Fenntartható jógyakorlatok a nagyvilágban

Ausztria kis méretű, nyitott gazdasága erős feldolgozóipari bázissal rendelkezik és magas hozzáadott értékű termékeket exportál, ugyanakkor függ a fosszilis tüzelőanyagok importjától. Az ország lakossága viszonylag magas életszínvonalon él, és egyre nagyobb arányban koncentrálódik a nagy- és közepes méretű nagyvárosi térségekben.

A táj, a tengerszint feletti magasság és az éghajlat változatossága sokféle növényzet kialakulásának kedvez. Az ország vízkészletei bőségesek. Ausztria jelentős faanyag-exportőr, emellett számottevő vasérckészletekkel, valamint bizonyos ásványi nyersanyagokból, lignitből, kőolajból és földgázból származó lelőhelyekkel is rendelkezik.

Dekarbonizáció

Ausztria 1978-ban lemondott a nukleáris energiáról, ami által a világ egyik első ilyen döntést hozó országa lett.

2000 óta csökken a fosszilis tüzelőanyagok aránya az ország energiamixében, miközben nő a megújuló energiaforrások részesedése. 2024-ben a szén, a tőzeg és az olajpala a teljes energiaellátás 8%-át, a kőolaj 33%-át, a földgáz 19%-át, a megújuló energiaforrások pedig 38%-át tették ki. Ausztria függ a fosszilis tüzelőanyagok importjától, amelyeket elsősorban a közlekedésben és az iparban használnak fel. Ugyanakkor az ország jelentős előrelépést tett a tisztaenergia-átmenet terén: 2020-ban megszüntette a szénalapú villamosenergia-termelést, és célul tűzte ki, hogy 2030-ra éves nettó alapon teljes egészében megújuló forrásokból biztosítsa villamosenergia-ellátását.

2023-ban Ausztria nettó energiaimportja mintegy 800 PJ volt, és az import szinte teljes egészében fosszilis energiahordozókból állt.

Ausztria villamosenergia-termelése nagyrészt dekarbonizált, 2024-ben 86%-ban megújuló energiaforrásokra épült. Miközben a nap- és szélenergia termelése bővült, továbbra is a vízenergia a meghatározó megújuló energiaforrás.

A megújuló energiaforrások erős pozícióba helyezik Ausztriát ahhoz, hogy 2030-ra 100%-ban megújuló forrásból származó villamos energiát érjen el. Azonban az ország teljes energiaigénye még mindig magas. Az üvegházhatású gázok kibocsátása 2018 óta csökkent, amit a szakpolitikai intézkedések, a gazdasági szerkezet változásai és a megújuló energiaforrások fokozott használata egyaránt elősegített. Ugyanakkor az olyan ágazatok, mint a közlekedés és a nehézipar, továbbra is jelentős kihívást jelentenek a dekarbonizáció szempontjából.

2010 és 2024 között az üvegházhatásúgáz-kibocsátás – a földhasználat, földhasználat-változás és erdőgazdálkodás ágazatát nem számítva – 22%-kal csökkent.

Az egy főre jutó, termelésalapú és keresletalapú (vagyis az importált termékekbe beágyazott kibocsátásokat is magában foglaló, úgynevezett ökológiai lábnyom szerinti) üvegházhatásúgáz-kibocsátás 1995 óta csökkent.

A megújuló energiaforrások bővítéséről szóló törvényben Ausztria azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ig 27 TWh-val növeli a megújulóenergia-alapú villamosenergia-termelési kapacitást. Ehhez az infrastruktúra jelentős korszerűsítésére van szükség.

A megújuló gázokat illetően Ausztria hidrogénstratégiája 2030-ra 1 GW elektrolízis-kapacitás elérését tűzte ki célul. A megújuló gázokról szóló törvény tervezete 2035-re évi összesen 15 TWh megújulógáz-termelést irányoz elő belföldön. A hidrogén elosztására a jelenlegi földgázvezetékek átalakíthatók úgy, hogy az osztrák hidrogénhálózat első szakaszaiként működjenek.

Környezetvédelem

Az ország területének mintegy 60%-a hegyvidéki, és 47%-át erdők borítják.

Biodiverzitás

A biológiai sokféleség védelme közel áll a 30%-os szakpolitikai cél eléréséhez, mivel Ausztria szárazföldi területének több mint 29%-a védett területként van kijelölve. Ausztriában az összes faj 83%-a nincs kedvező természetvédelmi állapotban, amivel az ország az Európai Unióban az utolsó előtti helyen áll.

A biodiverzitás csökkenésének fő okai közé tartozik az élőhelyek pusztulása, degradációja és feldarabolódása, különösen a területfedés, a települések terjeszkedése és a közlekedési infrastruktúra következtében.

A legsürgetőbb problémát a területfedés jelenlegi, napi 11,3 hektáros üteme jelenti. A szakértők szerint ezt radikálisan, 2025-re napi 2,5 hektárra, 2030-ra pedig mindössze napi 1 hektárra kellene csökkenteni.

Az ország egészére kiterjedő „Integrated river solutions in Austria” (Integrált folyóvízi megoldások Ausztriában) elnevezésű LIFE-projekt jól példázza az ökológiai helyreállítás és az árvízvédelem terén alkalmazott jó gyakorlatokat.

Ausztria bőséges édesvízkészletekkel rendelkezik, és a vízminőség Európában a legjobbak közé tartozik. Az éghajlatváltozás, a népességnövekedés és az öntözési igények növekedése ugyanakkor helyi szintű vízhiányhoz vezethet. Az ország jelentős részén egyre gyakoribbá és intenzívebbé válik az aszály.

Az osztrák erdők állapota viszonylag stabil, az erdővel borított területek nagysága pedig az elmúlt években még enyhén növekedett is. Ezt a növekedést az is támogatja, hogy Ausztriában az erdők jelentős része magántulajdonban van (82%).

Ökológiai gazdálkodás

Ausztria élen jár az ökológiai gazdálkodásban: 2023-ban a mezőgazdasági területek 27%-át ökológiai gazdálkodás keretében művelték, ami meghaladja az uniós célkitűzést, és 2030-ra 35%-os arány elérését tűzte ki célul.

Az osztrák agrár-környezetgazdálkodási program (ÖPUL) számára a 2023–2027-es finanszírozási időszakban évente átlagosan 614 millió eurós költségvetést különítettek el. A program a biológiai sokféleség, a talajvédelem, a vízvédelem, a levegőminőség, az állatjólét és a klímabarát gazdálkodás támogatását szolgálja azáltal, hogy pénzügyi ösztönzőket biztosít a meghatározott ökológiai intézkedéseket végrehajtó gazdálkodók számára. Ausztriában a gazdaságok 80%-a, a mezőgazdasági területek több mint 80%-át lefedve, részt vesz az ÖPUL intézkedéseiben.

A fenntartható élelmiszerrendszerekre való átállás rendszerszintű kezelése érdekében három szövetségi minisztérium – a klímáért és környezetért, a mezőgazdaságért, valamint az egészségért és fogyasztóvédelemért felelős tárcák – közötti együttműködést támogatja a Fenntartható Élelmiszerrendszerek Nemzeti Koordinációs Központja, amelyet 2023-ban hoztak létre az Osztrák Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Ügynökségnél.

Ausztria gyengén teljesít az EU egész területén betiltott növényvédő szerek alkalmazásában. A Pesticide Action Network (PAN) Europe 2023-ban közzétett adatai szerint Ausztriában került sor a legtöbb „vészhelyzeti engedélyezésre” a betiltott növényvédő szerek esetében az összes uniós tagállam közül.

Körforgásos gazdaság

Ausztriában a körforgásosanyag-felhasználási arány 2010 óta megduplázódott, és elérte a 14,3%-ot. Az ország 2030-ra 18%-os célt tűzött ki, különös tekintettel az olyan ágazatokra, mint az építőipar.

A fejlett hulladékgazdálkodási rendszer ellenére az egy főre jutó települési hulladék mennyisége továbbra is Európa egyik legmagasabb értéke. A kezeletlen települési hulladék lerakásának 2004-es tilalma következtében a hulladékkezelésben a termikus kezelésre helyeződött át a hangsúly. A lerakási tilalmak, valamint a lerakott és elégetett hulladékra kivetett adók ösztönzőket teremtettek az újrahasznosításra. Ennek eredményeként az újrahasznosítás és a komposztálás együttesen a hulladékkezelés mintegy 62%-át teszi ki.

Ausztria 2021-ben 1 201 165 tonna élelmiszer-hulladékot termelt, ami fejenként évente 134 kg-nak felel meg. A 2023-as osztrák hulladékmegelőzési program szerint olyan kezdeményezések jelentik a jelentős élelmiszer-pazarlás csökkentésének fontos kiindulópontjait, mint a kiskereskedőkkel kialakított együttműködések, a United against Waste platform, valamint az élelmiszerek szociális szolgáltatások és jóléti szervezetek számára történő eljuttatása. Az élelmiszer-adományok jótékonysági intézmények számára történő átadására vonatkozó adómentesség 2024-ben lépett hatályba, ami további fontos lépést jelent az élelmiszer-pazarlás csökkentésében.

Fenntartható vezetés

Az éghajlat- és környezetvédelem egyre fontosabbá válik az osztrák gazdaság és a közpénzek szempontjából. Ezt tükrözi a környezetvédelemre fordított kiadások növekedése is, amelyek 2021-ben elérték a bruttó hazai termék (GDP) 3,6%-át. A kormány elkötelezte magát amellett, hogy 2040-re eléri a klímasemlegességet.

2021 végén bevezetették az éves „Klímajegyet” (Klimaticket), amelynek ára mintegy 1100 euró. A bérlet tulajdonosai az ország egész területén igénybe vehetik a tömegközlekedés valamennyi formáját. Ugyanebben az időszakban a kormány bevezette a CO₂-kibocsátás árazási rendszerét is, amelynek díjai évente emelkednek. Számos szakértő azonban úgy véli, hogy ezek a díjak nem elég magasak ahhoz, hogy jelentős magatartásbeli változást ösztönözzenek a lakosság körében. 2023 végén a kormány úgy döntött, hogy a 2024-től épülő épületekben nem engedélyezi új gáz- és olajfűtési rendszerek telepítését.

Az adóztatás és az árképzés továbbra is viszonylag kis súlyt képvisel Ausztria környezetpolitikai eszköztárában és adószerkezetében. A környezethez kapcsolódó adók 2024-ben a GDP 1,9%-át, az összes adóbevétel 4,4%-át tették ki.

A légszennyezés komoly problémát jelent az alpesi völgyekben és a városokban. Az éghajlatvédelem egyre szorosabban kapcsolódik az egészségpolitikához.

A GDP-hez való hozzájárulása, mind a környezetvédelmi ágazatban foglalkoztatottak aránya körülbelül kétszerese az EU–27 átlagának. Ausztria bioökonómiája arra törekszik, hogy 2030-ig további munkahelyeket teremtsen a vidéki térségekben a megújuló nyersanyagok magas hozzáadott értékű termékekké történő előállításával és feldolgozásával.

Fenntartható társadalom

Az Umweltstiftung (Környezetvédelmi Alapítvány) kezdeményezése jól szemlélteti az állami intézmények és a vállalatok közötti hatékony együttműködést a zöld munkahelyek előmozdítása érdekében. A program speciális képzési és képesítési lehetőségeket biztosít többek között a megújuló energia, az elektromobilitás és a környezetvédelmi technológiák területén. A kezdeményezés elsősorban a munkanélküliek támogatására összpontosít, különös tekintettel a nőkre, az idősebb munkavállalókra és a tartósan munkanélküliekre.

2005 és 2022 között az emberi fogyasztásra szánt hús és tej mennyisége körülbelül 10%-kal csökkent. 2024 júliusa óta új osztrák, élelmiszeren alapuló táplálkozási irányelvek vannak érvényben, amelyek az éghajlati és egészségügyi szempontokat is figyelembe veszik.

Fenntartható mobilitás

A 2020-as év COVID–19-világjárvánnyal összefüggő változásai és a technológiai fejlődés együttesen azt eredményezték, hogy Ausztriában egy év alatt 13,5%-kal csökkent a közlekedéshez kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátás. Ez a változás nem bizonyult egyszeri eseménynek, hanem egy fenntarthatóbb kibocsátási trend kezdetét jelentette. A 2021-es enyhe növekedést leszámítva a kibocsátás azóta folyamatosan csökkent, és 2023-ban 22 éves mélypontra került.

Ebben a technológiai változás meghatározó szerepet játszott: 2023-ban Ausztriában minden ötödik újonnan forgalomba helyezett személygépkocsi közül csaknem egy akkumulátoros elektromos jármű volt. 2023. december 31-én 155 500 ilyen jármű volt forgalomban, ami az Ausztriában nyilvántartott személygépkocsik mintegy 3%-át jelentette. Emellett 2023 végén 21 462 nyilvánosan hozzáférhető töltőpont állt rendelkezésre, vagyis tíz járműre 1,38 töltőpont jutott, és ez a szám évről évre növekedett. A tiszta bioüzemanyagok is egyre fontosabbá válnak, különösen a nehéz haszongépjárművek esetében. 2023-ban például 220-szor több tiszta hidrogénezett növényi olajat (HVO) értékesítettek, mint az előző évben.

2016 óta mind az elektromos járművek megvásárlását, mind üzemeltetését támogatják. A töltőinfrastruktúra bővítését szintén támogatások segítik. Ezt olyan szabályozási és fiskális intézkedések egészítik ki, amelyek támogatják az elektromobilitás irányába történő technológiai átállást. Ezek közé tartozik például az új autó vásárlásakor Ausztriában fizetendő normál fogyasztási adó eltörlése, illetve a teljesen elektromos céges autók természetbeni juttatásként történő adóztatás alóli mentessége.

Ausztria 2030-as mobilitási főtervét 2021 nyarán tették közzé. A terv – az új belső égésű motorral hajtott személygépkocsik forgalomba helyezésének legkésőbb 2030-ig történő kivezetésére vonatkozó, nem kötelező erejű cél mellett – többek között azt is meghatározza, hogy jelentősen csökkenteni kell a közlekedés volumenét, illetve át kell térni különösen energiahatékony és ezáltal klímabarát közlekedési módokra és eszközökre. E stratégia alapján már bevezettek, illetve jelenleg is végrehajtanak a közlekedés elkerülését és módváltását ösztönző intézkedéseket. Ezek közé tartozik például az aktív mobilitás – kerékpározás és gyaloglás – infrastruktúrájának kiépítésére fordított költségvetés növelése, valamint több mint 21 milliárd euró biztosítása a vasúti közlekedési infrastruktúra 2029-ig történő bővítésére és fejlesztésére.