Szlovénia előkelő helyet foglal el a nemzetközi fenntarthatósági rangsorokban. A 2026-os Sustainable Development Report SDG Indexében 81,66 ponttal a 15. helyen áll, míg a Yale Egyetem 2026-os Environmental Performance Indexe 177 ország közül a 14. helyre sorolta.
A számok mögött különleges adottságú ország áll. Az Alpok, a Dinári-hegység, a Pannon-síkság és a mediterrán térség találkozásánál fekvő Szlovénia rendkívül gazdag erdőkben és biodiverzitásban. Fenntarthatósági szempontból azonban nemcsak az érdekes, hogy sok természeti értéke van, hanem az is, hogyan próbálja ezeket összekapcsolni az energiatermeléssel, a városfejlesztéssel, az élelmiszer-ellátással és a turizmussal.
Egy ország, amelynek több mint fele erdő
Szlovéniában nehéz úgy hosszabb utat megtenni, hogy ne érintsünk erdőt. Az ország területének 58,2%-át, mintegy 1,2 millió hektárt erdő borítja, így Európa legnagyobb erdőborítottsággal rendelkező országai közé tartozik. Az erdők nemcsak faanyagot biztosítanak: fontos szerepük van a talajvédelemben, a klímaszabályozásban, a biodiverzitás megőrzésében és a rekreációban is.
Az országban 355 Natura 2000-terület található, amelyek az ország több mint 37%-át fedik le. Ezzel Szlovénia az EU-tagállamok között is kiemelkedő arányt képvisel. A védett területek mintegy 70%-a erdő, több mint ötöde pedig mezőgazdasági terület. A Natura 2000-hálózat ilyen kiterjedtsége miatt a természetvédelem Szlovéniában nem néhány elkülönült terület ügye. Az erdőgazdálkodásnak, a mezőgazdaságnak, a településfejlesztésnek és a turizmusnak nagy területeken kell összehangolódnia a természetvédelmi célokkal.
Napenergia: néhány év alatt látványos fordulat
Szlovénia teljes megújulóenergia-részaránya még nem emeli az országot az uniós élmezőnybe. 2024-ben a megújulók tényleges részaránya a bruttó végső energiafogyasztásban 24,64% volt, nagyjából az uniós átlag körül alakult. Egyes területeken azonban jóval erősebb az eredmény. A fűtés és hűtés energiafelhasználásának 33,66%-a, a villamosenergia-felhasználásnak pedig 43,08%-a származott megújuló forrásból 2024-ben.
A leglátványosabb változás a napenergia területén történt. Szlovénia napelemes kapacitása 2021 és 2025 között több mint háromszorosára nőtt, 2023-ban pedig az újonnan telepített napelemes kapacitás egy főre vetítve az egyik leggyorsabban bővülő volt az Európai Unióban.
A fejlesztések nemcsak a háztartásokra épülnek. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terv európai forrásaiból 656 napelemes rendszert telepítettek középületekre és parkolókra, valamint egy kis vízerőmű is épült. A beruházások együtt 56,66 MW új megújuló villamosenergia-termelő kapacitást hoztak létre. Különösen érdekes a parkolók bevonása: így már meglévő, beépített területek kaphatnak egy második, energiatermelő funkciót is. A növekvő napenergia-termeléshez az infrastruktúrát is hozzá kell igazítani. A program részeként új transzformátorállomások és több száz kilométernyi villamosenergia-hálózat épült, hogy a decentralizált termelést könnyebben lehessen a rendszerbe integrálni.
A gyors bővülés eredménye már látványos pillanatokat is hozott: 2024. május 4-én napi szinten a szlovén megújuló villamosenergia-termelés elegendő volt az ország teljes napi villamosenergia-fogyasztásának fedezésére. Ez nem jelenti azt, hogy minden egyes órában kizárólag megújuló áramot használtak – egyes időszakokban exportáltak, máskor importra volt szükség –, de jól mutatja, milyen szerepet kaphat együtt a víz- és napenergia.
Ljubljana: zöldebb belváros, kevesebb autó
Ljubljana 2016-ban elnyerte az Európa Zöld Fővárosa címet. A döntés egyik fontos oka az volt, ahogyan a város átalakította közlekedését és köztereit. A korábban jelentős autóforgalommal terhelt belvárosban folyamatosan bővítették a gyalogos területeket, fejlesztették a kerékpáros infrastruktúrát és a közösségi közlekedést. Az egyik legismertebb példa a Slovenska cesta átalakítása, ahol a személyautók helyett a gyalogosok, kerékpárosok és közösségi közlekedési eszközök kaptak nagyobb teret.
Az autómentes belváros azonban felvetett egy nagyon hétköznapi kérdést: mi történik azokkal, akiknek nehéz gyalogolni? Erre ad választ a Kavalir, azaz a lovag néven működő szolgáltatás. A belvárosi gyalogos zónában kis elektromos járművek közlekednek, amelyeket elsősorban az idősek és a mozgásukban korlátozott emberek használhatnak ingyenesen. Nincsenek hagyományos megállóik: az utcán le lehet inteni őket, vagy telefonon lehet fuvart kérni. A járművek lassan közlekednek, és a gyalogos zónán belül a kívánt helyre viszik az utast.
Apró részletnek tűnhet, pedig fontos szemléletet mutat: a fenntartható város nem egyszerűen kitiltja az autót, hanem arra is megoldást keres, hogy az átalakított tér mindenki számára használható maradjon.
Amikor a problémás növényből papírzacskó lesz
Ljubljana egyik legötletesebb körforgásos gazdasági projektje egy természetvédelmi problémából indult ki. A japán keserűfű invazív növényfaj, amely gyors terjedésével kiszoríthatja az őshonos növényzetet. A város azonban az eltávolított növényt nem egyszerűen hulladékként kezelte.
2016-ban önkéntes gyűjtéseken több mint 1500 kilogramm száraz japán keserűfű-szárat szedtek össze, amelyből mintegy 450 kilogramm papírt készítettek. A papírból zacskók, füzetek és kiadványok készültek. A következő évben további több mint 1600 kilogramm növényt használtak fel többek között névjegykártyákhoz és városi promóciós anyagokhoz.
Az ötlet később az APPLAUSÉ projektben nőtt tovább. Már nemcsak japán keserűfüvet, hanem más invazív növényeket is alapanyagként vizsgáltak. Papír, faipari termékek, festékek és különböző használati tárgyak készültek belőlük.
A jó gyakorlat lényege természetesen nem az, hogy az invazív növény értékessé vált, ezért érdemes hagyni terjedni. Éppen ellenkezőleg: továbbra is vissza kell szorítani. A különbség az, hogy az eltávolított biomasszát nem feltétlenül hulladéknak tekintik, hanem lehetséges alapanyagnak.
Ahol a méhek nemzeti ügyet jelentenek
Talán kevesen tudják, hogy a Méhek Világnapja szlovén kezdeményezésre született. A Szlovén Méhészeti Szövetség 2014-ben vetette fel az ötletet, amelyet a szlovén kormány nemzetközi szinten is felkarolt. Az ENSZ Közgyűlése 2017-ben fogadta el a javaslatot, az első világnapot pedig 2018-ban tartották. A május 20-i dátum sem véletlen: ezen a napon született Anton Janša, a XVIII. században élt szlovén méhész, akit a modern méhészet egyik úttörőjeként tartanak számon.
A méhek védelme azonban nem merül ki a világnapban. Szlovéniában a méhészetben csak az őshonos krajnai méh (Apis mellifera carnica) használata engedélyezett, és az alfaj jogi védelmet élvez. A méhészeti hagyomány annyira erős, hogy múzeumok, helyi egyesületek és külön méhészeti turizmus is épült köré. Látványos hagyomány a kaptárak színes, festett homloklapja is: a több száz éves szokásból sajátos szlovén népművészeti forma alakult ki.
Helyi és ökológiai élelmiszer a közintézményekben
A méhek jelentősége Szlovéniában nemcsak a természetvédelemben és a méhészeti hagyományokban jelenik meg, hanem az élelmiszerhez való viszonyban is. A méz, a helyi termelők és a rövid ellátási láncok az oktatásban és a közétkeztetésben is hangsúlyt kapnak.
A közintézmények élelmiszer-beszerzésére vonatkozó zöld közbeszerzési szabályok legalább 15% ökológiai élelmiszert és 20% más minőségi rendszerből származó élelmiszert írnak elő. A rendszer emellett ösztönzi a frissebb, fenntarthatóbb és rövidebb ellátási láncból származó termékek használatát is.
Ennek egyik legismertebb, szemléletformáló eleme a Hagyományos Szlovén Reggeli, amely eredetileg szintén a méhészeti közösség kezdeményezéséből nőtt ki. Minden év novemberének harmadik péntekén az óvodákban és iskolákban szlovén eredetű kenyeret, vajat, mézet, tejet és almát kínálnak a gyerekeknek. A kezdeményezés ma már a Szlovén Élelmiszer Hét része, amely egész héten a helyi termelésre, a rövid ellátási láncokra és a fenntarthatóbb táplálkozásra irányítja a figyelmet.
A turistákat is bevonják a „zöld rendszerbe”
Szlovénia a turizmusban is megpróbálta rendszerbe szervezni a fenntarthatóságot. 2015 óta működik a Green Scheme of Slovenian Tourism, vagyis a Szlovén Turizmus Zöld Séma országos minősítési rendszer, amelynek célja, hogy a fenntarthatóság ne pusztán kommunikációs elem legyen, hanem mérhető szempontok alapján jelenjen meg a desztinációk és szolgáltatók működésében.
A rendszerhez nemcsak szálláshelyek csatlakozhatnak: településeket és turisztikai desztinációkat, éttermeket, természeti parkokat, utazási irodákat és attrakciókat is értékelnek. A desztinációk vizsgálata 84 kritériumra és hat fenntarthatósági területre épül, többek között a természet és a táj állapotát, a környezeti és klímaszempontokat, a kultúrát, a társadalmi környezetet és a turizmus irányítását is figyelembe véve.
2026-ra a rendszer 53 desztinációt és több mint 230 turisztikai szolgáltatót kapcsolt össze. A minősítés mögött tehát nem egyszerűen egy zöld logó áll: a résztvevőknek mérniük kell saját teljesítményüket, és folyamatosan dolgozniuk kell annak javításán
A Szlovénia Green szemléletét külön dokumentumfilmben is bemutatják. A fenntartható turizmus ilyen típusú kommunikációja más országokban is megjelent, Szlovénia sajátossága inkább az, hogy ezt egy országos mérési és minősítési rendszerhez kapcsolja. A film a turisztikai szolgáltatók és desztinációk példáin keresztül teszi kézzelfoghatóvá, mit jelent a gyakorlatban a zöld turizmus.
A természet nemcsak háttér
Szlovénia fenntarthatósági teljesítménye természetesen nem hibátlan. A teljes megújulóenergia-részarány még nem helyezi az országot az európai élmezőnybe, a közlekedés és az energiaátmenet továbbra is kihívást jelent, és önmagában a nagy Natura 2000-terület sem garantálja minden élőhely kedvező állapotát.
Mégis feltűnő, hogy mennyi különböző területen jelenik meg ugyanaz a szemlélet. Az erdő nem pusztán kitermelhető faanyag, a belvárosi utca nem feltétlenül az autóké, az eltávolított invazív növény biomasszája új alapanyaggá válhat, az iskolai étkeztetés pedig a helyi és fenntarthatóbb élelmiszer-termelést is támogathatja. A turizmusban ugyanez a gondolkodás jelenik meg akkor, amikor a „zöld” jelzőt mérhető követelményekhez és minősítési rendszerhez kapcsolják.
Sorozatunk korábbi cikkei:
