A klímaváltozáshoz köthető károk és veszteségek
2000 és 2019 között a heves viharok, áradások, hőhullámok, erdőtüzek és aszályok rengeteg emberéletet követeltek, miközben számtalan ingatlant és vagyontárgyat rongáltak meg. Ahogy egyre közelebb kerülünk a Párizsi Megállapodás 1,5°C-os határértékéhez, úgy válnak egyre gyakoribbá és intenzívebbé a károkozó extrém időjárási események. A most bemutatott tanulmány az első, amely az időjárási attribúciók használatával vállalkozott arra, hogy megbecsüljön egy globális kárösszeget, ami közvetlenül az ember által okozott globális felmelegedésnek tudható be.
Az adatok alapján az átlagos kárösszegek 140 milliárd dollár körül alakultak évente 2000 és 2019 között, bár ez az összeg természetesen jelentősen változott évről évre attól függően, hogy az adott év milyen időjárási viszontagságokat hozott a világ egyes részein. Jól mutatja, hogy 2022 extrém időjárási eseményei minden korábbinál több kárt okoztak, hiszen a legfrissebb adatok szerint a költségek tavaly 280 milliárd dollárt tettek ki.
Hogyan lehet felbecsülni a klímakárokat?
A kutatók először is megvizsgálták, hogy a 2000 és 2019 között eltelt évek során az ember okozta klímaváltozás miként súlyosbította az extrém időjárási eseményeket. Az időjárási attribúciós vizsgálatokkal ma már megbízható becslést lehet készíteni arra vonatkozóan, hogy egy-egy szélsőséges jelenség (pl. hőhullám vagy hurrikán) mekkora mértékben lett felerősítve az emberi tevékenység által, illetve hogyan változott a bekövetkezési valószínűsége. Kiváló példa erre, hogy Dél-Amerikában a súlyos hőhullámok bekövetkezési valószínűsége mintegy 100-szorosára nőtt az emberi tevékenység hatására.
Az időjárási attribúciós vizsgálatok eredményeit ezt követően összevetették az egyes extrém időjárási eseményekhez kapcsolódó gazdasági adatokkal a veszteségeket illetően. A károkhoz kapcsolódó költségek 2/3-a az emberélet elvesztéséhez fűződött (tehát a tanulmányhoz szükség volt az emberi élet „beárazásához”, ami etikai szempontból meglehetősen ingoványos talaj), míg 1/3-a a vagyontárgyakban keletkezett károkhoz. A költségek kb. 74%-a viharokhoz, 16%-a hőhullámokhoz, 10%-a pedig árvízhez és aszályhoz kapcsolódott.
A tanulmány hangsúlyozza, hogy az adatok hiánya, különösen az alacsony jövedelmű országokban, azt jelenti, hogy a kapott számokat valószínűleg komolyan alulbecsülték. További klímaváltozáshoz kapcsolódó költségek, úgy mint a termés hozamának csökkenése és a tengerszint emelkedése, szintén nem lettek belekalkulálva az összegbe. Így tehát az óránként 16 millió dolláros (~6,2 milliárd forintos) kár minden bizonnyal nagyobb volt a valóságban.
Mit tehetnek a vállalatok a klímakárok mérséklése érdekében?
Mivel a következő években a klímakárok növekedése várható az előrejelzések alapján, ezért fontos, hogy minden vállalat tisztában legyen azzal, hogy milyen lehetőségei vannak a várható károk mérséklésére.
Egyrészt szükség van a klímaváltozás hatásainak mérséklésére (klímamitigáció), amely az üvegházhatású gázkibocsátások csökkentésével érhető el. Ennek legelső lépése a karbonleltár elkészítése, amely lehetővé teszi a kibocsátások áttekintését és a jövőbeni csökkentési lehetőségek felmérését. Az Európai Unió a CSRD-rendelet bevezetésével 2025-től a mostaninál jelentősen több (10 300 helyett 49 000) nagyvállalatot fog kibocsátásai teljeskörű (Scope 1,2,3) közzétételére kötelezni az ESRS szabványrendszerén keresztül. Ez azt jelenti, hogy az ESG-közzétételre kötelezett nagyvállalatok beszállítói is kénytelenek lesznek karbonleltárat készíteni, hiszen a nagyvállalatok Scope 3 kibocsátásának egy része csak ily módon ismerhető meg. A karbonleltár elkészítését követően a vállalat méretétől függetlenül érdemes (a CSRD hatálya alá tartozó vállalatoknak kötelező) klímastratégiát kidolgozni, amely rövid- , közép- és hosszútávú tervezést jelent a szervezet egyes tevékenységeihez tartozó kibocsátások hatékony és nyomonkövethető csökkentése érdekében. A CSRD hatálya alá tartozó vállalatoknak kötelező lesz közzétenni csökkentési céljaikat, a kapcsolódó akcióterveket és a stratégia előrehaladását is be kell majd mutatniuk.
A mitigáció mellett szükség van a klímaadaptációs lehetőségek megvizsgálására is. Mivel a klímaváltozás egyes negatív hatásai immár elkerülhetetlenek, a vállalatoknak fontos felmérniük, hogy a jövőben milyen pénzügyi és fizikai kockázatokra számíthatnak a klímaváltozáshoz kapcsolódóan. A klímakockázatok megismerésében segítséget nyújtanak a TCFD nemzetközileg elfogadott ajánlásai. A kockázatok megismerése után meg lehet kezdeni az adaptációs lépések kidolgozását, melyek célja az üzletfolytonosság biztosítása és a vállalat rezilienssé tétele.
Mindezzel párhuzamosan a CSRD és a Taxonómia rendelet azt is elvárja, hogy a vállalatok mérjék fel, hogy OPEX és CAPEX költségeik milyen mértékben szolgálják a klímamitigációt, illetve a klímaadaptációt (Taxonómia), valamint milyen kockázatokat és lehetőségeket látnak a klímaváltozáshoz kapcsolódóan (CSRD).
Amennyiben az Ön vállalata is a klímakockázatok felmérését, karbonleltár elkészítését vagy ESG-információk közzétételét tervezi, a Planet Fanatics’ Network csapata szakmai támogatást nyújt a teljes folyamat során.
A tanulmány szerzője: Ilan Noy, Victoria University (Wellington)
A tanulmány forrása: https://www.theguardian.com/environment/2023/oct/09/climate-crisis-cost-extreme-weather-damage-study
