Hollandia kis területű, sűrűn lakott ország. Az euróövezet legnagyobb gazdaságai közé tartozik, lakossága magas életszínvonalon él.
Az ország az Északi-tenger délkeleti partján, három nemzetközi vízgyűjtő terület alsó szakaszán helyezkedik el. Területének mintegy fele árvízveszélynek van kitéve, emellett tartós vízgazdálkodási kihívások veszélyeztetik.
Fenntartható mobilitás
Hollandia már régóta úttörő szerepet tölt be a fenntartható mobilitás terén. A világhírű és kiterjedt kerékpáros infrastruktúrájától kezdve a legmodernebb tömegközlekedési rendszerekig az ország kiváló példája annak, hogyan javíthatják a fenntartható gyakorlatok a városi élhetőséget.
Kerékpározás
A kerékpározás mélyen beágyazódott a holland kultúrába, és sok állampolgár számára ez az elsődleges közlekedési mód. Hollandia több mint 35 000 kilométernyi kijelölt kerékpárúttal büszkélkedhet, és az olyan városokban, mint Amszterdam és Utrecht, az összes utazás több mint 50%-át kerékpárral teszik meg. Ez a kiterjedt hálózat nemcsak az egészséget és a jóllétet támogatja, hanem jelentősen csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást is.
A holland bicikliút hálózat
Elektromos járművek
A holland kormány ambiciózus célokat tűzött ki az elektromos járművek (EV) elterjedésére vonatkozóan. A cél, hogy 2030-ra minden új személygépkocsi zéró emissziós legyen. 2023-ban az elektromos autók piaci részesedése elérte az új autóértékesítések 23%-át. Az átállás támogatása érdekében Hollandia országszerte több mint 200 000 nyilvános töltőpontot létesített, biztosítva, hogy a háztartások 60%-a egy 300 méteres körzeten belül elérjen egy töltőállomást.
Hidrogénmeghajtású tömegközlekedés
Miközben az akkumulátoros elektromos járművek uralják a személyszállítást, a hidrogén üzemanyagcellás technológia egyre nagyobb teret nyer a tömegközlekedésben és a nehézgépjárművek terén. Hollandiában jelenleg 142 hidrogénbusz üzemel különböző városokban, és kísérleti projekteket indítottak hidrogénmeghajtású vonatok tesztelésére is. A Rotterdami kikötő jelentős hidrogén-központtá alakul, és a tervek szerint évente 20 000 tonna zöld hidrogént fognak előállítani.
Intelligens mobilitási megoldások
A mesterséges intelligencia és az IoT (Dolgok Internete) technológia integrációja átalakítja a városi mobilitást a holland városokban. Körülbelül 1800 okos közlekedési lámpát telepítettek, ami 40%-kal csökkentette a várakozási időt, és ennek köszönhetően rendkívül pozitív hatást gyakorolt a károsanyag-kibocsátásra. Emellett a tömegközlekedést használók 92%-a rendszeresen hozzáfér a valós idejű utazási információkhoz, ami növeli a tömegközlekedés hatékonyságát és vonzerejét.
Innovatív infrastruktúra-projektek
A SolaRoad kísérleti projekt sikerére építve – amely mindössze 70 méternyi kerékpárútból évente 3000 kWh villamos energiát termelt – Hollandia bővíti napelemes kerékpárút-hálózatát. A jelenlegi projektek közé tartozik egy 300 méteres utrechti napelemes kerékpárút, amely évente 12 000 kWh-t termel, a tervek szerint pedig 2030-ig 100 kilométernyi napelemes utat építenek ki.
SolaRoad
A kerékpárosok nagy számának kiszolgálása érdekében a városok komoly összegeket fektetnek be a kerékpár parkolási infrastruktúrába. Az Utrecht Központi Pályaudvar ad otthont a világ legnagyobb kerékpár parkolójának, ami 12 500 férőhelyes. Az Amszterdam Központi Pályaudvar három létesítményben összesen 11 000 férőhelyet kínál, míg Hága egy új, 8500 kerékpár befogadására alkalmas létesítményt épít. Rotterdam azt tervezi, hogy 2025-re 5000 új föld alatti férőhellyel bővíti a kapacitásait.
Fenntartható lakhatás és energiahatékonyság
A holland lakásszektor is magáévá tette a fenntarthatóságot, különös tekintettel az energia-hatékony otthonokra. Az új építési szabványok előnyben részesítik a környezetbarát építőanyagokat és az energiahatékonyságot maximalizáló tervezést. A lakástulajdonosok egyre gyakrabban fektetnek be napelemekbe, energiahatékony szigetelésbe és okosotthon-technológiákba, hogy minimálisra csökkentsék környezeti hatásukat. A holland kormány különféle támogatásokkal és ösztönzőkkel támogatja ezeket az erőfeszítéseket, elősegítve a zöldebb lakókörnyezet kialakítását.
Körforgásos gazdaság
Hollandia az élen jár a körforgásos gazdaság népszerűsítésében, hangsúlyozva a hulladék minimalizálásának és a termékek élettartamának maximalizálásának fontosságát. A körforgásos gazdasági modell célja egy olyan zárt láncú rendszer létrehozása, amelyben az anyagokat újrahasználják, felújítják és újrahasznosítják, csökkentve a fogyasztás általános környezeti hatását.
Hollandiának 2016 óta van körforgásos gazdasági stratégiája. Ennek céljai között szerepel a nyersanyag-felhasználás 50%-os csökkentése 2030-ig, valamint egy teljes mértékben működő körforgásos gazdaság megvalósítása 2050-re. A stratégiát azóta többször is frissítették.
A Nemzeti Körforgásos Gazdasági Program (NCPE) 2023–2030 a legújabb ilyen jellegű aktualizálás. Négy általános részcélt határoz meg:
- A nyersanyag-felhasználás csökkentése, például a körforgásos közbeszerzés jelentős növelésével
- A nyersanyagok kiváltása, például az újrahasznosított anyagok kötelező arányának előírásával.
- A termékek élettartamának meghosszabbítása, különösen az elektromos és elektronikai termékek javítóinak nyilvántartásán keresztül.
- Az átállás magasabb minőségű feldolgozási rendszerekre, például az önkormányzatok és vállalatok hulladékégetésének csökkentésével, valamint a lakossági hulladékszelektálás javításával.
Energiapolitika
Hollandia jelentős földgázkészletekkel és kisebb kőolajkészletekkel rendelkezik. Az ország emellett fontos kereskedelmi és tranzitközpont a kőolaj, a földgáz, a villamos energia és a szén nemzetközi kereskedelmében.
A kibocsátások 2000 óta lassan, de folyamatosan mérséklődnek. Az üvegházhatású gázok legnagyobb kibocsátója az energiaszektor, ezt követi a lakossági szektor, majd a közlekedés.
A fosszilis energiahordozók továbbra is meghatározó szerepet töltenek be Hollandia energiamixében. Az ország az 1960-as évektől kezdve a földgáz egyik jelentős termelője és exportőre volt. Bár a földgáz részaránya az elmúlt években folyamatosan csökkent a megújuló energiaforrások térnyerésének köszönhetően, 2023-ban még mindig a teljes primerenergia-ellátás 36%-át biztosította.
A villamosenergia-termelésben a szén kivezetéséről szóló új törvényt 2019 decemberében fogadták el. A jogszabály értelmében az országban működő négy megmaradt szénerőműnek legkésőbb 2029 végéig teljesen fel kell hagynia a szén felhasználásával (OECD, 2023).
Megújuló energia
A megújuló energiaforrások részaránya a villamosenergia-termelésben jelentősen növekedett: a 2000. évi 3,3%-ról 2024-ra 54%-ra emelkedett.
Hollandia azt tervezi, hogy 2050-re kizárólag „fenntartható forrásokból” származó energiát használ.
Hogyan tervezi elérni a célját?
- A szél lesz a legnagyobb energiaforrás. Hollandia Északi-tengeri elhelyezkedése kedvező a tengeri (offshore) energiatermeléshez. Mivel a tengeri szélturbinák önmagukban nem képesek elegendő energiát termelni, a szárazföldi szélturbinák és szélerőműparkok is jelentős mennyiséget fognak biztosítani.
- A szél- és napenergián kívül, atomenergiára lesz szükségük. A kormány két új atomerőmű építését tervezi, a meglévőt pedig működésben tartja.
- A hőtávhálózatok fontos hőforrássá válnak az otthonok, üvegházak és egyéb épületek számára. Ezek a meglévő geotermikus energiát és a hulladékhőt hasznosítják. A kormány célja, hogy 2050-re a holland otthonok negyedét hőtávhálózatra csatlakoztassa.
- A hatóságok emellett zöldgáz és biomassza-energia felhasználását is tervezik.
- A fenntartható energiával való kereskedelem növekedni fog a következő években. Hollandia központi fekvése kedvező a más országokkal való összeköttetések szempontjából.
Állami ösztönzés
A központi kormány ösztönzi a vállalatokat arra, hogy beruházzanak a megújuló energiatermelésbe. A kormány a magánszemélyek fenntartható energiahasználatát is támogatja, így egyre több háztartás hagy fel a földgáz használatával.
A holland lakosság egyre nagyobb arányban alkalmaz energiatakarékos megoldásokat, és otthon is termel fenntartható energiát. Támogatás érhető el azok számára, akik például hőszivattyúval vagy napenergiával működő vízmelegítővel szeretnének fenntartható energiát előállítani.
Légszennyezés
A légszennyező anyagok kibocsátása az elmúlt két évtizedben valamennyi fő kibocsátó forrás esetében csökkenő tendenciát mutatott. Az egy főre jutó, illetve az egységnyi GDP-re vetített kibocsátási intenzitások az OECD, valamint az európai OECD-országok átlagánál alacsonyabbak.
Hollandia 2019 óta küzd a nitrogénkibocsátás következményeivel, amikor az Államtanács kimondta, hogy a kibocsátás mértéke túl magas, és káros hatással van a természetes élőhelyekre.
A kibocsátások csökkenésével párhuzamosan a levegőminőség is javult. Ennek ellenére a finomrészecske-szennyezésnek (PM₂.₅) való lakossági kitettség az ország valamennyi régiójában továbbra is meghaladja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott 5 µg/m³ éves átlagos koncentrációt.
Hulladék
Az ország kiemelkedő teljesítményt nyújt a szennyvízkezelés területén: a lakosság szinte teljes egésze fejlett, harmadlagos szennyvíztisztító rendszerekhez kapcsolódik. Az egy főre jutó települési hulladék mennyisége az OECD és az európai OECD-országok átlagánál alacsonyabb, és 2020 óta folyamatosan csökken. A települési hulladék túlnyomó részét energetikai hasznosítással történő hulladékégetéssel, komposztálással vagy újrahasznosítással kezelik.
Természetes élőhelyek
Hollandia a világ egyik legsűrűbben lakott országa. Területének jelentős részét rendkívül intenzíven művelt mezőgazdasági területek borítják, miközben érintetlen természetes ökoszisztémák gyakorlatilag már nem találhatók az országban. Az 1900-as évek eleje óta a különböző természetes élőhelytípusok átlagos ökológiai állapota összességében romlott, ugyanakkor az erdők és a hangás területek esetében a romlás üteme mérséklődött. Hollandia emellett viszonylag nagy kiterjedésű vizes élőhelyekkel is rendelkezik. Napjainkban a nagy holland folyókban az idegenhonos fajok száma már meghaladja az őshonos fajokét, ugyanakkor egyelőre nem ismert pontosan, hogy ezek milyen mértékben szorítják ki az őshonos fajokat.
A szárazföldi és tengeri védett területek aránya meghaladja az OECD átlagát, és Hollandia már teljesítette a Biológiai Sokféleség Egyezményének (CBD) 2030-ra kitűzött célját, amely szerint a tengeri területek legalább 30%-át védelem alá kell helyezni.
Kihívások és lehetőségek
Hollandiát különösen súlyosan érinti a klímaváltozás okozta tengerszint-emelkedés, mivel az ország jelentős része a tengerszint alatt fekszik. A magasabb vízszint növeli az árvízveszélyt, veszélyezteti a part menti településeket, a mezőgazdasági területeket és a kritikus infrastruktúrát. Bár Hollandia világszerte élen jár a vízvédelemben – például gátakkal, zsilipekkel és árvízvédelmi rendszerekkel –, a gyorsuló éghajlatváltozás miatt folyamatosan újabb és költségesebb alkalmazkodási megoldásokra van szüksége. A legnagyobb kihívás az, hogy hosszú távon hogyan tudja fenntartani a biztonságot egy emelkedő tengerszint mellett.
Az ország célja, hogy 2030-ra az új járművek értékesítése 100%-ban zéró emissziós legyen, 50%-kal csökkenjen a közlekedéshez kapcsolódó CO2-kibocsátás 1990-hez képest, 1,7 millió elektromos jármű fusson a holland utakon, 200 000 nyilvános töltőpont álljon rendelkezésre, 25%-kal bővüljön a kerékpáros infrastruktúra, és a közösségi autóbusz-flották 100%-ban zéró emissziósak legyenek.
Hollandia energiamixe 2000-2024 között
A klímasemleges Hollandia megteremtését célzó átállás a megvalósítás szakaszába lépett. Ennek során várhatóan nagyszámú új megújulóenergia-létesítmény (például szélturbinák és napelemek) épül, ami az elektromos hálózat bővítését és megerősítését is szükségessé teszi.
Fenntartható társadalom
Hollandia a 7. legboldogabb ország a World Happiness Report szerint.
A hollandok 69,5 pontot értek el a 100-ból a Nemek Közötti Egyenlőség Indexén. Ezzel az ország az 5. helyet foglalja el az EU-ban. 2024-ben 551 000 ember élt szegénységben az országban, ami a lakosság 3,1%-a volt. A szegénységi küszöb havi 1600 euró volt. Hollandiában magas a társadalmi befogadás, az esélyegyenlőség és a munkaerőpiaci részvétel. A magas foglalkoztatottsági ráta, a fejlett szociális ellátórendszer és az oktatáshoz való széles körű hozzáférés hozzájárul a társadalmi kohézióhoz. Ugyanakkor továbbra is kihívást jelent a bevándorló hátterű lakosság munkaerőpiaci integrációja, valamint a nők vezető pozícióban való alulreprezentáltsága.
Érdekességek
- Rotterdam és Utrecht a hagyományos buszmegállók egy részét virágokkal beültetett, zöldtetős megállókká alakította. Eddig már több mint 300 buszmegálló vált apró méhbarát oázissá, hozzájárulva a tisztább levegőhöz, a kellemesebb városképhez és az élhetőbb környezethez.
- Európa egyik legnagyobb szabadtéri tetőfarmja Rotterdamban található. A 1000 m²-es területen működő DakAkker gyümölcsöket, zöldségeket és virágokat termeszt.
- Az úgynevezett milieuzones (alacsony kibocsátású zónák) 15 holland önkormányzat területén működnek, és céljuk a városok levegőminőségének javítása. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bizonyos városrészekből kitiltják a teherautókat, autóbuszokat, és néha a dízelautókat is.
- A Plastic Whale szervezet megtisztítja a vizeket, majd a begyűjtött műanyagot új tárgyak (például bútorok) készítésére használják fel. További kezdeményezéseik közé tartozik az évente megrendezett amszterdami csatornatisztítás is, amely több ezer embert mozgat meg.
Utrecht-i méhbarát buszmegálló
Hollandia helyezései
- 14. helyezés a „Föld legzöldebb országai” GreenMatch listán
- 13. helyezés az Environmental Performance Index (EPI) listáján
- 19. helyezés a Sustainable Development Report SDG Index listáján
A cikkben felhasznált források
- https://www.intertraffic.com/news/sustainability/netherlands-leading-the-way
- https://www.sgi-network.org/2024/The_Netherlands/Economic_Sustainability
- https://www.government.nl/themes/economy/renewable-energy/step-by-step-the-netherlands-is-transitioning-to-sustainable-energy
- https://journals.openedition.org/ardeth/2424
- https://www.eea.europa.eu/en/europe-environment-2025/countries/netherlands
- https://www.oecd.org/en/publications/environment-at-a-glance-country-notes_59ce6fe6-en/netherlands_d05be180-en.html
- https://dutchreview.com/culture/sustainable-dutch-ideas
