez a darab állt az Amber Time Machine (A borostyán időgép) című műsorának középpontjában.
Tanulmányai
Attenborough a leicesteri Wyggeston Grammar School for Boys fiúiskolában végezte tanulmányait, majd 1945-ben ösztöndíjat nyert a Cambridge-i Egyetemhez tartozó Clare College-be, ahol geológiát és állattant tanult, és természettudományi diplomát szerzett. 1947-ben a királyi haditengerészethez sorozták be, ezt követően két évet töltött Észak-Walesben és a Firth of Forth-nál. 1950-ben feleségül vette Jane Elizabeth Ebsworth Orielt, akinek 1997-es haláláig együtt éltek. Két gyermekük született, Robert és Susan.
A kezdetek a BBC-nél
A haditengerészettől való leszerelése után egy kiadóvállalat gyermektudományi tankönyveinek szerkesztésével foglalkozott. Hamarosan kiábrándult a munkából, és 1950-ben rádiós producerként jelentkezett a BBC-hez. Bár jelentkezését elsőre elutasították, egy három hónapos képzés után 1952-ben teljes munkaidőben csatlakozott a BBC-hez.
Az első természettudományos programja az Animal Patterns című sorozat volt. Ezen a műsoron keresztül találkozott Jack Lesterrel az állatkert hüllőházának kurátorával, és úgy döntöttek, hogy sorozatot készítenek egy állatgyűjtő expedícióról. Az eredmény a Zoo Quest lett, amelyet először 1954-ben sugároztak.
A BBC Two 1964-ben indult, de eleinte nem volt népszerű. Amikor Attenborough átvette a csatorna irányítását, az volt a küldetése, hogy a BBC Two adását sokszínűvé tegye és különbözzön a többi hálózat kínálatától. Elkezdte létrehozni azon programok portfólióját, amelyek az elkövetkező évtizedekre meghatározták a csatorna identitását.
Attenborough 1965 márciusában a BBC Two vezetője lett, de alkalmanként folytathatta a programok készítését. Ennek köszönhetően ebben az évben Tanzániában, 1969-ben Bali szigetén, 1971-ben pedig Új-Guineában forgatott.
1969-ben Attenborough-t programigazgatóvá léptették elő, és őt tették felelőssé mindkét BBC csatorna műsorsugárzásáért. Sok olyan feladata lett, ami távol állt a filmforgatástól. 1972-ben őt javasolták a csatorna főigazgatói posztjára, de nem fogadta el. Ott hagyta a posztját és visszatért a teljes munkaidős műsorkészítéshez.
Visszatérés a valódi szenvedélyéhez
Szabadúszó műsorkészítő lett, első projektje egy indonéziai utazás volt, melynek gyümölcse az Eastwards with Attenborough című sorozat lett, amit 1973-ban mutattak be. Elkezdett dolgozni a Life on Earth forgatókönyvén. Az ambíciózus terv finanszírozása miatt a BBC-nek tárgyalnia kellett egy amerikai hálózattal. Amíg folytak a tárgyalások, Attenborough más projekteken dolgozott: 1975-ben mutatták be a The Tribal Eye, The Explorers és a Fabulous Animals című sorozatokat.
A BBC végül a Turner Broadcasting céggel írt alá szerződést és 1976-ban megkezdődhettek a munkálatok.
Életműve a Life sorozat
Attenborough a Life on Earth-től kezdve hozzálátott egy olyan életmű létrehozásához, amely aztán a természetfilmezés minőségi mércéjévé vált, és dokumentumfilmesek generációit befolyásolta. A műsor egyik sikere az innováció volt: új filmkészítési technikákat dolgoztak ki a kívánt felvételek megszerzésére, elsősorban az olyan eseményekhez és az állatokhoz, amelyek eddig még nem voltak filmezve.
A Life on Earth olyan sikeres volt, hogy 5 évvel később érkezett a folytatás, a The Living Planet, ami újabb siker lett. 1990-ben fejezték be a Life trilógiát, a The Trials of Life-al.
A Life sorozat következő része 1993-ban érkezett, melynek címe Life in the Feezer volt. Ez a sorozat az Antarktisz világát mutatta be. Nyugdíjas korában kezdett bele különböző kutatásokba, például a növények világának tanulmányozásába. 1995-ben mutatták be a The Private Life of Plants (A növények magánélete) című sorozatot, ami azért volt nagy újdonság, mert a növények növekedését gyorsított felvételekkel mutatták be.
Ezt követően újra az állatvilágra összpontosított, azon belül is a madarak világára. 1998-ban készült el a The Life of Birds című filmje. Következő projektjét 2002-ben mutatták be „The Life of Mammals” címen. Az újdonság az volt, hogy gyenge fényű és infravörös kamerákat telepítettek az éjszaka aktív emlősök viselkedésének feltárására.
2005-ben még kisebb élőlények kerültek a kamera fókusza elé, a Life in the Undergrowth a gerinctelenek világát mutatta be. A makrofotózás fejlődése nagyban hozzájárult a felvételek minőségéhez.
Már csak egy témakör hiányzott, hogy a sorozat teljes legyen: a hüllők és a kétéltűek. A Life in Cold Blood megjelenésével létrejöhetett a Life on Land DVD-enciklopédia.
A Life sorozat után sem állt meg
A Life sorozat mellett más televíziós dokumentumfilmek készítésén is dolgozott.
Attenborough narrálta a Wildlife on One minden epizódját, amely a BBC One természetfilm-sorozata volt. Emellett több mint 50 epizódot narrált a Natural World sorozatból is. 1997-ben a BBC Wildlife Specials epizódjait is narrálta, amelyek mind egy-egy különleges állatfajra fókuszáltak.
2001-ben készítették el a The Blue Planet című sorozatot, amely az első átfogó tengeri élővilágot bemutató munka volt. 2006-ban készült el a Planet Earth sorozatot, amely minden idők egyik legnagyobb szabású természetfilmje lett.
2009-ben Attenborough társszerzőként és narrátorként dolgozott a Life című tízrészes sorozaton, amely az állatok különleges viselkedését mutatta be.
2011-ben a Frozen Planet című sorozatban már a képernyőn is megjelent, és az utolsó epizódot ő is írta. A Planet Earth II (2016) sorozatban ismét narrátorként és műsorvezetőként tért vissza, Hans Zimmer zenéjével.
2014-ben az Attenborough’s Paradise Birds, az Attenborough’s Big Birds és a Waking Giants sorozatokat jelentették be. 2015-ben a Great Barrier Reef című háromrészes sorozat is elkészült. A Blue Planet II (2017) hatalmas sikert aratott, és hozzájárult a műanyagszennyezés elleni globális figyelem növekedéséhez.
2022-ben visszatért az őslények témájához a Dinosaurs: The Final Day és a Prehistoric Planet című műsorokkal.
Elismerései
A BAFTA és Emmy díjak mellett, munkájának jelentőségét maga a királynő is elismerte azzal, hogy 1985-ben lovaggá ütötte. 2005. június 10-én megkapta az Order of Merit kitüntetést is, amelyet szintén II. Erzsébet brit királynő adományozott azoknak, akik kiemelkedő tetteket hajtottak végre a művészetek vagy a tudományok területén.
Mit tesz a bolygóért?
Attenborough védnöke az angliai Population Matters szervezetnek. Emellett az ezredforduló után dokumentumfilmjei egyre hangsúlyosabban környezetvédelmi témákat dolgoztak fel. A State of the Planet (2000) az emberi tevékenység hatásait vizsgálta. Később a globális felmelegedésről (The Truth about Climate Change, 2006) és a túlnépesedésről (How Many People Can Live on Planet Earth?, 2009) készített műsorokat.
2019-ben narrálta a Netflix Our Planet című sorozatát, amely különösen hangsúlyozta az emberi tevékenység romboló hatását. Ugyanebben az évben készült el a Climate Change – The Facts és az Extinction: The Facts.
Nem utolsó sorban kulcsszerepet játszott a 2021-es ENSZ klímakonferencián (COP26), ahol optimista, de sürgető beszédet mondott a jövőről.
Érdekességek
- Több mint 10 növény és állat róla kapta a nevét, valamint az Egyesült Királyság új sarkkutató hajója, az RRS Sir David Attenborough.
- Például az 1998-ban felfedezett új hangyászsün fajt is róla nevezték el, ez az Attenborough-hangyászsün (Zaglossus attenboroughi).
- Támogatja a fenntartható életmódot és a húsfogyasztás csökkentését.
- A népességnövekedést a környezeti problémák egyik fő okának tartja, és hangsúlyozza a nők jogainak fontosságát a születésszám csökkentésében.
- Sir Attenborough nem tartja magát „állatbarátnak” – inkább azt mondja, hogy mindig is lenyűgözték az állatok.
- Nincs autója, mert soha nem tette le a jogosítványt.
- Az e-mailek küldését sem kedveli, inkább faxon vagy postai úton kap leveleket.
- Az egyetlen állatfaj, amit nem szeret azok a patkányok.
- Megpróbál válaszolni a sok levélre, amit kap. Egy 2021-es BBC Radio 1 interjúban Attenborough elmondta, hogy örömmel válaszol a rajongóknak, akik írnak neki. Elárulta, hogy naponta akár 70 levelet is kap, és hozzátette: „Mindent megteszek, hogy mindegyikre válaszoljak. Néha, szerencsére, az emberek nem írják rá a címüket, mert annyira nincsenek hozzászokva a levélküldéshez. Ha mellékelnek egy saját címmel és bélyeggel ellátott borítékot, örömmel válaszolnék.”
David Attenborough filmjein és narrációin generációk nőttek fel és generációk fognak emlékezni rá. Munkáin keresztül az átlagos emberek is betekintést nyerhettek a természet különleges és rejtett világába. Olyan állatokról, növényekről és egyéb érdekességekről hallhattunk, amiket valószínűleg soha nem láthatunk a saját szemünkkel. Bemutatta, hogy milyen elképesztően gazdag és érdekes világon élünk és azt is, hogy meg kell védenünk. A mi feladatunk megvédeni azt a világot. Ez az ő öröksége.
