Tegnap volt 10 éve, hogy megszületett a Kiotói jegyzőkönyv. 1997. december 11-én Kiotóban, a COP3 konferencián fogadták el a dokumentumot.
Egy kis összefoglaló a jegyzőkönyvről
- Oroszország ratifikálása után, 2005. február 16-án lépett életbe
- Életbe lépéséhez legalább 55 országnak kellett ratifikálnia, amelyek az aláíró országok teljes CO2 kibocsátásának legalább 55%-át tette ki
- Ausztrália 2007. december 3-án kezdeményezte ratifikációját. Ezzel az Egyesült Államok maradt az egyedüli iparosodott ország, amely még nem ratifikálta a Jegyzőkönyvet.
- Ratifikációját eddig 174 ország tette meg. Az aláírás önkéntes, szándéknyilatkozatként azt jelzi, hogy az adott ország elkötelezett ratifikálni a szerződést.
- A jegyzőkönyv különbséget tesz a fejlett és fejlődő országok között. A fejlett országok számára egyéni kibocsátás-csökkentési célokat határoz meg, mivel elsősorban ezek felelősek az emberi hatású üvegházhatású gázok megemelkedett koncentrációjáért.
- A következő hat üvegházhatású gázzal kapcsolatban fogalmaz meg célkitűzéseket: CO2, CH2, N2O, SF6, HFC és PFC.
- Magába foglalja az összes nagy kibocsátó szektort a légiközlekedés és a tengeri közlekedés kivételével.
- Célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának 5,2%-kal történő csökkentése a 2008-12 közötti időszakra a 1990-es évhez képest.
- A cél közel 1 milliárd tonna CO2 egyenértékkel való csökkentéssel kapcsolatos kihívást jelent.
- A jegyzőkönyv alapján Európa vállalása a 8%-os csökkentés elérése.
- Új „fizetőeszközt” teremtett és ezzel értéket adott a kibocsátásnak, illetve ennek csökkentésének.
