Megjelent a Világgazdasági Fórum friss, 2025-ös Global Gender Gap jelentése.
A Global Gender Gap Index (Globális Nemi Egyenlőségi Index) évente méri és rangsorolja a nemek közötti egyenlőség aktuális állapotát és alakulását négy fő területen (alindexen):
- gazdasági részvétel és lehetőségek,
- oktatási eredmények,
- egészség és túlélés,
- valamint politikai szerepvállalás.
Az idei, sorrendben 19. kiadás 148 ország adatait dolgozza fel, lefedve a világ gazdaságainak kétharmadát, így megalapozva az egyenlőségi trendek elemzését globális szinten. Emellett külön vizsgálatot kap az a 100 ország, amely minden eddigi kiadásban szerepelt – lehetővé téve a hosszú távú és összehasonlító trendek vizsgálatát.
Az index értékei 0 és 1 között mozognak, ahol az érték azt mutatja meg, milyen arányban sikerült a nemek közötti szakadékot áthidalni (vagyis mekkora része zárult le az egyenlőtlenségnek, a számok kerekítettek). Az országok közötti összehasonlítások segítik a leghatékonyabb intézkedések azonosítását.
A jelentés legfontosabb megállapításai közé tartozik a 2025-ös indexeredmények ismertetése, az egyenlőség felé vezető trendek elemzése, valamint a történelmi és újonnan kialakuló mintázatok mélyebb feltárása új mutatók, partnerségek és kontextuális adatok révén.
Globális eredmények és az egyenlőség eléréséhez szükséges idő
2025-ben az egyenlőtlenségek 68,8%-a volt lezártnak tekinthető – a jelentésben szereplő 148 ország összesített adatai alapján. Azon 145 ország esetében, amelyek 2024-ben és 2025-ben is szerepeltek az indexben, az előrelépés 0,3 százalékpontos volt (68,4%-ról 68,8%-ra). Ha csak azt a 100 országot vizsgáljuk, amelyek 2006 óta minden kiadásban szerepelnek, ott a növekedés 0,4 százalékpontos volt (68,6%-ról 69,0%-ra).
Az ezen 100 országban tapasztalt átlagos haladási ütem alapján a nemek közötti teljes globális egyenlőség eléréséhez még 123 évre van szükség.
A 2025-ös index szerint egyetlen gazdaság sem érte el a teljes (100%-os) nemi egyenlőséget. Izland 92,6%-kal vezet, immár 16. éve az élen, és 2022 óta az egyetlen 90% fölé jutott ország.
Az idei top 10 ország mindegyike legalább 80%-os szintet ért el. A listát az európai országok dominálják: Izland (92,6%, 1.), Finnország (87,9%, 2.), Norvégia (86,3%, 3.) és Svédország (81,7%, 6.) minden kiadásban a top 10 tagjai voltak 2006 óta. Az Egyesült Királyság (83,8%, 4.) és Moldova (81,3%, 7.) előreléptek a top10-be 2024-hez képest. Németország (80,3%, 9.) és Írország (80,1%, 10.) idén is szerepel, ők sorrendben 7. és 18. alkalommal kerültek be a legegyenlőbb országok listájába. Új-Zéland (5., 82,7%) és Namíbia (8., 81,1%) 2021 óta szintén a toplista állandó szereplői.
Ahol jobbak a jövedelmi mutatók, ott átlagosan az egyenlőségben is előrébb járnak, legalábbis a magas jövedelmű országok átlagosan 74,3 százalékponton végeztek, míg az alsóbb jövedelmű csoportok átlaga 66%-ra tehető. Persze itt is vannak kivételek.
A teljes nemek közötti egyenlőség útja országonként változó, ezt négy alindex mentén vizsgálják:
- Egészség és túlélés 96,2 %,
- Oktatás 95,1 %,
- Gazdasági részvétel és lehetőségek 61,0 %,
- Politikai szerepvállalás 22,9 %.
A politikai szerepvállalás alindex mindhárom összetevője – az elmúlt 50 évben női államfő által vezetett évek aránya, a női miniszterek aránya, valamint a parlamenti képviselők között a nők aránya – a gazdaságok közötti teljes skálán mozog, azaz az elért pontszámok 0 és 100% között változnak. A jelentésben szereplő országok közel fele az elmúlt 50 évben nem rendelkezett női államfővel, míg csak Banglades és Izland ért el teljes egyenlőséget ezen a téren.
A miniszteri szinten öt európai ország (Észtország, Finnország, Izland, Spanyolország és az Egyesült Királyság), valamint két latin-amerikai és karibi ország (Chile és Nicaragua) érte el a teljes nemi egyenlőséget. Ezzel szemben Azerbajdzsán, Magyarország, Pakisztán, Szaúd-Arábia és Vanuatu kizárólag férfiakból álló miniszteri kabinettel rendelkezik.
A parlamenti képviselet terén Mexikó, Nicaragua, Ruanda és az Egyesült Arab Emírségek érték el a teljes nemi egyenlőséget, míg Omán az egyetlen ország ebben az évben, ahol egyetlen nő sem ül a nemzeti parlamentben.
Bár a sor végén szerepel, nagy mértékben a többi kategóriától lemaradva, de az előző évhez viszonyítva mégis a legnagyobb előrelépés a Politikai szerepvállalás területén történt (+9,0 százalékpont; 14,3 % → 23,4 %), illetve a Gazdasági részvétel is nagyobb mértékben emelkedett az elmúlt 12 hónap során (+5,6 pont; 55,1 % → 60,7 %). Ezek ugyan nagy előrelépést mutatnak, de még mindig jelentős szakadék maradt. A politikában még 162 évre, a gazdaságban pedig 135 évre van szükség a teljes egyenlőség eléréséhez.
Régiós kitekintés
Észak-Amerika
vezeti a 2025-ös regionális nemi egyenlőségi rangsort az összesített nemi különbségek 75,8%-ának felszámolásával. A gazdasági egyenlőség tekintetében is az első helyen áll, 76,1%-os pontszámmal; ugyanakkor 2006 óta mindössze 0,6 százalékponttal nőtt ez az arány. Az egyes mutatók vegyes eredményei korlátozták a gazdasági egyenlőség terén elért előrelépés mértékét az idők során. A régió teljes egyenlőséget ért el az oktatási részvételben. Valójában a nők felsőoktatási beiskolázási aránya ma már körülbelül 30 százalékponttal meghaladja a férfiakét. 2006 óta Észak-Amerika a legnagyobb előrelépést a politikai szerepvállalás alindexben érte el, 2025-re 29,7%-os pontszámot elérve, ezzel a harmadik helyre került, és 19,3 százalékponttal csökkentette a politikai egyenlőtlenséget. Ebben a javulásban jelentős szerepet játszott a miniszteri pozíciók közötti egyenlőség 50,4 százalékpontos növekedése.
Európa
a rangsor második helyén áll a regionális nemi különbségek háromnegyedének (75,1%) felszámolásával annak ellenére, hogy a teljesítmény a blokk 40 gazdaságában kissé egyenetlen. Az idők során Európa összességében 6,3 százalékponttal csökkentette a nemek közötti különbséget, és 2006 óta 8,6 százalékponttal szűkítette a gazdasági különbséget. Bár a nyolc régió közül a negyedik legmagasabb pontszámmal (68,4%) rendelkezik a Gazdasági részvétel és lehetőségek dimenziójában, az európai gazdaságok több mint egyharmada (37,5%) már lezárta gazdasági különbségének háromnegyedét. Idővel a régió 7,8 százalékponttal csökkentette a nemi egyenlőtlenséget a munkaerőpiaci részvételben. Az Oktatási részvétel dimenzióban Európa 99,6%-os pontszámmal a harmadik helyen áll, és a blokk mintegy egyharmada (35%) elérte a teljes oktatási egyenlőséget, míg a többi gazdaság 5 százalékponton belül van ettől. Az Egészség és túlélés alindexben Európa – sok más régióhoz hasonlóan – az egészséges várható élettartam csökkenését tapasztalja, amely befolyásolja az alindex pontszámait. Politikai szerepvállalás terén Európa a legmagasabb regionális pontszámot érte el (35,4%). A régiók között Európa rendelkezik a harmadik, illetve második legmagasabb pontszámmal a miniszteri (55,3%) és a parlamenti (53,3%) egyenlőség terén 2025-ben.
Latin-Amerika és a Karib-térség
a harmadik helyen szerepel, 74,5%-os nemi egyenlőségi pontszámmal. A régió továbbra is a leggyorsabb ütemű előrehaladást mutatja, 2006 óta 8,6 százalékpontos javulással annak ellenére, hogy globálisan a harmadik legalacsonyabb pontszámot érte el a Gazdasági részvétel és lehetőségek dimenziójában (65,6%), a régió valamennyi gazdasága bezárta legalább gazdasági szakadékának 50%-át. A régió viszonylag egységesen fejlődik: ebben az alindexben kevesebb mint 8,4 százalékpont választja el a legjobban és legrosszabbul teljesítő országokat. 2025-ben a régió átlagosan 65,0%-ban zárta be a nemi szakadékot a felső vezetői pozíciókban. Az Oktatási részvétel terén a régió a harmadik legmagasabb pontszámot érte el (99,6%): a 23 gazdaságból 10 már teljes oktatási egyenlőséget ért el, a fennmaradó 13 pedig 3 százalékponton belül van ettől. Politikai szerepvállalás tekintetében Latin-Amerika és a Karib-térség világszinten a második helyen áll (35,0%), és kiemelkedő a női politikai vezetők aránya: az elmúlt öt évtizedben 15 országban volt nő az államfő. A régió 17 országában a nők legalább az egyharmadát teszik ki a kormánytagoknak, és minden ország parlamentjében vannak női képviselők – Nicaraguában és Mexikóban pedig teljes parlamenti egyenlőség valósult meg.
Közép-Ázsia
a negyedik helyet foglalja el a globális rangsorban, 69,8%-os nemi egyenlőségi pontszámmal 2025-ben. A hét közép-ázsiai gazdaságból négy szerepel a legjobb 100 között, de csak Örményország (59. hely) és Grúzia (63. hely) értek el 70% feletti pontszámot (73,1% és 72,9%). A régió viszonylag egységesen halad az egyenlőség felé – mindössze 8 százalékpontos különbség van Örményország (59., 73,1%) és Tádzsikisztán (129., 64,6%) között. Közép-Ázsia a három legjobban teljesítő régió közé tartozik a Gazdasági részvétel és lehetőségek (71,2%), az Oktatási részvétel (99,3%) és az Egészség és túlélés (97,3%) kategóriákban, ugyanakkor a Politikai szerepvállalás terén a második legalacsonyabb pontszámot éri el a régiók közül (11,6%).
Annak ellenére, hogy 2006 óta 1 százalékpontos visszaesés történt a munkaerő-piaci részvételi egyenlőség terén, Közép-Ázsia jelentős előrelépést ért el a gazdasági reprezentációban: a vezető tisztviselők, menedzserek és törvényhozók körében 0,2 százalékpontos növekedést regisztráltak. A hét gazdaság közül azonban csak Grúzia, Kazahsztán és Azerbajdzsán zárta be a Gazdasági részvétel és lehetőségek terén fennálló szakadék több mint 70%-át (pontszámuk: 72,4%, 71,5% és 74,8%). 2006 óta a régió Oktatási részvétel alindexének pontszáma 0,3 százalékponttal csökkent. Hat ország több mint 98%-os pontszámmal közelíti az oktatási egyenlőséget, míg Tádzsikisztán lemarad (93,9%). Végül, bár a Politikai szerepvállalás terén a második legalacsonyabb a regionális pontszám, Közép-Ázsia jelentős előrelépést tett: a miniszteri képviselet pontszáma 8,2, a parlamenti arány pedig 10 százalékponttal javult. E téren Örményország, Grúzia és Üzbegisztán vezetik a régiót, mindegyikük 20% feletti pontszámmal.
Kelet-Ázsia és a Csendes-óceáni térség
az 5. helyen, 69,4%-kal. A régió országainak körülbelül fele (52,6%) szerepel a top 100-ban, de csak Új-Zéland (5. hely, 82,7%) jutott be a legjobb tízbe. A gazdasági részvétel és lehetőségek terén ez a régió a második legjobb pontszámot érte el (71,6%), és az országok többségének eredménye 70–80% között mozog. Egyedül Fidzsi (126. hely, 64,7%) zárta le a gazdasági szakadék kevesebb mint kétharmadát (58,8%).
2025-ben a régió 19 országából 17-ben a női munkaerő-piaci részvétel meghaladja a 40%-ot; a legmagasabb arányt Kambodsa regisztrálta. Kelet-Ázsia és a Csendes-óceáni térség ugyanakkor az oktatási eredmények terén a harmadik utolsó helyen áll, 95,3%-os pontszámmal. Az általános iskolai beiratkozás nemek szerinti arányossága idővel 2,2 százalékponttal csökkent. 2025-ben Laosz, a Fülöp-szigetek és Pápua Új-Guinea esetében a női beiratkozási arány még mindig 90% alatt marad.
Az egészség és túlélés alindexben a régió a legalacsonyabb helyezést éri el, 95,5%-kal. A régió országaiból csak 15 érte el az 96% fölötti pontszámot 2025-ben, amit befolyásol a születéskori nemi arány kiegyenlítődésének hiánya Vietnámban, Kínában, Brunei Darusszámban és Pápua Új-Guineában.
A politikai szerepvállalásban Kelet-Ázsia és a Csendes-óceáni térség a hatodik helyen áll, 15,3%-os politikai egyenlőségi mutatóval. 2006 óta 4,1 százalékpontos javulás történt ugyan, de a fejlődés lassú és egyenetlen. 2025-ben csak Új-Zéland (60,4%) érte el az 50%-os küszöböt a politikai egyenlőségben. Japán, Kambodzsa, Malajzia, Brunei, Fidzsi, Pápua Új-Guinea és Vanuatu 10% alatti pontszámot mutat, és a 19 országból 9-nek még soha nem volt női államfője.
Szubszaharai Afrika
a hatodik helyen áll globálisan, 68,0%-os nemi egyenlőségi pontszámot elérve. A 36 gazdaságból álló régióban a nemi egyenlőség szintje jelentős eltéréseket mutat. A legmagasabb helyen rangsorolt gazdaság, Namíbia (81,1%) a 8. helyet foglalja el globálisan, míg Csád a 146. helyen áll 57,1%-os pontszámmal. A gazdasági részvétel és lehetőségek dimenziójában Szubszaharai Afrika az 5. helyet foglalja el, 67,5%-os pontszámmal, ami 4,8 százalékpontos javulást jelent 2006 óta. Csád rendelkezik az index legalacsonyabb gazdasági pontszámával (44,4%), míg Botswana vezeti a globális rangsort (87,3%). A nők aránya a felső szintű gazdasági vezetésben széles skálán mozog: Csádban 13,2%, míg a régió nyolc gazdaságában teljes nemi egyenlőség valósult meg ezen a téren. Az oktatási eredmények tekintetében Szubszaharai Afrika a nyolcadik helyet foglalja el 85,6%-os pontszámmal, ami 2006 óta 5,2 százalékpontos javulást jelent. Ez a javulás nagyrészt az oktatási beiskolázási arányok közötti egyenlőség növekedésének köszönhető. Más régiókhoz hasonlóan a nők túlszárnyalják a férfiakat a felsőoktatási beiratkozási arányokban. A politikai szerepvállalás tekintetében Szubszaharai Afrika az ötödik helyen áll 22,2%-os pontszámmal. Az index elindításakor a régió nullás értéket ért el azon évek számában, amikor nő volt az államfő; 2025-re ez a mutató 3,2%-ra emelkedett. A nők jelenleg a miniszteri pozíciók 40,2%-át és a parlamenti helyek 37,7%-át töltik be, bár Ruanda az egyetlen gazdaság a régióban, amely teljes parlamenti egyenlőséget ért el.
Dél-Ázsia
a 7. helyet foglalja el, 64,6%-os nemi egyenlőségi pontszámmal. A régiót alkotó hét gazdaság közül egyedül Banglades (a 24. helyen, 77,5%-kal) szerepel az első ötven között.
A gazdasági részvétel és lehetőségek dimenziójában a régió 40,6%-os pontszámot ért el. Az idők során Dél-Ázsia javította a felsővezetői munkakörökben elért nemi arányt (+9,1 százalékpont), valamint a szakmai és technikai munkakörökben dolgozók esetében is (+17,2 százalékpont). Ugyanakkor a becsült kereseti egyenlőség mutatója 7,8 százalékponttal visszaesett.
Az oktatási eredményesség szempontjából Dél-Ázsia a hatodik helyen áll 95,4%-os pontszámmal. Az írástudási arányok között nagy eltérések figyelhetők meg: Nepálban és Pakisztánban az írástudási egyenlőség 75% alatt marad, míg a Maldív-szigeteken teljes egyenlőség tapasztalható.
Az egészség és túlélés mutatója 95,5%. Az egészséges várható élettartam terén történt csekély javulást (+0,9 százalékpont) ellensúlyozza a születéskori nemek arányában bekövetkezett romlás (-1 százalékpont).
A politikai szerepvállalás terén Dél-Ázsia a negyedik helyen áll, 26,8%-os pontszámmal. 2006-ban ez a régió rendelkezett a legmagasabb kiinduló értékkel (21,9%), ám azóta más régiók megelőzték. A blokk hét gazdasága közül csak Banglades érte el a nemi egyenlőséget az államfői szinten. A parlamenti szinten Bhután és a Maldív-szigetek azok az országok, ahol a nemi egyenlőség pontszáma 5% alatti.
Közel-Kelet és Észak-Afrika
a 8. helyen áll a regionális nemi egyenlőségi rangsorban, 61,7%-os pontszámmal. Annak ellenére, hogy ez a legalacsonyabb helyezés, a régió fejlődési pályája fokozatos javulást mutat. A gazdasági részvétel és lehetőségek területén elért 42,4%-os pontszámot azonban nagy szórás jellemzi: az élmezőnyben szereplő országok, mint Izrael (73,0%) és Bahrein (65,6%), több mint kétszeresét érik el a sereghajtók, Szudán (31,3%) és Irán (34,9%) eredményeinek.
Mégis akadnak biztató példák is – Jordániában a vezető tisztségviselők és menedzserek több mint 50%-a nő, míg Izraelben és Libanonban a szakmai és technikai dolgozók többsége nő.
A régió világszinten az ötödik helyen áll az oktatási eredményesség tekintetében (97,6%), ami 2006 óta 5,4 százalékpontos javulást jelent. A legtöbb gazdaság közel áll a teljes oktatási egyenlőség eléréséhez, azonban jelentős különbségek mutatkoznak az országok között, különösen az írástudási és beiskolázási arányok terén.
Az egészség és túlélés dimenziójában a régió a hatodik helyen áll, 96,2%-os pontszámmal. A politikai szerepvállalás területén azonban továbbra is lemaradásban van, 10,5%-os értékkel, ami a legalacsonyabb a világon. Ugyanakkor a regionális átlag több mint háromszorosára nőtt 2006 óta, 8,3 százalékpontos javulással. Az Egyesült Arab Emírségek vezeti a régiót a politikai egyenlőség tekintetében, 37,2%-os pontszámmal, ami globálisan a 32. helyet jelenti.
A haladás üteme
Az állandó mintában szereplő 100 országból 99 javult a nemi egyenlőségben, átlagosan 6 ponttal 2006-hoz viszonyítva.
Globálisan +4,8 pont az előrelépés 2006 óta. Jelentősen nőtt a mutató a gazdasági vezetők (+17,5 pont), felsőoktatás (+16,1), a kormányzati pozíciók (+12,6) és törvényhozás (+14,7) területén.
A globális lendület 2024-ben újra erőre kapott, így az index ismét közelebb került a járvány előtti fejlődési pályához. A 2025-ös index eredményei azt mutatják, hogy 2024-ben minden dimenzióban javult a nemek közötti egyenlőség, és a 14 vizsgált mutatóból 11-ben előrelépés történt – ez számottevő gyorsulást jelez a tavalyi eredményekhez képest.
A leggyorsabban haladó országok: Banglades, Ecuador, Etiópia, Mexikó, Szaúd-Arábia.
Munkaerőpiac, vezetői pozíciók és támogatási keretek
Világszerte egyre nagyobb bizonytalansággal küzdenek a gazdaságok. Az évtizedek óta tartó előrelépés ellenére a nemek közötti egyenlőség elérésére irányuló erőfeszítések továbbra is korlátokba ütköznek, ami rejtett, de súlyos terhet ró a globális növekedésre, és gyengíti a gazdasági ellenállóképesség alapjait – ez a ki nem használt tehetségben, elvesztett termelékenységben, lassabb innovációban és meggyengült társadalmi kohézióban nyilvánul meg.
Ahogy a globális környezet változik, új kihívások és lehetőségek jelennek meg azon gazdaságok számára, amelyek célul tűzik ki a nemi szakadékok megszüntetését és a nemek közötti egyenlőséget a növekedés stratégiájaként alkalmazzák: ilyenek a nők munkavállalási részvételének bővítése, a vezetői utánpótlás megerősítése, a készségek és a munkaerőpiac közötti átmenetek javítása, a szakpolitikai végrehajtás fokozása, valamint a befogadó eredmények biztosítása a globális kereskedelemben.
Munkavállalási részvétel és felsővezetői pozíciók:
2024-re a nők globális munkaerő-piaci részvétele 41,2%-ra emelkedett, különösen jelentős növekedéssel a hagyományosan férfiak által dominált ágazatokban, mint például az infrastruktúra területe (+8,9 százalékpont). Ennek ellenére a nemek közötti iparági szegregáció továbbra is fennáll: a nők túlnyomórészt alacsonyabban fizetett, emberközpontú ágazatokban koncentrálódnak, mint az egészségügy és gondozás (58,5%), illetve az oktatás (52,9%). A nők és férfiak kiegyensúlyozottabb iparági képviselete elősegítené a kreativitást és az innovációt, csökkentené a tehetség- és készséghiányt, valamint hozzájárulna a bérkülönbségek csökkentéséhez a technológiai átalakulások és a demográfiai változások közepette.
Az oktatásba fektetett befektetés megtérülése:
A felsőoktatás szintjén a nők egyre gyakrabban teljesítenek jobban a férfiaknál. Ennek ellenére továbbra is alulreprezentáltak a munkaerőpiacon és a vezetői szerepkörökben – a felsőfokú végzettségű felsővezetőknek mindössze 29,5%-a nő. Ez az ellentmondás rendszerszintű hatékonysági hiányosságokat jelez a készségek megszerzésének és azok gazdasági szerepvállalássá, illetve vezetői pozíciókká való átalakítása terén. Ahogy a fiatalabb generációk egyre inkább a globális munkaerőpiac arcává válnak, lehetőség nyílik arra, hogy a döntéshozók hosszú távon kamatoztassák a tehetséget azáltal, hogy biztosítják: a munkaerőpiac képes legyen teljes mértékben hasznosítani a rendelkezésre álló tudást és képességeket.
Karrierutak:
2015 és 2024 között a nők aránya a felső vezetésben 25,7%-ról 28,1%-ra emelkedett, azonban a növekedés üteme 2022 után lelassult. Számos ágazatban a felsővezetői előrelépések gyorsabban haladnak, mint a középvezetői kinevezések, ami veszélyezteti a kiegyensúlyozott tehetség-utánpótlási rendszer fenntarthatóságát. Ahogy a nők egyre több ágazatközi tapasztalatot szereznek, a nemlineáris karrierutak mind gyakoribbá válnak. A gondoskodási gazdaság – amely demográfiai és munkaerő-piaci átalakulásokra is választ adhat – még mindig kihasználatlan erőforrás. Erős gondoskodási rendszerek segíthetnek a munkaerőtervezésben és növelhetik a gazdasági termelékenységet azáltal, hogy támogatják azokat a szülőket és gondozókat, akik más egyensúlyt keresnek. Jelenleg a nők 55,2%-kal nagyobb valószínűséggel szakítják meg karrierjüket, és hosszabb időre (átlagosan 19,6 hónapra a férfiak 13,9 hónapjával szemben), elsősorban a gyermeknevelési feladatok miatt.
Politikai vezetés:
Világszerte a nők továbbra is jelentősen alulreprezentáltak a politikai szférában, beleértve a törvényhozó testületeket is – ahol a parlamenti elnökök kevesebb mint egyharmadát teszik ki. A törvényhozó intézmények között 161 olyan testület működik, amely a nemek közötti egyenlőséget tűzte ki célul, ezek vezetése ugyanakkor túlnyomórészt női kézben van. A nők emellett a kormányzati portfóliók, például a gazdaság, az infrastruktúra és a védelem terén is alulreprezentáltak – ez az eloszlás kézzelfogható gazdasági következményekkel jár a nemzeti prioritások és a közberuházások alakítása szempontjából.
A jogi keretek szerepe:
A fejlődés egyik fő akadálya az úgynevezett „végrehajtási szakadék” – vagyis az eltérés a nemek közötti egyenlőséget biztosító törvények és azok érvényesítéséhez szükséges infrastruktúra között. Az indexben szereplő gazdaságok szinte mindegyikében jelen van ez a végrehajtási szakadék. Még azokban az országokban is, amelyek fejlett jogi keretrendszerrel rendelkeznek, jelentős különbségek tapasztalhatók a gyakorlati támogatás szintjén. A magas szintű jogi normák önmagukban nem elegendőek a nemi szakadékok felszámolásához; elengedhetetlenek a hatékony végrehajtási mechanizmusok, amelyek a politikai szándékot valódi eredményekre fordítják a nemek közötti egyenlőség terén.
Geogazdasági kockázatok és lehetőségek:
A technológiai átalakulás és a geogazdasági töredezettség egyaránt olyan új kockázatokat hoz magával, amelyek visszafordíthatják a nők által az elmúlt évtizedekben elért gazdasági eredményeket. Különösen az alacsony- és közepes jövedelmű gazdaságokban élő nők léptek be az utóbbi években a formális, jobban fizető exportorientált munkahelyekre. Ezek a pozíciók azonban veszélybe kerülhetnek a globális kereskedelem esetleges visszaesése miatt. Ahogyan a COVID–19 válság is megmutatta: bár a kereskedelmi sokkok mindkét nemet érintik, a nők esetében ezek hatása tartósabb, nehezebben visszafordítható, és tovább mélyítik az amúgy is fennálló különbségeket a jövedelmek, vagyonok és eszközök tekintetében. Éppen ezért 2025-ben, a kereskedelempolitika alakulásakor kulcsfontosságú lesz figyelembe venni a kereskedelem töredezettségének nemekre gyakorolt hatásait a munkahelyekre, bérekre, valamint a növekedésre és jólétre nézve.
Magyarország eredményei
A négy alindex esetében Magyarország nagyon változatosan teljesít, ha a nemek közötti egyenlőséget vizsgáljuk.
Gazdasági részvétel és lehetőségek
Magyarország a gazdasági részvétel esetében 0,688 pontértéket szerzett 2025-ben (2024: 0,697), ami ugyan kis mértékben, de visszaesést jelent. Ezzel az eredménnyel az alindexen 79. helyre került (148 országból), ami 7 hellyel rosszabb, mint 2024-ben volt.
Oktatási eredmények
Ezen a területen Magyarország is nagyon közel áll ahhoz, hogy teljes mértékben megszüntesse az egyenlőtlenségeket a nemek között. 2025-ben 0,998 pontértéket szereztünk az edukációs alindexben, viszont ez is rosszabb eredmény, mint 2024-ben (0,999), és mivel a többi ország nagy mértékben fejlődött ezen a területen, így ez a „stagnálás” 2025-ben már csak a 49. helyre volt elég (2024-ben az edukációs ranglistán 34. helyen szerepelt Magyarország).
Egészség és túlélés
2024-ben 0,98 pontértékkel ennek az alindexnek az első helyén szerepelt Magyarország. Bár az értékelést sikerült megőrizni, viszont a többi ország elmozdulása, fejlődése miatt, idén ez már csupán csak a 18. helyre volt elegendő.
Politikai szerepvállalás
Mondhatjuk, hogy általánosságban ez az a terület, ahol az országok nagyon nagy része sokkal rosszabbul teljesít, mint a többi kategóriában. 2025-ben 0,072 pontot sikerült szereznünk, ezáltal a 133. helyen végzett Magyarország ezen az alindexen (2024-ben 131. helyen szerepeltünk, 0,069 pontértékkel).
Összesítésben Magyarország 0,684 ponttal, azaz 68,4%-os egyenlőségi mutatóval a globális lista 105. helyére került.
Korábbi, kapcsolód cikkeink:
2025 – Egyenlő esélyeket, nem csak ma
2024 – 5 dolog, amit jó ha tudsz az emberi jogokról
2024 – Apró lépések az egyenlőség felé
2024 – Nők és a fenntarthatóság
2021 – Fókuszban a nemek közötti egyenlőség
