A Föld óráját és azt, amit képvisel, mára szinte mindenki ismeri. Azt viszont talán kevesebben tudják, hogy a WWF kezdeményezése még 2007-ben indult útjára Sydney városából. Az esemény magával ragadó varázsát az adja, hogy bárki csatlakozhat hozzá, bárhol is tartózkodjon éppen bolygónkon – ráadásul, valljuk be: a részvétel nem igényel különösebb erőfeszítést. Az akció közösségformáló és határok nélküli jellegét jól mutatja, hogy a sokszáz millió lelkes résztvevő mellett, 2014-ben a barátságos Pókember az esemény nagykövetévé vált, 2015-ben pedig az olasz űrhajós, Samantha Cristoforetti a Nemzetközi Űrállomásról csatlakozott, kezében egy „Változtassuk meg a klímaváltozást!” transzparenst tartva.
A Föld órája az évek során számos környezeti szempontból pozitív beruházásnak adta meg a kezdő lendületet.
Kazahsztánban 17 millió fát ültettek, Argentínában 3,4 millió hektárnyi, Francia Polinéziában 5 millió négyzetkilométernyi tengeri területet helyeztek védelem alá. A kelet-afrikai Ugandában pedig egy 2700 hektáros „Föld Órája” névre keresztelt erdőt telepítettek. Az egyre súlyosbodó klíma- és ökológiai válság közepén gyötrő szükség van hasonló akciókra, hogy civilizációnk az évszázad közepére is hasonló feltételek mellett létezhessen, mint most. Ehhez nem szabad szem elől téveszteni az igazságot: az egyéni cselekvés is fontos, de a kormányok és nagyvállalatok szerepe hatványozottan nagyobb abban, hogy korunk miként alakul. Sajnos sokszor éppen azok a cégek kampányolnak legintenzívebben az egyéni döntések fontossága mellett, amelyek évente több milliárd dollárt ölnek környezetpusztításba.
Sokan talán – tévesen – úgy gondolják, hogy a Föld órája közvetett környezeti haszonnal jár, és már azzal változást érhetnek el, ha egyetlen órára lekapcsolják a lámpát. Ez sajnos nem igaz. Egy 2014-es kutatás (Olexsak-Meier, 2014) a villamos energiafelhasználás változását követte nyomon a Föld órája alatt, hat éven keresztül, tíz országban. A tanulmány úgy találta, hogy körülbelül 4 százalékkal esett vissza az energiaigény ebben az idősávban. Ez nem elhanyagolható, rendszerszintű változást azonban nem jelent. Ebből is látszik, hogy az esemény valódi ereje változást serkentő üzenetében és inspiráló hatásában rejlik.
Világszerte számos nevezetes épület is sötétbe szokott borulni a jeles idősávban: így a párizsi Eiffel-torony, a berlini Brandenburgi-kapu, a London Eye, a Szent-Péter-tér Rómában, a Skytree Tokióban és a Golden Gate-híd San Francisco-ban – csak hogy néhányat említsünk közülük.
A fények ma este ismét kialszanak. Több ezer városban, közel kétszáz országban. Csatlakozz Te is, légy része a változásnak!
A Föld órájával kapcsolatban további hasznos és érdekes információkat találsz itt.
