Átlátszó fa [Hanna]
Az átlátszó fa viszonylag új anyag. Először 1992-ben hozta létre Siegfried Fink, aki azért tette átlátszóvá, hogy elemzési céllal feltárja annak specifikus üregeit. 2015–2016-ban a svéd KTH Egyetem és a Marylandi Egyetem kutatói olyan módszert fejlesztettek ki, amellyel kis famintákból eltávolították a színt és néhány vegyi anyagot, majd polimereket adtak hozzá, hogy átlátszóvá váljon.
Gyakori felhasználási területei közé tartoznak az ablakok és napelemek, ahol biztosítja a napfény áteresztését és a hatékony hőszigetelést.
Az átlátszó fát biológiailag lebomló tulajdonságai és a gyártás során keletkező minimális mérgező vegyszermennyiség környezetbaráttá teszik. Az üveggel összehasonlítva ellenáll az erősebb ütéseknek, ahelyett, hogy szétrobbanna, meghajlik vagy szilánkokra törik.
Jobban hőszigetel, mint az üveg, ezáltal energiát lehet spórolni az épületek fűtésekor.
A kép, ami magáért beszél [Kati]
Vizet a Tájba program [Vanda]
Sokat hallani a sajtóban és szemmel is látható, hogy mekkora károkat okoz a klímaváltozás és a szárazság Magyarországon. Ennek orvoslása bármilyen megközelítésből is egy komplex probléma, mind környezetvédelmi, jogi és egyéb szempontok szerint.
Azonban a víz megtartására, ahogy ez nem újkeletű probléma már vannak példák. 2023-ban az EU-s LIFE projekt keretében Baksi-pusztán történt egy fejlesztés, ahol többek között töltések és zsilipek és egyéb eszközök segítségével tartották meg a vizet, és fejlesztik a vizes rendszert. Ahol akkor közel 100 hektárt fedett le ennek következtében víz.
Most pedig a Vizet a Tájba programon keresztül nagykörű összefogással valósult meg egy projekt. A Szegedi Vízőrzők (a VízÖrző Mozgalom tagja) civil önkéntescsoport február óta vizet juttat a Kiskundorozsma melletti kiszáradt szikes tómedrekbe az Algyői főcsatornából, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig) segítségével. (A szikes tavak nyáron kiszáradnak, ezért olyan részt választottak, ami a nyár legmelegebb időszakáig vízzel borított lenne.) A cél a víz helyben tartása, a talajvíz pótlása és az aszály hatásainak enyhítése. Érdekesség, hogy ezzel nem csak a felszíni környezetnek kedveznek, hanem a talajvízen is segít. Ami hosszú távon a gazdáknak is kedvező.
De egy másik látványos eredménye a projektnek, az élővilág visszaköltözése. Sok már ritkábban látott madárfaj, illetve békák, teknősök és kis rákocskák is visszajöttek. A madárvilág, amit megfigyeltek, sokrétű volt, a szeged.hu cikke szerint fehér gólya és még fekete gólya is észlelhető volt. Emellett még kis kócsag, nagy kócsag, vörös gém, szürke gém, kanalas gém, pásztor gém és üstökös gém, bíbic, cankó, tőkés réce, gólyatöcs, gulipán is volt a területen többek között a szakemberek szerint. Az élővilágot és a projekt hatásait a jövőben is figyelni tervezik majd, többek között majd az Szegedi Tudományegyetem bevonásával.
Ezt látni, hogy milyen szinten sikerült megvalósítani ezt a projektet, szerintem rendkívül nagy reményt ad a környezetünk rehabilitációjára. És rámutat a vizes és nem vizes természeti értékek fontosságára.
Forrás:
https://szeged.hu/cikk/a-szegedi-vizorzoknek-koszonheto-hogy-visszatert-az-elet-a-dorozsmai-szikes-pusztakra
https://www.ovf.hu/jobboldali-sav-tartalmai/vizetatajba/vizet-a-tajba
