Miközben a fél világ a 2026-os labdarúgó-világbajnokság győztesét ünnepli, addig a torna igazi vesztesét már jóval korábban meg lehetett nevezni: a bolygót. A döntőt Spanyolország hosszabbításban 1-0-ra megnyerte Argentína ellen, de a környezeti mérleg szempontjából a tornát sokkal nehezebb győzelemként értelmezni. A 48 csapatosra bővített, három országban (Egyesült Államok, Kanada és Mexikó) és 16 helyszínen megrendezett világbajnokság környezeti ára már a rajt előtt is világosan látható volt.
A bővítéssel kapcsolatos problémák
Az idei volt az első világbajnokság, amin az eddig megszokott 32 helyett 48 nemzet válogatottja képviseltethette magát, ennek eredményeként 64 helyett 104 mérkőzés került lebonyolításra. Ez a stábok és a szurkolók folyamatos utazását eredményezte, amelyhez a legkézenfekvőbb megoldásnak a légi közlekedés bizonyult. A világbajnokság ráadásul három országban, 16 helyszínen zajlott, így a földrajzi fragmentáltság önmagában is növelte az utazási kényszert.
Az ezt megelőző 4 világbajnoki döntőn a légi közlekedésből származó átlagos ÜHG-kibocsátás 1,82 millió tCO2e volt, míg az idei finálé esetében ezt az értéket 7,72 millió tCO2e-re becsülték. Így ez az esemény teljes ÜHG-kibocsátásának 85,6%-át tette ki az előrejelzések szerint.
Kibocsátási kilátások
Egy, a New Weather Institute által 2025-ben készített jelentés szerint, a 2026-os vb kibocsátása nagyjából 15 millió tCO2e lehet, ami jelentősen meghaladja a korábbi négy világbajnokság átlagát. Konzervatív becslések szerint a 2030-as és a 2034-es torna sem lesz olyan káros a környezetre, mint az idei, azonban a 2010-2022-es időszak átlagát mindkettő felül fogja múlni.
| Millió tCO2e | 2010-2022-es átlag | 2026-os vb (Egyesült Államok, Mexikó, Kanada) | 2030 (Spanyolország, Portugália, Marokkó) | 2034 (Szaúd-Arábia) |
| Légi közlekedés | 1,82 | 7,72 | 4,78 | 4,75 |
| Új stadionok | 1,89 | 0 | 0,27 | 2,97 |
| Egyéb | 1,0 | 1,3 | 1,04 | 0,83 |
| Összesen | 4,71 | 9,02 | 6,09 | 8,55 |
| Változás a 2010-2022-es átlaghoz képest | +92% | +29% | +82% |
Annyit ki lehet azért emelni pozitívumként, hogy az idei sportesemény miatt nem kellett új stadionokat felhúzni, mivel a torna a helyszínek meglévő létesítményeit használta, többnyire már korábban is működő arénákat és ideiglenes átalakításokat bevetve.
Fosszilis energiában utazó partnerek
Az említett jelentés szerint az idei esemény nemcsak a légi közlekedésből fakadó emisszió miatt lesz káros a bolygóra, hanem egyes szponzorok miatt is. Az Aramco szponzorációja önmagában körülbelül 30 millió tonna többletkibocsátást indukálhat, miközben a korábbi világbajnokságoknál a Gazprommal 2018-ban és a Qatar Energy-vel 2022-ben kötött szponzori szerződések is több milliós kibocsátással jártak.
Az idei torna négy legnagyobb karbonlábnyomú szponzora, az Aramco, a Qatar Airways, a Hyundai-Kia és az American Airlines, együtt nagyjából 42 millió tonna CO2-egyenértékű többletkibocsátást eredményezhet.
Hőség, mint biztonsági kockázat
A 2026-os világbajnokságon a hőség már nem pusztán kellemetlenség volt, hanem komoly egészségügyi kockázat a játékosok, a nézők és a meccseken dolgozók számára is. Hivatalosan ezért vezették be az ivószüneteket, amelyek azonban egyből reklámfelületté váltak és a szponzori pénzek, illetve a reklámbevételek növelésére is lehetőséget adtak.
Egyes stadionok fedettek és klimatizáltak voltak, azonban a New Weather Institute jelentése szerint a létesítmények felében lett volna szükség azonnali környezetvédelmi beavatkozásra a hőstressz, az áradások és az extrém időjárási események miatt. Emellett 6 stadion esetében is megállapították az extrém hőstressz kockázatát.
Ez azt jelenti, hogy a világbajnokság nemcsak környezeti, hanem egészségügyi kérdéssé is vált. A játékosok teljesítményét, a szurkolók komfortját és a szervezést egyaránt veszélyeztette a klímaváltozás. A 2026-os világbajnokság egyszerre lett sportünnep és fenntarthatósági próbatétel, mert miközben a futballé volt a főszerep, a torna a klímaváltozás és a magas karbonlábnyomú üzleti kapcsolatok hatásait is megmutatta.
