Mi volt ránk hatással? avagy a Planetfanatikusok heti megélései

Nem mindig az új az első válasz [Eszti]

A hétvégén a szüleimnél jártam, és két egészen hétköznapi jelenet nagyon megmaradt bennem. Apukám éppen egy régi kerti padot újított fel: a fa megvetemedett, szorítókkal próbálta kiegyenesíteni, hogy aztán újra le tudja festeni. Anyukám pedig a nagy hőség miatt a diófa árnyékában álló hintaágyra varrt árnyékolót régi, vastag anyagokból, ahelyett, hogy egyszerűen vett volna rá egy újat.

Ezek apró dolgok, mégis sokat elmondanak arról, hogyan viszonyulunk a tárgyainkhoz. A szüleim generációjának sokszor természetesebb megjavítani, átalakítani, tovább használni valamit, mint azonnal lecserélni. Nem feltétlenül fenntarthatósági elvek mentén gondolkodtak így, hanem mert ez volt az ésszerű, takarékos és magától értetődő megoldás.

Mi, fiatalabb generációk viszont sokszor egy olyan világban élünk, ahol az új vásárlása tűnik a legegyszerűbb útnak. Ha valami elromlik, elkopik, nem tökéletes vagy már nem illik pontosan az igényeinkhez, könnyen lecseréljük. Sokszor nem azért, mert nem érdekel minket a pazarlás, hanem mert nincs időnk, eszközünk, tudásunk vagy türelmünk a javításhoz.

Pedig talán éppen ezt a szemléletet lenne fontos újra megtanulnunk. Hogy egy régi pad nem feltétlenül hulladék. Egy megmaradt vastag anyag nem feltétlenül lom. Egy kisebb hiba nem feltétlenül a tárgy életének vége. Lehet, hogy csak idő, figyelem és egy kis kreativitás kell hozzá, hogy tovább szolgáljon minket.

Ma ezt sokszor körforgásos gazdaságnak, újrahasználatnak, javíthatóságnak vagy erőforrás-hatékonyságnak nevezzük. De a hétvégén arra gondoltam, hogy mindennek van egy sokkal egyszerűbb, emberibb oldala is: megbecsülni azt, amink van. És talán a fenntarthatóság egyik legfontosabb üzenete éppen az, hogy ne mindig az új legyen az első válaszunk.

Egy elhivatott afgán apa története [Hanna]

Minden reggel Mia Khan, egy napszámos Paktyika tartományban, 12 kilométert tesz meg, hogy három lányát iskolába vigye. Nem tud írni és olvasni, de azt szeretné, ha a lányai orvosok lennének – az elsők a térségükben. Miután elviszi őket a Noorania Leányiskolába, türelmesen vár órákon át, amíg véget ér a tanítás. Egyik lánya ma már szakképzett bába, aki Paktyika tartományban dolgozik.

„Nem tudok írni-olvasni, és napszámosként dolgozom, de a lányaim taníttatása felbecsülhetetlen értékű számomra, mert a környékünkön nincs egyetlen női orvos sem. A legnagyobb vágyam, hogy a lányaimat ugyanolyan taníttatásban részesítsem, mint a fiaimat.”

A Noorania Leányiskola közösségi alapú iskolaként jött létre. A közösségi iskolákat szoros együttműködésben alakították ki a helyi lakossággal, így tervezésük, működésük és megvalósításuk összhangban állt a közösség igényeivel, értékeivel és társadalmi viszonyaival. Ez a részvételen alapuló megközelítés erősítette a helyi tulajdonosi szemléletet, a bizalmat és a társadalmi elfogadottságot.

Azért motiváló ez a történet, mert nem csak az határoz meg bennünket, hogy hova születtünk, milyen társadalomban nőttünk fel, milyen anyagi körülmények között, vagy az hogy részesültünk-e egyáltalán oktatásban. Mindenki képes változtatni.

Szúnyogok éjjel-nappal [Vanda]

A nyár beköszöntével és a hőség következtében az éjszakai szabadban tartózkodás sokkal csábítóbb, de ezzel az időszakkal együtt járnak a szúnyogok is. Az invazív fajok azonban – bár nem sok faj, de annál jobban terjednek hazánkban is – már nem csak éjszaka okoznak gondot.

Ezek hosszabb ideig és nappal is aktívak, ezen felül pedig a hőséget is jobban bírják. Ezért tűnhet úgy, hogy több szúnyog van, annak ellenére, hogy a nyári hőség miatt a kutatók szerint kevesebb idén a szúnyog.

A klímaváltozással sok környezeti tényező átalakul, ami befolyásolhatja a szúnyogok mennyiségét mind negatív, mind pozitív irányba. Azonban a bekerült invazív fajoknak, mint a tigrisszúnyog a városok ideális életteret biztosítanak a megváltozott időjárási viszonyok miatt, így át tudnak telelni.

Fontos kiemelni, hogy a globalizáció következményeképpen lettek behurcolva ezek a kártékony invazív fajok és a klímaváltozás csak lehetővé tette áttelelésüket és ezzel elterjedésüket az elmúlt években.

AZ EGYES INVAZÍV SZÚNYOGFAJOK VÁRHATÓ ELŐFORDULÁSA (Szúnyogmonitor) https://szunyogmonitor.hu/

Érdekesség volt számomra egy svéd kutatócsoport vizsgálata, hogy mi vonzza a szúnyogokat az emberhez. A kilélegzett szén-dioxid mellett, amelyet távolról észleltek, a bőr nedvessége, hőmérséklete, szaga lehet meghatározó. Szerintem mindenki érzi úgy társaságban, hogy a szúnyogok célpontja, de vajon ez mennyire igaz?

Az egyiptomi csípőszúnyogot vizsgálva azt találták a kutatók, hogy ezek nagyobb mennyiségű 1-oktén-3-ol nevű vegyületet termelt bőrhöz vonzódtak jobban. Ez a vegyület a bőrzsírt alkotó faggyú lebomlása során keletkezik (egy a sok bőrünk által termelt szaganyagok közül).

Egy másik holland kutatás pedig arra mutatott rá, hogy az alkoholfogyasztás is növelheti a csípések kockázatát. A vizsgálat során a sört fogyasztott résztvevők 35%-kal vonzóbbak voltak a maláriaszúnyogfajok számára. (A sör testhőmérsékletet és szén-dioxid kilélegzését is növelte, és a bőr szagára is hatással volt.)

Amit szerintem még fontos kiemelni, hogy bár sokat hallani, hogy ezek az invazív fajok terjeszthetnek bizonyos betegségeket, amelyeket az őshonos fajok nem tudnak továbbadni, ez komplikáltabb folyamat. A betegség terjesztéséhez előtte a területen kell megjelennie a vírusnak, ott kell elkapnia a szúnyognak, és utána alakulhat ki fertőzés.

Ennek ellenére fontos az óvatosság, a szokásostól eltérő csípési tüneteknél fontos orvoshoz fordulni, ezt sosem lehet elégszer mondani!

Mit tehetünk mi?

• A szúnyogok ellen: A kis megmaradt vizeket, mint a virágalátétekben, vagy játékokban megmaradt esővizet kiönteni, az esővízgyűjtőket lefedni, hogy ne jussanak hozzá a szúnyogok a szaporodáshoz. Illetve bizonyos erős illatú növényeket gyakran ültetnek a szúnyogok távol tartására mint a citromfüveket.
• Védelem: Szabadban lenge ruha viselete, ami takar. Szúnyogriasztó használata (illetve kullancsriasztó szükség esetén).
• A 2019-ben indult Szúnyogmonitort is lehet segíteni bejelentésekkel, vagy a frissen indult hangfelvétel programjukban is részt lehet venni, amivel a MosquiTUNER nemzetközi szúnyoghang-adatbázishoz lehet segítséget nyújtani. A projekt célja a magyarországi szúnyoghang-felvételeket növelje a nemzetközi adatbázisokban, amelyek fontos alapot jelenthetnek majd a jövőbeni hangalapú szúnyogfaj-felismerő technológiák fejlesztésében.

A szitakötő, aki tudja, hány óra van [Kati]

Vasárnap egy szitakötő szállt a karomra, pontosan a karórám mellé, mintha csak megnézné, hány óra van. 13:46-ot mutatott az óra, és ő ott ült, teljesen nyugodtan, mintha nem sietne sehova.

Ezekben a hőségriadós napokban, amikor az emberek menekülnek a légkondicionált helyiségekbe, a természet él és lélegzik a maga ritmusában. A szitakötő nem tudja, hogy klímaváltozás van. Nem nézi a HUPX-árakat. Feltételezem, az sem érdekelte, hány óra van. Csak megtalálja a helyét a világban és megpihen. Amíg hagyjuk. Te mikor pihentél meg utoljára csak úgy?