A világméretű klímaváltozás fokozza majd az egyenlőtlenségeket a Földön, hiszen elsősorban azokat a régiókat érinti súlyosan, amelyek már eleve elmaradott helyzetben vannak – a kiszivárogtatások szerint ez az egyik legfőbb mondanivalója annak a jelentésnek, amelynek végleges szövegéről ma kezdtek több napos tanácskozást Brüsszelben a világ vezető klímaszakértői és különböző kormányzati képviselői.
Az ENSZ és a Meteorológiai Világszervezet által majdnem 20 éve létrehozott tudományos testület, a klímaszakértők nemzetközi csoportja (GIEC) idén teszi közzé negyedik átfogó jelentését a Föld éghajlatának változásáról.
A testület több munkacsoportban dolgozik:
- az első, amely a klímaváltozás valószínű forgatókönyveit készítette el a következő évtizedekre, idén februárban Párizsban hozta nyilvánosságra saját jelentését,
- a második, amely most Brüsszelben ült össze az általa készített dokumentum véglegesítésére, azt kutatja, hogy az éghajlat átalakulása milyen negatív vagy pozitív következményekkel járhat,
- a harmadik munkacsoport pedig, amely májusban Bangkokban tartja majd záró vitáját, azzal foglalkozik, hogy milyen lépésekkel lehet korlátozni a klímaváltozást, s az ebből fakadó károkat.
Ezt a három részjelentést a GIEC novemberi, spanyolországi tanácskozásán fogják egy végleges szintézisben összegezni.
A brüsszeli tanácskozás elé kerülő, több ezer tudós öt éves munkáját tükröző dokumentum a mai brüsszeli lapok szerint drámai következményekkel fenyeget, s főleg a világ amúgy is legszegényebb övezeteiben. Így például valószínűsíthető, hogy 2080-ra – a különböző forgatókönyvek szerint – 1,1-3,2 milliárd ember szenved majd vízhiánytól, emellett terjedni fognak a trópusi betegségek, s a szárazságok miatt Afrikában és Ázsiában csökken majd a mezőgazdasági termelés. Mindez egyes térségekben a jelenlegi életmód megváltoztatásának kényszerével, tömeges lakóhelyelhagyással járhat. A tengerek és óceánok partjain élőket az olvadás miatti vízszintemelkedés is fenyegeti (ez a GIEC első munkacsoportjának jelentése szerint 2100-ig 20-60 centiméter lehet), emellett gyakoribbá válnak a különböző természeti csapások, ciklonok, hurrikánok, áradások, s ezek káros következményeire is fel kell készülni.
Mindezek a folyamatok az élővilág egyensúlyában is káros változásokat okozhatnak: a tudósok szerint ha a hőmérséklet 1,5-2,5 °C-kal nő, a különböző állat- és növényfajok 20-30 %-át kipusztulás fenyegeti.
Az északi félteke egyes részein (például Észak-Európában, Szibériában, az észak-amerikai prérin) a felmelegedés, ha az nem éri el a 2 °C feletti értéket, az első időkben kedvező változásokat hozhat: így például nő a termés mennyisége, illetve a rendelkezésre álló víz.
Ám 3 °C feletti felmelegedésnél mindezek az előnyök elenyésznek. S ráadásul más vonatkozásokban a klímaváltozás e régiókban is káros hatással jár majd: csökken a hótakaró nagysága, az Alpokban a téli üdülőhelyek jelentős része (2 °C-os felmelegedésnél egyharmada, 4 °C-nál már kétharmada) bezárhatja kapuit, s nőni fog a nagyon meleg időszakok hossza.
Egyébként nyilván véletlen, de a brüsszeli meteorológiai szolgálat éppen ma, a tanácskozás kezdőnapján hozta nyilvánosságra: az idei március Belgiumban szokatlanul meleg volt, az átlaghőmérséklet 2,5 °C-kal haladta meg az átlagot, s ennél magasabb értéket 16 évvel ezelőtt mértek utoljára. Egy amerikai kormányszerv szerint pedig általában véve is az idei tél volt a legmelegebb, amióta csak mérik a meteorológiai adatokat.
(Forrás: Greenfo)
