Föld

Megjött a Szuper El Niño – mit hoz a következő hónapokra és évekre?

Szerző Vida Melinda

Hivatalos: a Csendes-óceán egyenlítői részén zajló 2026-os El Niño elérte a „nagyon erős”, köznyelven „szuper” kategóriát. Az elmúlt 75 év egyik legerősebb El Niñóját látjuk. Maga a jelenség régóta ismert, az újdonság az, hogy most egy olyan bolygón zajlik, amely már 1,3–1,5 fokkal melegebb, mint az iparosodás előtt.

A Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) 2026. november 12-én hivatalosan nagyon erős (szuper) El Niñót hirdetett. A csúcs 2026 decembere és 2027 februárja közé várható. A WMO és a Met Office szerint 2027 nagy valószínűséggel a valaha mért legmelegebb év lesz. Bár Magyarországon a hatás közvetett, az élelmiszerárakban és a 2027-es nyárban hazánkban is érezhető lesz.

Mi az El Niño, és mitől lesz „szuper”?

Az El Niño–Déli Oszcilláció (ENSO) a Föld legnagyobb természetes éghajlati ingadozása. Normál esetben a passzátszelek a meleg felszíni vizet nyugat felé, Indonézia és Ausztrália irányába tolják, Dél-Amerika partjainál pedig hideg, tápanyagdús víz tör fel. El Niño idején a passzátszél gyengül, a meleg víz visszairamlik keletre, és az egyenlítői Csendes-óceán középső-keleti része jóval melegebb lesz az átlagnál. Ez átrendezi a trópusi zivatarzónákat, azokon keresztül pedig a futóáramlásokat és az időjárást a fél bolygón.

Az erősséget a Niño-3.4 nevű óceáni régió felszíni hőmérsékleti anomáliájával mérik. A szokásos skála: +0,5 °C felett gyenge, +1 °C felett mérsékelt, +1,5 °C felett erős, +2 °C felett nagyon erős – ez utóbbi a média „szuper El Niño”-ja. 1950 óta mindössze néhány ilyen volt: 1972–73, 1982–83, 1997–98 és 2015–16.

Fontos, a NOAA 2026 februárjától már a relatív óceáni Niño-indexet (RONI) használja, amely a Niño-3.4 anomáliájából levonja a teljes trópusi óceán átlagos melegedését. Így kiszűrik a klímaváltozás „alapzaját”, és tisztábban látszik, mennyire tér el a Csendes-óceán a többi trópusi tengertől. Ezért fordulhat elő, hogy a hagyományos index már történelmi rekordot mutat, a hivatalos besorolás pedig óvatosabb.

Hol tartunk most?

  • Gyors felfutás: a 2026 elején még La Niña állapotban lévő Csendes-óceán tavasz végére El Niñóba fordult, és azóta minden korábbi eseménynél gyorsabban erősödött. Szeptember elején a Niño-3.4 anomália több mint egy fokkal járt az 1997-es és 2015-ös pálya felett.
  • Napi rekord: a hagyományos index szeptember 21-én +3,11 °C-ot ért el, megdöntve a 2015. november 18-i +3,08 °C-os napi csúcsot ( target=”_blank”>Carbon Brief).
  • Hivatalos „szuper” státusz: november 12-én a NOAA Klímaelőrejelző Központja (CPC) közölte, hogy az augusztus–októberi háromhavi átlag átlépte a +2 °C-os küszöböt, vagyis az esemény hivatalosan is „nagyon erős”.
  • A legfrissebb számok: a heti Niño-3.4 anomália +2,5 °C, a perui partokhoz közeli Niño 1+2 régióban +4 °C feletti értékeket is mértek. A CPC szerint 79% feletti az esélye, hogy az erős–nagyon erős El Niño 2027 január–márciusig kitart.
  • Rekord vagy „csak” óriás? Októberben a CPC még 83%-os esélyt adott arra, hogy az okt–dec időszakban 1950 óta a legerősebb esemény lesz (háromhavi RONI ≥ +2,5 °C). Novemberben ezt kb. 60%-ra vették vissza, így továbbra is kérdés, hogy valóban rekord-e az idei.

A modellek a csúcsot november–január közé teszik, az EU Közös Kutatóközpontja (JRC) szerint viszont a tetőzés 2026 december és 2027 február között várható.

El Niño

Milyen hatásai lesznek az El Niño-nak?

Rövid táv: a 2026–27-es tél

Az El Niño hatásai télen, a csúcs idején a legerősebbek, és jellemzően a csendes-óceáni medence körül a legegyértelműbbek.

Amerika

A NOAA téli előrejelzése szerint az erős csendes-óceáni futóáramlás valóságos „viharszállító szalagként” működik majd az USA déli része felett. Kalifornia, a délnyugati államok, Texas, a Mexikói-öböl partvidéke és Florida csapadékosabb, viharosabb telet kaphat, a Sierra Nevada és a déli Sziklás-hegység pedig bőséges havat. Ezzel szemben az északi államok és Kanada nagy része enyhébb, kevésbé havas télre számíthat. Floridában már most több áradásos viharsorozat vonult végig. Dél-Amerika nyugati partjainál heves esőzések és áradások, az Amazonas-medencében aszály vált tipikussá napjainkban.

Ázsia, Ausztrália és Afrika

A másik oldalon a megszokott forgatókönyv a szárazság. Indonéziában a víztározók szintje már nyáron annyira lecsökkent, hogy évtizedek óta víz alatt álló házak bukkantak elő. Ausztráliában hőhullámok és bozóttüzek, a déli félteke nyarán pedig tömeges korallfehéredés fenyeget.

Európa és Magyarország

Európa messze van a Csendes-óceántól, az El Niño hatása itt közvetett és gyenge – ezt minden komoly forrás hangsúlyozza. A tipikus jel egy enyhébb, csapadékosabb és szelesebb késő ősz–kora tél, főleg Nyugat-Európában. Érdekesebb a tél második fele, hiszen az El Niño csúcsa után gyakrabban gyengül meg a sztratoszferikus poláris örvény, ami hirtelen sztratoszferikus melegedéshez (SSW) vezethet. Ilyenkor a sarkvidéki hideg levegő délebbre szakadhat, és Észak-Európa tartós, száraz, hideg időszakot kaphat, míg Dél-Európa enyhébb és csapadékosabb lesz. A brit Met Office ugyanakkor kiemeli, hogy ez a kapcsolat „egyáltalán nem garantált”, és az SSW-ket is csak kb. egy héttel előre lehet megbízhatóan jelezni.
Magyarország esetében a tél sorsát sokkal inkább az észak-atlanti mintázatok és a poláris örvény döntik el. Egy „szuper El Niño” itthon nem jelent automatikusan sem kemény, sem enyhe telet.

Középtáv: 2027 – fordulat, rekordév, drágulás

Gyors lecsengés, aztán La Niña

A szuper El Niñók ritkán maradnak sokáig a csúcson. 1950 óta mind a hét erős esemény semleges vagy La Niña állapotba fordult a következő hurrikánszezonra: 1972–73 és 1997–98 után La Niña, 1982–83 és 2015–16 után mérsékelt La Niña jött, 1991–92 után pedig semleges állapot. A CPC jelenlegi előrejelzése szerint az El Niño 2027 tavaszáig kitart, április–júliusra pedig már semleges állapot a legvalószínűbb. A meleg vízből „kiürült” óceánban gyorsan felszínre törhet a hideg víz, így 2027 második felére La Niña is kialakulhat.

Atlanti hurrikánszezon

El Niño idején az Atlanti-óceán felett a magasabb légrétegekben erősebb a szél, mint a felszín közelében. Ez a különbség „szétfújja” a kialakuló viharokat, ezért El Niño-években általában kevesebb hurrikán alakul ki. A korábbi erős El Niño-években egy szezonban átlagosan 11 vihar kapott nevet, ebből 6 erősödött hurrikánná, és 2 lett igazán pusztító (legalább 3-as erősségű). Ez valamivel kevesebb a szokásosnál. Ha 2027 nyarára az El Niño helyét átveszi a La Niña, ez a fékező hatás megszűnik, így aktívabb hurrikánszezonra lehet számítani. Ez azonban nem biztos, mert a szezon alakulása más tényezőkön is múlik, például az óceán hőmérsékletén.

2027-es melegrekord

A globális hőmérséklet több hónapos késéssel követi az El Niñót, ezért a fő hatás nem 2026-ban, hanem 2027-ben jelentkezik. A WMO májusi jelentésének vezető szerzője, valamint a Met Office szerint 2027 nagy valószínűség szerint a valaha mért legmelegebb év lesz, letaszítva ezzel a 2024-es a trónról.

Élelmiszerárak

Az El Niño kimondottan a világ éléskamráit érinti. Az indiai monszun gyengülése, a délkelet-ázsiai rizs- és pálmaolaj-termelés, az ausztrál búza, a dél-afrikai és brazil kukorica egyaránt veszélyben van. A Goldman Sachs elemzői szerint a globális élelmiszer-alapanyagárak akár 15%-nál is többel emelkedhetnek. Enyhítő körülmény, hogy a világ gabona- és rizskészletei most rekordszinten állnak, így a kereskedők szerint kisebb az esélye pánikszerű exporttilalmaknak, mint a korábbi El Niño-években. A JRC jelentése a humanitárius oldalra is figyelmeztet, hiszen az élelmezésbiztonsági válságok, a kitelepülések és a járványkockázatok jellemzően az El Niño utáni hónapokban csúcsosodnak.

Hosszú táv: időgép a jövőbe

Az El Niño nem okoz klímaváltozást, de felerősíti és láthatóvá teszi. Egy átlagos El Niño kb. 0,2 °C-kal emeli meg ideiglenesen a globális átlaghőmérsékletet. Zeke Hausfather klímakutató hasonlatával ez az El Niño egyfajta „klíma-időgép”: néhány hónapra olyan globális hőmérsékletet hoz el, amilyet a trend alapján egyébként csak a 2030-as évek második felére várnánk.

Néhány hosszabb távú következmény, amire érdemes figyelni:

  • A 1,5 fokos határ kiüresedése: A Párizsi Megállapodás 1,5 fokos célja hosszú távú átlagra vonatkozik, de minden egyes rekordév azt mutatja, hogy a „még elkerülhető” küszöb gyakorlatilag mögöttünk van.
  • Óceánok és korallok: A 2023–24-es El Niño már a negyedik globális tömeges korallfehéredést hozta. Egy újabb, még erősebb hőhullám olyan zátonyokat érhet, amelyek még nem regenerálódtak az előzőből. A tengeri hőhullámok a halállományokat, és ezzel milliók megélhetését is érintik.
  • Nem marad meg a hő? De, részben. Az El Niño a mélyebb óceánban tárolt hőt a felszínre és a légkörbe juttatja. Utána a La Niña ideiglenesen hűt, de a 2025-ös év megmutatta, hogy még La Niña mellett is a harmadik legmelegebb év lett, melegebb, mint a „szuper El Niño”-s 2016-ban.
  • Erősebb El Niñók a jövőben? A kutatók egy része szerint a melegedő éghajlat az extrém El Niñók gyakoriságát növelheti, de ez a tudományban még nyitott kérdés. Ami biztos, hogy ugyanaz az El Niño egy melegebb klímában több hőhullámot, súlyosabb aszályt és nagyobb csapadékot jelent.

Mit jelent az El Niño nekünk?

A szuper El Niño nem világvége-forgatókönyv, de nem is egzotikus csendes-óceáni érdekesség. Itthon valószínűleg nem a téli időjárásban, hanem a pénztárcánkban (élelmiszerárak, kávé, kakaó, rizs) és a 2027-es nyár hőségében fogjuk a legjobban érezni. És ami a legfontosabb, a következő másfél év egy „ingyenes”, bár kellemetlen bemutató arról, milyen lesz a „normál” időjárás egy évtized múlva, ha a kibocsátások nem csökkennek érdemben.

Kapcsolódó cikkeink

Források

A szerzőről

Vida Melinda

Leave a Comment