Föld

ESG-értékelés | az [E] tanulságai

Szerző Vida Melinda

Ahogy arról május 25-én hírt adtunk, a HVG-vel közösen megjelentettük az ESG TOP 25 rangslitát, amelyben a hazai nagyvállalatok fenntarthatósági teljesítményük alapján először kerültek értékelésre az országban.

Az ESG-értékelésünk első körében a HVG által 2022. november közepén publikált HVG TOP 500 lista első száz legnagyobb árbevételű magyarországi vállalat, valamint a hét legnagyobb összbevételű bank (az MNB Aranykönyve alapján) adatait vizsgáltuk. Mivel az adatszolgáltatás és a közzététel is időben nagyon nagy eltérést mutatott a vállalatok esetében, így meghatároztunk egy záró dátumot (2023. február 28.) és az eddig publikált nyilvános információkat, az elérhető 2021-es publikus adatokat vettük alapul az értékelésünk során.

Az első körben főként a fenntartható működés alapjainak számító politikák és célok meglétét vizsgáltuk, valamint az alapján értékeltük az egyes szervezeteket, hogy adnak-e ki fenntarthatósági jelentést, és ha igen, ezt milyen formában teszik (saját jelentés, anyavállalati jelentés; szabványosított vagy szabvány nélkül készült; harmadik fél által audiált).

Az így szerzett pontok alapján a második körbe azok a vállalatok kerültek, akik a megszerezhető maximum pont legalább felét elérték. A közel 40 vállalat teljesítményének értékelésére került sor már teljesítmény vonakotázában ESG (Environment, Social, Governance) szempontok alapján a második körben.

Ebben a cikkben az [E], azaz a környezeti vizsgálat módszertanát, valamint az értékelés során szerzett tapasztalatokat osztjuk meg.

A környezeti dimenzióban az alábbi témákat vizsgáltuk:

  • kibocsátási intenzitás*
  • kibocsátási intenzitás relatív változása a bázisév/2019 tükrében
  • megújuló energia aránya az elektromosenergia felhasználásban
  • üzemanyagfogyasztási intenzitás* relatív változása
  • hulladékintenzitás* relatív változása
  • hulladék újrahasznosítási arány
  • vízfogyasztási intenzitás*

* Az értékek meghatározásához nyilvánosan a vállalat által közzétett fenntarthatósági mutatókat, valamint a nyilvánosan elérhető árbevétel adatokat vettük figyelembe.

Az talán nem lesz meglepő, hogy a legjobbak szinte minden szempont esetében az élen végeztek. Ez is mutatja, hogy a környezet- és klímavédelmi törekvések sokrétűek, komplexek, és bár szinte mindenki más lépésekkel kezdi, a kibocsátás-csökkentési célok ma már nagyvállalati körben általánosnak mondhatók.

Persze a folyamatok felülvizsgálata és a kibocsátás-csökkentési célok mellett az is nagyon fontos, hogy az egyes vállalatok nyissanak a megújulóenergia irányába. Itt már jóval nagyobb különbségeket tapasztaltunk, akár a TOP3 esetében is. A legtöbben épp elindulnak, vagy még csak tervezik az elektromos energiaszükséglet megújulóval történő fedezését, s ezt támasztja alá az is, hogy az ESG-értékelés második körébe bejutó 40 vállalat esetében mindösszesen 8 tett közzé 2021-re vonatkozóan információt a felhasznált megújulóenergia arányról.

Az üzemanyagfogyasztási intenzitás esetében már jobbak a mutatók. A scope 1 (közvetlen) kibocsátás csökkentésére sok vállalat a céges flotta átalakításába kezdett, a benzin és dízel meghajtású autók helyére hibrid és elektromos járműveket szereztek be, ezzel csökkentve az üzemanyagfogyasztást és az abból keletkező kibocsátást.

Tovább haladva a karbonlábnyom után a második legmeghatározóbb környezeti téma a hulladékkezelés. Ahogy a fenti adatok esetében, úgy a hulladékkezelés kapcsán is elmondható, hogy nagyon kevés vállalat tesz közzé tényadatokat ebben a témában. Akik viszont igen, ők szinte kivétel nélkül a termelt hulladék mennyiségének csökkentéséről számoltak be. Természetesen az, hogy egy-egy vállalat mennyi hulladékot termel, főként attól függ, hogy mely iparágba tartozik, ezért ESG-értékelésünk során a hulladék adatokat nem önmagukban, hanem súlyozva, hulladékintenzitási mutatóként vizsgáltuk, illetve azt pontoztuk, hogy 2019 és 2021 között hogyan változott ez az intenzitási mutató az adott vállalat esetében.

Ha már hulladékgazdálkodás, nem hagyhatjuk ki az újrahasznosítási arány vizsgálatát. Itt még azok az iparágak is fel tudják venni a versenyt, amelyek működéséhez iparágspecifikusan több hulladék kapcsolódik, és fel is veszik. A legjobbak esetében itt 60% feletti, de akár közel 100%-os újrahasznosítási arányról is beszélhetünk, függetlenül a képviselt iparágaktól.

Végezetül pár gondolat a vízfogyasztás kapcsán. Mondhatnánk, hogy ez is iparágfüggő mutató, pont ezért itt sem önmagában, hanem intenzitási mutatóként vizsgáltuk az adatokat. Az értékelés során ennél a témánál tapasztaltuk a környezeti dimenzión belül a legnagyobb eltéréseket a vállalatok adatai között, illetve ez az adatkör is nagyon hiányos volt, mivel 2021. évre vonatkozóan a vizsgált vállalatok nagy része semmilyen vízadatot nem tett közzé.

Összességében elmondható, hogy a környezeti pillér esetében azok a vállalatok tudtak kimagasló eredményeket elérni és a TOP10-be bekerülni, akik hosszabb ideje, több területen is foglalkoznak a vállalat működésének fenntarthatóbbá tételével, illetve ők azok, akik az eredményeiket transzparensen kommunikálják is.

A környezeti TOP10

  1. Magyar Telekom Távközlési Nyrt.
  2. MVM-csoport
  3. Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt.
  4. Magyar Posta Zrt.
  5. Audi Hungaria Zrt.
  6. Yettel Magyarország Zrt.
  7. CIB Bank Zrt.
  8. E.On Hungária-csoport
  9. Market Építő Zrt.
  10. Mol-csoport
Megjelent az ESG-lista TOP 25 magyar vállalati ranglista
A legnagyobb magyar cégekről rendhagyó, ESG szempontú lista készült, amely megmutatja, hogy üzleti jelentőségük mellett mennyire felelősen működnek környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontból.
Úttörő, az összes magyarországi nagyvállalatot górcső alá és sorba állító ESG (Environmental – környezeti, Social – társadalmi, Governance – irányítási) szempontú listát készített a Planet Fanatics’ Network fenntarthatósági tanácsadócég és a HVG.

Kapcsolódó cikkek blogunkon és a HVG oldalán.

A szerzőről

Vida Melinda

Leave a Comment