Találtam egy lelket melengető cikket az index-en. Az esélyegyenlőségen belül a digitális megosztottság megszűntetésének témája különben is közel áll hozzám. Ez pedig tényleg egy gyöngyszemnek tűnik.
Netbox és wifi az európai cigányságnak
„Százdolláros laptop helyett 80 eurós felújított PC-t, és drót nélküli internethozzáférést kínál a tízmilliós európai cigányságnak a Login Initiative elnevezésű kezdeményezés. A digitális szakadékot temető projekt ötletgazdája alapító főszerkesztőnk, Nyírő András, az Európai Unió válasza Nicholas Negropontére. A rendszert Magyarországon, a belső Cserehát egyik aprófalvában már élesben tesztelik. A tomori cigányok linuxos gépeken, wifin interneteznek, és nagyon lelkesek.
Nyírő nem is titkolja, hogy elképzelését a Massachusetts Institute of Technology (MIT) professzora, az USA első számú netguruja, Nicholas Negroponte százdolláros laptop néven futó kezdeményezése inspirálta, melynek célja egy olcsó, gyermekek által is használható számítógép tömeges elterjesztése a fejlődő országokban. A százdolláros laptop kétéves fejlesztés után idén januárban el is készült, Nyírő ki is próbálta, de véleménye szerint nem ez az alkalmas készülék az Európát is kettéosztó digitális szakadék áthidalására.
A kiberanalfabétizmust ugyanis még az öreg kontinensen sem sikerült teljesen felszámolni: miközben az átlagjúzer már a webkettővel ismerkedik és kétmagos processzort vesz a gépébe, halmozottan hátrányos helyzetbe kerültek azok, akiknek semmilyen számítógépük vagy internethozzáférésük nincsen.
Magyarországon főleg a romák digitális ellátatlansága aggasztó: miközben az összes háztartás 38 százaléka már rendelkezik számítógéppel, a roma lakosság esetében ez csupán 13 százalék. A cigányságon belül szinte egyáltalán nincsen számítógépe és internethozzáférése a vidéki, iskolázatlan rétegnek, ez pedig tovább nehezíti az amúgy sem túl rózsás helyzetüket az oktatásban és a munkaerőpiacon.
Jótékonyság helyett fair trade
A Login Initiative április 18-án mutatkozott be az Európai Roma Fórumon Brüsszelben. Az elképzelés fő támogatója Lévai Katalin, az Európai Parlament jogi bizottságának tagja, az EP szocialista frakciójának romaügyi szóvivője. Lévai szerint az internethozzáférés elengedhetetlen a hátrányos helyzetű csoportok, így a romák beilleszkedéséhez, integrációjához. A prezentációt követően Ivan Ivanov, az Európai Roma Információs Központ igazgatója is támogatásáról biztosította a Nyírő által elővezetett projektet.
Nyírő nem pusztán olcsó számítógépeket akar osztani, sőt, egyáltalán nem akar ingyen osztani semmit. Szerinte a sikerhez elengedhetetlen, hogy a projekt piaci alapon működjön, hogy minden résztvevő jól járjon. Ezért olyan informatikai cégeket keresett az e célra létrejött konzorciumba, amelyek meghódítatlan piacot látnak a tízmilliós európai, és közel egymilliós magyar cigányságban. A pilot projektben többek között az Econet.hu és a Hadrianus Computers vesz részt.
Ennek a piacnak a fizetőképessége kétségtelenül alacsony, érvel Nyírő, de fair trade alapon olyasmit is el lehet adni nekik, amire másutt már nincsen kereslet. Például régebbi típusú, felújított PC-ket, amelyek amúgy haszontalan és költséges veszélyes hulladékként végeznék az egyre rövidülő termékciklusok által behatárolt pályafutásukat.
Netbox wifivel, ubuntu Linuxszal
A felújított PC-k minőségét a Netbox brand garantálja. A Netbox logó használatához az internetezéshez szükséges minimális feltételeknek meg kell felelnie a hardvernek, és a programban részt vevő cégeknek egy év garanciát is vállalniuk kell a termékre. A Netbox ára monitorral együtt 80 euró, vagyis húszezer forint – ezt a vásárlóknak meg kell fizetni, hogy ne könyöradományként, hanem értékként tekintsenek a gépre. Ha a vásárló civil szervezet, részletfizetési kedvezményt adhat a végfelhasználóknak, a pilot projekt résztvevői jelenleg havi 5 ezer forintot fizetnek.
A Netbox a nyílt forráskódú Linux operációs rendszer Ubuntu nevű disztribúciójának egy erre a célra összeállított változatát futtatja. a gépekben wifikártya is van. Az egyéni, vagy háztartásonkénti internethozzáférést ugyanis aligha tudja megfizetni a Netbox célcsoportja, ezért közösségi megoldásra van szükség. Egy cigányfaluban vagy cigánytelepen ez úgy működhet, ha közösen előfizetnek egyetlen szélessávú vonalra, amit legolcsóbban wifi-antennák segítségével lehet megosztani a településen.
Mivel a számítógép-, és internethasználattal kapcsolatos tudásszint is alacsony ebben a társadalmi rétegben, az operációs rendszert könnyen használható felhasználói felülettel, sőt, saját Netbox böngészővel látták el, és egy olyan Netbox portál is készült hozzá, amelyet számítástechnikai alapok nélkül is könnyen használhatónak terveztek.
Hotspot Tomoron
A Login Initiative pilot projektje, próbaüzeme Magyarországon a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tomor falu cigány közösségében indult májusban. A közösségi házból elosztott wifi-s internethozzáférés már az egész faluban lefedettséget biztosít, és tíz Netbox is gazdára talált a lakosok között.
Tomor az ország egyik legszegényebb települése a belső Cserehát egyik eldugott zugában. A cigány közösség itt azonban kivételesen jól szervezett a RomSom Alapítvány közel tízéves közösségfejlesztő tevékenységének köszönhetően, ezért ideális terep a Negropontét megszégyenítő ötlet letesztelésére.
A RomSom Alapítványt Bohn Katalin budapesti szociológus, szociális munkás hozta létre 2001-ben. Egyetemista korában kezdett lejárni a térségbe, azt vizsgálta, hogy miért van az, hogy a romák többsége a nyolc általánost sem végzi el a laki iskolakörzetben. Lak község Tomorral szomszédos település, ahol a romák számszerű többségben, azonban a falutól elkülönülten, egy vezetékes vízzel, gázzal, csatornázással és aszfaltúttal ellátatlan cigánytelepen élnek.
Bohn intoleranciát és diszkriminációt tapasztalt a nem cigány lakosság részéről: a körzeti orvosok elhanyagolják, a tanárok pofozzák a roma gyerekeket, a laki általános iskolából néhány éve szüleik az utolsó nem cigány gyerekeket is kivették. Az ide tartozó aprófalvakat – Lak, Tomor, Szakácsi, Homrogd, Alsóvadász, Selyeb – lefedő általános iskolában nincs étkeztetés és napközi, ezért a RomSom Alapítvány tanodát indított Tomoron, ahol délutánonként a továbbtanulásra készítik fel az ide járókat.
Diszkrimináció, munkanélküliség
A mindennapos diszkrimináció súlyos mértékben rontja a cigány lakosság életminőségét, hozzáférését az oktatáshoz, az egészségügyhöz, a közhivatalok szolgáltatásaihoz – állítja Bohn. Súlyos problémát okoz a térségben a munkanélküliség is: a térségi cigány férfiak 10-12 évvel ezelőtt elveszítették munkájukat a térség ipari központjaiban, a családok azóta még jobban elszegényedtek, a legtöbben csak a szociális segélyből és a családi pótlékból élnek. Egyetlen gyermek továbbtanulása egy sokgyerekes család havi jövedelmének több mint a felét felemésztheti.
Ennek fényében nem meglepő, hogy a térségi cigányasszonyok több mint fele nem fejezte be az általános iskolát sem, a férfiak 90 százalékának pedig nincs szakmája. A szociális munkás összesen tíz érettségizett és három diplomás cigányról tud ezen a vidéken.
A RomSom Alapítvány nem felülről próbál segíteni rajtuk: a civil szervezetet elsősorban a helyi cigányok működtetik, mondja Bohn Katalin, akinek fontos az alapítványi programok közösségi legitimitása. Megbeszélik a dolgokat, aztán Bohn projektterveket ír és pályázik: így lett hefop-pénz a tanodára és az új közösségi házra, ahol roma alapítványi gimnázium indul nemsokára.
A RomSom korábban komplex családi szakképzést is indított az Észak-Magyarországi Átképző Központtal együttműködve: jelenleg 11 dajkát, 7 non-profit menedzsert, 8 kőművest, 4 ácsot és 6 vízvezetékszerelőt képeznek. Az építőipari szakmák hiányszakmának számítanak ebben a térségben, a távlati tervek szerint az alapítvány egy építőipari Kht.-t is létrehoz majd, amely munkát adhat az itt végzett szakembereknek.
A puding próbája
Ebbe a számára idegen, de barátságos környezetbe érkezett Nyírő a Login iniciatíva pilot projektjével, itt dől majd el a következő hónapok során, hogy mennyi kakaó van a blikkfangos ötletben. Ha beválik, az ország más részeire, majd az egész EU-ra kiterjesztik a programot, és még az is kiderülhet, hogy a reciklált desktop életképesebb elképzelés a százdolláros laptopnál.
A tomori cigányok mindenesetre lelkesek: Siroki Lászlónak, a RomSom Alapítvány ügyvezetőjének már házhoz jön a középiskolából a digitális tananyag, Horváth Kálmánéknál pedig az egész család sorban áll a Netbox terminál előtt. A múlt héten öt faluval odébbról is jött egy küldöttség, hogy bár nem járnak digitális középiskolába, de ők is szeretnének ilyet, hogy a gyerekek ne csak lófráljanak meg cigizzenek a telepen.
Nézd meg a filmet a cikkben!
(Forrás: index (Bodoky Tamás))
Nem tudom, ki hogyan van vele, de nekem a következő gondolatok jutnak az eszembe:
1.Tőlünk nyugatabbra, hatalmas gondot jelent, a leselejtezett – veszélyes hulladékként nyilvántartott – számítógépek kezelése
2. Valaki rájött, hogy humanitárius tettnek álcázza azt, ami hatalmas haszonszerzés! Az EU fejlettebb országai komoly pénzekkel támogatja azokat a cégeket, amelyek megszabadítják őket a veszélyes hulladéknak mínősülő , selejtezett számítógépektől.
3.elárasztják ezekkel az országot,tesznek rá szabad szoftvereket és eladják 20000Ft-ért.
Kinek a biznisze ez már megint?
Hát, nem tudom. Persze mi mindig gyanúsnak találjuk a dolgokat, de néhány gondolatot én is hadd osszak meg Veled:
Tény, hogy az EU-ban van egy direktíva, ami az elektromos és elektronikus eszközök hulladékká válásáról szól. Ebben azonban a meghatározás az, hogy az éves forgalmazott mennyiség bizonyos százalékát kell visszagyűjteni, és ez az arány évről évre nő. Amellett pedig, hogy egy adott mennyiséget a gyártónak és elsődleges forgalmazónak vissza kell gyűjteni, a hulladék fogalmi meghatározása szerint, az minősül annak, amit eredeti céljára nem lehet felhasználni.
A környezet szempontjából az mégiscsak kedvezőbb, ha azt, ami még használható, és van is rá igény, inkább használják, minthogy szétszedik és energia, stb. beletételével feldolgozzák.
Nagyon sokat jártam kistelepüléseken, és tanítottam barátokkal (önkéntes munkában) az ott élőket arra, hogy mire tudják használni az Internetet a mindennapi életükben. Az én tapasztalatom az – és ezt néhány kutatás is kimutatja -, hogy a PC-k ára komoly problémát jelent még mindig a potenciális felhasználóknak. Ugyanakkor akik az üzleti életben használják a gépeket, azoknak egy gép kb. 3 évig tudja kiszolgálni az igényeit. Ezek a PC-k azonban privát használatra még tökéletesen megfelelnek, és ha ezek olcsóbban hozzáférhetőek, akkor pedig a másik oldal is jól jár.
Még egy dolog eszembe jutott. Ha 20 rugót kifizet valaki egy termékért, akkor gondolom, hogy azért garanciát is kap. Legalábbis én nem venném át anélkül.
Amiről Te írtál, az egyáltalán nem áll messze a valóságtól. Kínában és Afrikában jelentek meg a nyugat-európai és amerikai gépek. Használhatatlanok, és a hulladékok elárasztják a területeket. Az ENSZ készített róla filmeket, amiket láttam. Nagyon tanulságos :(
Ezesetben azonban szerintem nem erről van szó. Lehet, hogy naív vagyok?
Az a kérdés azonban számomra sem megválaszolt a cikkben, hogy ha a 20000,- Ft-ért megvett használt PC hulladékká vált, akkor ki fogja azt visszavenni, és megfelelő módon hulladékként újrahasznosítani, illetve ártalmatlanítani.