Megérkezett, amire sokan vártunk. Kína 2024 óta tartó, sok reménnyel kecsegtető “stagnáló vagy csökkenő” kibocsátása esetén is azt jeleztük, hogy a legfelsőbb szintű ötéves terven fog megmutatkozni, hogy az a 2030-as Párizsi Megállapodással összhangban lévő szén-dioxid-intenzitási célt tűzi-e majd ki. És megérkezett! Kína a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó, a globális CO₂-kibocsátás mintegy 30%-át termeli. Idén nyáron pedig kiadta a klímaváltozásra történő nemzeti reagálásról szóló 15. ötéves tervet, ami a 2026-2030-as időszakra vonatkozik, benne pedig klíma- és energiacélokat fogalmaz meg.
A terv túlmutat a klímapolitikán. Kiterjed az energia, az ipar, a közlekedés, az építőipar, a technológia és a szén-dioxid-piacok területére. Ezek az ágazatok együttesen felelősek Kína üvegházhatásúgáz-kibocsátásának nagy részéért. A kormány szerint a terv segíteni fog egy tisztább gazdaság kiépítésében, miközben támogatja az energiabiztonságot és a gazdasági növekedést.
A tervet a Környezetvédelmi és Ökológiai Minisztérium tette közzé, 18 másik kormányzati szervvel, köztük a Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottsággal és a Nemzeti Energiaügynökséggel együttműködve.
A terv nem tartalmaz jelentős új célszámokat, inkább a meglévő szakpolitikákat konszolidálja és erősíti meg.
Tavaly Hszi Csin-ping elnök személyesen jelentette be Kína 2035-ös ígéretét, miszerint 2035-re Kína üvegházhatású gázkibocsátását 7-10%-kal a csúcsérték alá csökkenti, miközben „törekszik a jobb teljesítményre”.
Mindazonáltal a dokumentumban szereplő számos kiemelt cél és politika egyszerűen megismétli a már megállapított terveket, amivel nincs is baj, hiszen nem lazít a Párizsi Megállapodásban vállalt célon, konzekvensen követi azt. Ebben szerepel:
- a szén-dioxid-intenzitás 17%-os csökkentése az öt év alatt
- a kínai szén-dioxid-piac alá tartozó iparágakban a termékenkénti szén-dioxid-intenzitás 3%-os csökkentése
- a fosszilis tüzelőanyagok helyettesítése megújuló energiaforrásokkal
- az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás erősítése
- a tiszta technológia „szabad áramlásának” támogatása.
Kína tehát megerősítette a korábbi vállalásait: kibocsátási csúcs elérése 2030 előtt, klímasemlegesség 2060 előtt.
Az elemzők (pl. Qin Yan, ClearBlue Markets) szerint a terv Kína klímairányítását „eddig nem látott stratégiai szintre” emeli, és átfogó célrendszert hoz létre a 2030-as és 2035-ös párizsi egyezményes vállalások támogatására.
A tiszta energia továbbra is a középpontban
A megújuló energia továbbra is Kína klímastratégiájának gerincét képezi.
A terv a szél-, nap-, víz-, atomenergia és más nem fosszilis energiaforrások gyorsabb fejlesztését szorgalmazza. Emellett segít egy tiszta, alacsony szén-dioxid-kibocsátású, biztonságos és hatékony energiarendszer létrehozásában. Ezenkívül javítja a villamosenergia-átvitelt és -tárolást a megújuló energia nagyobb mértékű kezelése érdekében.
Kína már most is világelső a tiszta energia elterjedésében. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint az ország az elmúlt években több megújuló villamosenergia-kapacitást telepített, mint bármely más ország. Emellett a világ legnagyobb napelem-, akkumulátor- és elektromos járműgyártója, ami központi szerepet biztosít számára a globális energiaátmenetben.
Ezek a beruházások kezdik befolyásolni a kibocsátásokat.
A nem-CO2-alapú üvegházhatású gázok
A terv részletesen ismerteti Kína nem-CO2-alapú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos megközelítését is. Ez magában foglalja a 2030-ra kitűzött, összesen 30 millió tonna CO2-egyenérték (MtCO2e) kibocsátás-„csökkentési kapacitás” célkitűzésének megerősítését ezen gázok esetében.
A cél korábban az átfogó ötéves tervben, valamint a „Gyönyörű Kína” (“Beautiful China”) építésének tervében is szerepelt. Az eszközök között megjelenik a szénbányák metánhasznosítási projektjeinek növelése, a kínai tanúsított kibocsátáscsökkentési (CCER) rendszer, a Kína önkéntes szén-dioxid-kibocsátási kvóta piacának módszertantervezete, valamint az ipari dinitrogén-oxidot (N2O) és a hidrofluorozott szénhidrogéneket (HFC-ket) célzó intézkedések.
A Kína által az UNFCCC-nek benyújtott kétéves jelentések elemzése szerint Kína 2021-ben körülbelül 14 milliárd tonna CO2-egyenértéknyi üvegházhatású gázt bocsátott ki, a földhasználat, a földhasználat-változtatás és az erdőgazdálkodás (LULUCF) nélkül.
A nem CO2-típusú üvegházhatású gázok a teljes kibocsátás körülbelül 2700 millió tonna CO2-egyenértékét, azaz 19%-át tették ki, amelynek nagy része metán volt.
Kína tervei tehát magukban foglalják a szénbányák metánhasznosítási projektjeit, a HFC-k csővégi megsemmisítési technológiáit, a N2O-kibocsátás csökkentését szolgáló katalizátorok használatára vonatkozó útmutatásokat, és a kén-hexafluorid (SF6) visszanyerését és helyettesítését is előírja az erőművekben.
Kína megerősíti a világ legnagyobb szén-dioxid-piacát
Az új klímaterv Kína szén-dioxid-piacát is erősíti. További fejlesztéseket szorgalmaz a nemzeti kibocsátáskereskedelmi rendszerben (ETS), amely már most is a világ legnagyobb szén-dioxid-piaca a lefedett kibocsátások tekintetében. Az ETS jelenleg az energiaszektort érinti, de várhatóan fokozatosan kiterjed más nehéziparágakra is.
Kína a szén-dioxid-elszámolás, a kibocsátások monitorozása, ellenőrzése és a kereskedelmi szabályok javítását tervezi. A cél, hogy a szén-dioxid-árazás erősebb eszközzé váljon a kibocsátások csökkentésében, miközben támogatja a tisztább ipari növekedést. A terv a szén-dioxid-piacok, a zöld finanszírozás és az éghajlat-politikai beruházások közötti jobb kapcsolatokat is ösztönzi.
Új szakaszba lép a tiszta technológia és a nehézipar
A nehézipar továbbra is Kína egyik legnagyobb klímakihívása. Az acél-, cement-, vegyipar és más energiaigényes iparágak továbbra is az ország kibocsátásának jelentős részét teszik ki. Az új terv tisztább termelést, nagyobb energiahatékonyságot és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák gyorsabb bevezetését szorgalmazza ezekben az ágazatokban.
A technológia jelentős szerepet fog játszani. A kormány támogatni fogja az innovációt a következő területeken:
- fejlett gyártás,
- tiszta energiaberendezések,
- energiatárolás,
- hidrogén,
- szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás (CCUS), valamint
- egyéb alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák.
Ezek az iparágak várhatóan hozzájárulnak a kibocsátások csökkentéséhez, miközben támogatják a gazdasági növekedést és a globális versenyképességet.
Kína már most is erős alapokkal rendelkezik. Az IEA szerint az ország gyártja a világ napelemeinek és lítium-ion akkumulátorainak nagy részét, és vezető szerepet tölt be a globális elektromos járműgyártásban. Az ezekbe az ágazatokba történő folyamatos beruházások segíthetnek csökkenteni a tiszta energia költségeit világszerte, miközben támogatják Kína saját klímacéljait.
Globális klímakormányzás
A terv egyik legegyértelműbb célkitűzése a nemzetközi együttműködés terén, hogy Kína aktívabb szerepet játsszon a globális klímairányításban.
A terv szerint 2030-ra Kínának jelentősen növelnie kell „befolyását, irányító erejét, alakító erejét és erkölcsi vonzerejét” ezen a területen.
Azt is mondja, hogy Kína klímavédelmi fellépése a Globális Kormányzási Kezdeményezésbe is beépülhet, amely a globális kormányzási rendszer reformját célzó politikai kezdeményezés.
Kína azt is célul tűzi ki, hogy „új narratívát építsen ki a klímairányításról”.
Thomas Hale professzor, az Oxfordi Egyetem közpolitika professzora a LinkedInen azt írja, hogy a terv „jelentős retorikai elmozdulást” jelent Kína felé, amely egyre inkább hajlandó „vezetni és alakítani” a globális klímavédelmi fellépést.
A nemzetközi együttműködés másik egyértelmű fókuszpontja a szén-dioxid-piacok.
A terv felszólítja Kínát, hogy bővítse szén-dioxid-piacának globális befolyását, például a nemzetközi szabályozások, szabványügyi együttműködések és a Kínai Szén-dioxid-piaci Konferencia megrendezése révén.
Csin szerint Kína aktívabb szerepe a globális szén-dioxid-árazásban már most is nyilvánvaló az EU-val és Brazíliával kötött, a szén-dioxid-kibocsátási piacokért felelős nyílt koalíció elindításában. Ez a koalíció várhatóan szeptemberben, a Kínai Szén-dioxid-piaci Konferencián fogad el egy munkatervet.
A terv hatása a globális piacon
Kína éghajlatváltozással kapcsolatos döntései messze túlmutatnak az ország határain.
A világszerte használt tiszta energiatechnológiák egyik fő beszállítója, miközben a világ legnagyobb nemzeti szén-dioxid-piacával rendelkezik, és egyre fontosabb szerepet játszik a globális éghajlatvédelmi tárgyalásokon is.
A befektetők, a vállalkozások és a kormányok számára az új ötéves terv világosabb képet ad arról, hogy Kína mibe kíván befektetni az évtized hátralévő részében. Jelzi a tiszta energia és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású iparágak folyamatos támogatását, miközben szilárdan tartja az ország hosszú távú éghajlatvédelmi céljait.
Útitervet is ad arra vonatkozóan, hogy a világ legnagyobb kibocsátója hogyan tervezi egyensúlyba hozni a gazdasági növekedést az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésekkel a globális dekarbonizáció szempontjából kritikus évtizedben. Kína továbbra is bővíteni kívánja tiszta gazdaságát. Az ország mérete és befolyása miatt ennek az ötéves tervnek a sikere – vagy kudarca – nemcsak Kína éghajlati jövőjét fogja alakítani, hanem a globális alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés ütemét is.
[Forrás: Carbon Brief, Lekai Liu és Carbon Credits, Jennifer L.]
