A CDP széleskörű, csaknem 8000 vállalat körében készült nemzetközi felmérése alapján a vállalatok több mint fele (55%) az elmúlt évben nem tett lépéseket a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kötelezettségvállalások teljesítése érdekében. A kutatásból az is kiderült, hogy a vizsgált vállalatok 70 %-a nem méri fel értékláncának a biológiai sokféleségre gyakorolt hatását – ez a szám ráadásul a jellemzően kifejezetten szennyező iparágak esetén, mint például a ruházati vagy feldolgozóipar, még magasabb.
Egy másik, A WBA Nature Benchmark 2022-es elemzése szerint nyolc különböző iparágban tevékenykedő 400 vállalkozást vizsgálva mindössze 5% végezte el a tevékenységének a biológiai sokféleségre gyakorolt hatásának teljes körű értékelését. Ennél még aggasztóbb adat, hogy az elemzés szerint a vizsgált cégek kevesebb mint 1 %-a tudja megítélni, hogy tevékenysége mennyire függ a természettől és az általa nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásoktól.
A vállalatoknak azonban a szigorodó jogszabályi környezet és az érdekelt felek részéről is egyre nagyobb elvárásokkal kell szembenézniük. Ezt hivatott segíteni a 2016-os szabvány (GRI 304) átfogó átdolgozása. A javasolt szabvány az ellátási lánc egészére kiterjedő jelentéstételt szorgalmazná, mivel a biológiai sokféleségre gyakorolt hatás sok esetben a vállalat saját tevékenységén kívül jelentkezik. Ez az új szabvány a 2022 végén megszületett Kunming-Montreal globális biológiai sokféleség keretrendszer célkitűzésével is összhangban áll, amely sürgeti a vállalatok és pénzintézetek biodiverzitásra gyakorolt hatásainak felmérését. A globális biológiai sokféleségi keretrendszerrel részletesebben egy korábbi írásunkban foglalkoztunk.
Hogyan is támogatja majd a javaslatok alapján a felülvizsgálás alatt álló GRI biodiverzitási szabvány a szervezeteket a jelentéstételi kötelezettségek teljesítésében?
- Az ellátási láncon belüli hatások jelentésének támogatása. Az ellátási láncokra vonatkozó információk jelentése kulcsfontosságú, mivel sok szervezet számára a biológiai sokféleségre gyakorolt legjelentősebb hatás az ellátási láncokban jelentkezik, nem pedig a saját működésükben. A javasolt közzétételek előírják a szervezet és a beszállítók azon tevékenységeiről szóló információk közzétételét, amelyek a legjelentősebb hatást gyakorolják a biológiai sokféleségre. A közeljövőben megjelenő keretrendszerek, mint például a természettel kapcsolatos pénzügyi közzétételek keretrendszere (TNFD) biztosítják majd az ehhez szükséges módszertant.
- Helyspecifikus információk közzététele. A biológiai sokféleségre gyakorolt hatások adott helyhez kötöttek. A hatások értékeléséhez elengedhetetlen annak a környezetnek a megértése, ahol egy szervezet kölcsönhatásba lép a biológiai sokféleséggel, ezért a GRI szabványa megköveteli, hogy a vállalatok szolgáltassanak információt az e tekintetben legjelentősebb működési vagy üzemi területekről.
- Közzététel a biológiai sokféleség csökkenésének közvetlen kiváltó okairól. Az éghajlatváltozás, az invazív idegenhonos fajok, a föld- és tengerhasználat változás, az erőforrások túlzott kiaknázása és a szennyezés mind veszélyeztetik az ökoszisztémák sokszínűségét. A biológiai sokféleség csökkenésének közvetlen kiváltó okairól szóló információk segítenek megérteni, hogy egy szervezet hogyan befolyásolja a biológiai sokféleséget, és milyen intézkedéseket kell tennie a hatások csökkentéséhez.
- Közzététel a biológiai sokféleség állapotában bekövetkezett változásokról. További előírás vonatkozik az érintett vagy potenciálisan érintett ökoszisztémákra gyakorolt hatások felmérésről (az ökoszisztéma típusa, állapota, mérete, valamint a szervezet vagy a beszállítók tevékenysége által érintett fajok és azok kihalásai kockázata).
- A közösségeket érintő hatások közzététele. A tervezet szerint akkor is szükséges a jelentéstétel, ha a szervezet olyan magas fokú biológiai sokféleséggel rendelkező terület közelében működik, amelyek fontosak az őslakosok és a helyi közösségek számára. Szükséges továbbá a jelentős ökoszisztéma-szolgáltatások és azok haszonélvezőiről való jelentéstétel azon ökoszisztémák esetén, amelyeket a szervezet vagy beszállítói befolyásolnak, vagy befolyásolhatnak. A javaslat szerint fontos annak azonosítása is, hogy a szervezet hogyan tartja tiszteletben a Nagojai Jegyzőkönyvben foglalt rendelkezéseket a genetikai erőforrások felhasználásának tekintetében.
- Fogalommeghatározások felülvizsgálata. Számos esetben indokolt a fogalmak pontosabb leírása (például, hogy mit is jelent a “jelentős hatás a biológiai sokféleségre”?).
Fontos még egyszer hangsúlyozni, hogy az ismertetett módosítások jelenleg még csak javaslatok. A nyilvános tervezetet 2023. február 28-ig lehet véleményezni, ezt követően a benyújtott visszajelzéseket figyelembe veszik, a végleges szabvány várhatóan az év második felében jelenik meg.
