Kicsit megkésve: előadások a HuMuSz Házban

Jó, jó. Kicsit megcsúsztam ezzel az információval; de azért még jól jöhet, hogy felocsudtam. Még ha kicsit későn is.

Szerda esténként 18h kezdettel beszélgetéseket tart a Hulladék Munkaszövetség a HuMuSz Házban (1111. Bp. Saru u. 11.). Különböző témák, különböző előadókkal várják az érdeklődőket beszélgetőpartnereknek.

És akkor a program:

• március 5. – A klíma Baliban és Bali után
  Kardos Péter, meteorológus, az Energia Klub éghajlatvédelmi programvezetője
  A tudomány már a Bali klímacsúcs előtt világossá tette, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását sürgősen és drasztikusan csökkenteni kell. A nagy kérdés az volt, hogy a politika tud-e érdemben reagálni a tudományos tényekre. Kínát, Indiát és az Egyesült Államokat sikerül-e bevonni a 2012 utáni időszak korlátozásaiba? Az Európai Unió odakint – néhány kis szigettel együtt – a változás motorja volt, de idehaza kevésbé következetes. És Magyarország?

• március 12. – Vállalatok felelősségvállalása – „Vegyél vissza!”
  Szomolányi Katalin és Novák Péter
  Egyre többet halljuk a szót: „CSR” (ejtsd szí-esz-ár vagy cé-es-er). Az üzleti szféra szereti a hárombetűs rövidítéseket, a média pedig egyenesen zabálja. Mi köze ennek a fenntarthatósághoz, és mikor lesz egy vállalat felelős? Mik azok a tényezők, amiket nem árt szem előtt tartanunk, legyünk bár vásárlók, dolgozók, részvényesek, állam- avagy vállalat vezetők. Az első lépések itthon, és egy kampány, ami annyira friss, hogy még forró.

• március 19. – Összeomlás. Az elpusztult civilizációk tanulságai
  Vassy Zoltán, Jared Diamond bestsellerének magyar fordítója
  Jared Diamond ‘Összeomlás’ című könyvében természettudósként elemzi néhány régi társadalom (pl. Húsvét-sziget, maja városállamok, grönlandi viking telepek) túléléshez vagy kihaláshoz vezető folyamatait, kiegészítve mai társadalmak (pl. Ausztrália, Kína, Ruanda) hasonló folyamataival. Mindezekből tanulságokat von le a mai globális világ kilátásairól és azokról a feladatokról, amiket a túléléshez meg kell oldanunk.

• március 26. – Már a hús sem a régi
  Tóth Gábor, élelmiszermérnök
  Elhallgatott tények az állati termékek feldolgozásáról. Mennyire betegek az emberi fogyasztásra szánt állatok? A tumorkeltő vírusokról: tényleg veszélyt jelenhetnek ránk az elfogyasztott daganatos állatok? Mi a különbség a nagyüzemi és a háztáji csirke között? Megoldási javaslatok: biohús, hússzegény és húsmentes étkezés.

• április 2. – Őrültek és egyes közgazdászok
  Papp Sándor, ny. egyetemi tanár
  A társadalom-gazdaság-természet hármas rendszer elemei szorosan egymáshoz kapcsolódnak, ám erről sokan teljesen megfeledkeznek. A gazdaság és a társadalom állandóan növekedni akar. Ha idén nem esik két téglával több a fejünkre mint tavaly, akkor megállapítjuk, hogy nem fejlődtünk. Márpedig a Föld véges. Ahogy Kenneth Boulding mondta: „Véges rendszerben végtelen növekedést csak az őrültek és egyes közgazdászok képzelnek el.”

• április 9. – Az idő fogságában avagy a fogyasztói társadalom csapdái
  Zaja Péter, visnyeszéplaki útkereső
  A „kirobbanó” technikai fejlődés valóban tengernyi szabadidőt ad? Áldás vagy átok a kényelmi ketyerék özöne? A neoliberalizmus igazi arca, Miért nem működik a paragrafusokba zárt ország? Írott és íratlan szabályok egy nép életében régen és ma. Te mit választanál. szerényen és szabadon vagy gazdag rabszolgaságban élnéd le életed? Mik azok az élőfalvak? Kérdések és válaszok az új/régi utat keresők szemszögéből.

• április 16. – Fenntartható fogyasztás
  Gulyás Emese, Tudatos Vásárlók Egyesülete
  Európai összehasonlításban milyen a fenntartható fogyasztás helyzete Magyarországon? Ellentmondásos. Húsfogyasztásunk, személygépkocsi használatunk, vízfelhasználásunk, hulladéktermelésünk az európai átlag alatt van. A fenntarthatósági előny alapja sokszor a fejletlenségünk. Ám vannak olyan területek, ahol rohamosan romló tendenciákat tapasztalunk. A fenntarthatóság elérése nem feltétlenül „anyagi” kérdés.

A helyszín a HuMuSz Ház, amit a következő térkép alapján talán könnyebben megtalálsz:

(forrás: HuMuSz)