“Azért vagyunk itt, hogy megvédjük a globális léptékben is fontos erdőket, folyókat, vizes élőhelyeket Európa zöld szívében.” – áll a WWF Közép és Kelet Európai Szervezetének nemrégiben kiadott stratégiai dokumentumának előszavában. A WWF CEE több éves munka után ugyanis kiadta a régió 2023 és 2025 közötti időszakra terjedő, de egészen 2030-ig kitekintő természetvédelmi stratégiáját.
Az Európa zöld szíve elnevezés pedig egyáltalán nem túlzás. Az “európai Amazonas” (vagyis a Mura-Dráva-Duna folyosó), a Felső-Tisza-vidék, a lombhullató erdőségek, a barnamedve, a farkas, a hiúz – csak néhány példa azokra az értékes és pótolhatatlan élőlényekre és élőhelyekre, amelyeknek Közép-Európa nyújt otthont. A környezetvédelmi szervezet szakértői alapos elemzést végeztek a régió természeti állapotáról, majd ezek alapján főbb pontokba szedték az elérni kívánt eredményeket 2025-re és 2030-ra vonatkozóan.
1. Nem veszítünk több fajt és kulcsfontosságú élőhelyet a régiónkban
Meg kell állítani a régió kulcsfontosságú élehelyeinek és fajainak csökkenését a régióban.
A stratégia szerint ahhoz, hogy a hosszútávú eredményeket elérjük 2025-re mind a négy területen jelentős lépéseket kell tennünk. A fajok és természetes élőhelyek védelme érdekében elsődleges, hogy kiterjesszük a védett erdők területét, beleértve a kontinens őserdeit is. Az ökológiai szempontból kritikus folyosókat indokolt feltérképezni és a szükséges fenntartási és visszaállítási intézkedéseket implementálni kell a nemzetközi, országos tervekbe, azok végrehajtását 2025-ig el kell kezdeni. 1150 kilométer hosszan a folyók vízmegtartó képességének helyreállítására és a folyók csatlakozására vonatkozó projekteket kell megvalósítani. A hatóságok átlátható és tudományos alapú monitoringot kell végezzenek, akár határokon átívelően is, a fajgazdagság, a genetikai sokféleség és az élőhelyhasználat vonatkozásában. Az élőhelyek megőrzése érdekében elengedhetetlen, hogy 3 millió hektár erdőben természetközeli, klímatudatos erdőgazdálkodás történjen. Fel kell lépni az illegális fakitermelés ellen, és ehhez a projektben részt vevő országok közül 2025-re legalább négyben nemzeti szintű rendszereket kell bevezetni, amelyek segítik a hatékonyabb megfigyelést és az ellenőrzést. Végül, de nem utolsó sorban létfontosságú, hogy a vízgazdálkodásban és a mezőgazdaságban dolgozó szakértők és döntéshozók, illetve a nyilvánosság is támogassa a természetalapú megoldásokat, a folyók és árterek helyreállítását.
2. A régió társadalmának ökológiai lábnyoma a felére csökken
A közép-és kelet-európai régió ökológiai lábnyomának csökkentéséhez a WWF és más partnerszervezetek a biodiverzitási irányelvek és a 1.5 °C-os globális célkitűzéssel összhangban támogatják az érintett országokat kibocsátáscsökkentési forgatókönyvek létrehozásában. 2025-ig a szervezet által kijelölt főbb természetvédelmi területekre és azok közelébe tervezett infrastruktúra fejlesztéseket a meghatározott céloknak megfelelően módosítani kell vagy teljesen el kell törölni.
3. Természetpozitív finanszírozás és kormányzás
A kormányzási és pénzügyi rendszerek a természettel összhangban és nem ellene dolgoznak.
A természetközpontú finanszírozások egyik lényeges eleme, hogy az uniós támogatások (NRRP, CAP, OP, NIDIC) a WWF által kijelölt célokkal harmóniában legyenek, és kövessék a biodiverzitási irányelveket, illetve a szervezet természetalapú megoldásokra, zöld infrastruktúrára, klímamitigációra és -adaptációra vonatkozó kéréseit. 2025-ig hatékonyabbá kell tenni a vadon élő állatok elleni bűncselekményekkel kapcsolatos büntető és azokat megelőző jogszabályokat. Továbbá fontos a szakpolitikai területeken átívelő, a természetvédelemhez kapcsolódó területek (például fenntartható fejlődés, területrendezés, mezőgazdasági) irányelveinek összehangolása.
4. Közösen cselekszünk.
A régióban emberek milliói cselekednek és fektetnek be a természet világába.
Mindezen hosszú és rövidebb távú célok elérése biztosan nem valósulhat meg a összefogott, közös cselekvés nélkül. Ehhez 2025-ig a WWF 1.3 millió támogatót kíván elérni a régióban, emellett pedig egy aktív, tenni akaró fiatalokból álló közösséget hoz létre. Végül, de nem utolsó sorban a szervezet egyrészt erősíti és kiterjeszti vállalatai kapcsolatait, másrészt vezető szerepet tölt be a vállalati természettudatosság fokozásában. A cél, hogy a cégek klíma- és környezettudatos megoldásokat vezessenek be, amivel támogatják a WWF-CEE céljait, különös tekintettel az erdők, az élelmezés és mezőgazdaság, illetve a klíma és víz ügyében.
Szervezeti cél pedig a fentiek érdekében, hogy a WWF-CEE maga is a változás nagykövetévé válik.
