stripslashes(strstr(" title="Hurghada környéki merülőhelyek"","rel=") ? "
Rengeteget változik Hurghada. Minden alkalommal újdonságok fogadnak. Már van egyen-taxi! Az arabok persze ettől még ugyanúgy játszadoznak – most a kilométerórát takarják le, mintha nem is létezne.
Sajnos a Vörös-tenger is változik. Lepusztult korallfalak fogadtak sok helyen. Kb. ugyanazt merültük, amit tavaly októberben, ami lehetőséget adott az összehasonlításra. Elkeserítő volt a látvány.
Merülőhelyek:
- 04.19. – El Fanadir, El Fanous West
- 04.20. – Umm Gamar, Shaab Bruhr
- 04.21. – Shaab El Erg, Iris Shaab Westa
- 04.22. – El Mina, Gotta Abu Ramada, Gotta Abu Ramada West
- 04.23. – Small Giftun, Shaab Sabrina
Nos, akkor a leírás, természetesen képekkel, hogy ne kelljen sokat gépelnem :)
Április 18. Budapest – Hurghada
stripslashes(strstr(" title="Le Pacha Hotel"","rel=") ? "
A szállodánk a Le Pacha nevet viseli. Ezt senkinek nem ajánlom, kivéve, ha szereti a hirtelen váltakozó forró- és higedvizű zuhanyzást, kedveli az együttélést és sorbanállást az oroszokkal, elviseli, hogy 10 °C-os hideg van a szálloda közös helységeiben, valamint nem szándékozik jókat enni. A szobák jóképűek voltak, csak a miénk esetén az erkély hiányzott, ahol merülések után szeretünk egy üveg sört elfogyasztani és írogatni a naplót, meg persze beszélgetni. Az, hogy az ablakot sem lehetett kinyitni, mert tűzfalra nézett, és alattunk egy zajos és büdös motor zúgott, már meg sem lepett. Az egyetlen, de tagadhatatlan előnye a Le Pachanak, hogy a központban van – persze rajta kívül sorakozik még pár hotel itt.
stripslashes(strstr(" title="macs Ali Babában"","rel=") ? "
Természetesen az első napon már nem lehetett kihagyni a shisházást, amihez az Ali Babát (helyi shisházó hely) látogattuk meg. A macskák olyan tiszteletnek örvendenek itt, hogy a mögöttünk lévő kanapén is édesdeden szuszoghatott egyikük. Ez egy itthoni kávézóban például nem feltétlenül lett volna megtűrt dolog.
Április 19. – El Fanadir, El Fanous West
- El Fanadir
- mélység: 20,9 m
- idő: 38 min
Erről a helyről sajnos nincs képem. Itt volt ugyanis a check dive, nemcsak nekünk, de a fényképező vízalatti tokjának is, hogy ne érjen később kellemetlen meglepetés.
- El Fanous West
- mélyég: 12,1 m
- idő: 50 min
A merülést Cr@sh vezette gyakorlatként. Ügyesen vissza is talált a hajóhoz, csak épp fotózásra nem volt sok idő. Kicsit hajtósra sikerült.
stripslashes(strstr(" title="img_2151.jpg"","rel=") ? "
stripslashes(strstr(" title="img_2164.jpg"","rel=") ? "
Hazafelé utazva kiszúrtuk a helyi hentest is. Tanulságos kép egy olyan helyen, ahol a legyek nem kímélik az élőket, sem a holtakat. Az este ismét a shisháról és a sörről szólt. Ezúttal arra jöttem rá, hogy a macskák szeretik a shishát :)
stripslashes(strstr(" title="helyi hentes"","rel=") ? "
Április 20. – Umm Gamar, Shaab Bruhr Umm Gamar
- Umm Gamar
- mélység: 26,8 m
- idő: 44 min
Jó hely ez. Akkora üveghal-rajt láttam, amilyet még soha. Szerintem a képek magukért beszélnek. Persze emellett a sok giccsnek tűnő színes korall és csillogó halak képe fogad.
stripslashes(strstr(" title="hal, nem tudom hogy hívják"","rel=") ? "
stripslashes(strstr(" title="üveghalak"","rel=") ? "
stripslashes(strstr(" title="távoli kép az üveghalrajról"","rel=") ? "
- Shaab Bruhr Umm Gamar
- mélység: 25 m
- idő: 51 min
A merülést a bohóchalakkal kezdtük. Egy bátor páros óvta a fészket. Aztán úgy 20 méter körül megláttam egy szarvashal rajt, akik kb. 25 m mélyen voltak. Ezek a jópofa halak hihetetlen hűséggel mindig párban járnak. Rajban még sosem láttam őket. Kénytelen voltam megnézni. Ez a példa nem követendő! Cr@sh-től is elnézést kértem a magam módján. A merülést még egy hatalmas muréna haver is tarkította.
Tulajdonképpen nem lett volna rossz merülés ez, ha a súlyok tekintetében nem a lustaságot választom, hanem lemerülés előtt visszaúszom a plusz kilókért a hajóhoz. Mert ugye 10 mm-nyi ruha nem egyenlő egy 5 mm-es ruhával. Így jártam. Tanultam belőle.
stripslashes(strstr(" title="Cr@sh és a bohóchalak"","rel=") ? "
stripslashes(strstr(" title="szarvashalak rajban"","rel=") ? "
Itt az ideje megmutatni a partot is. Felszerelésünkre várva készítettem pár képet a Deep Dreams bázisának környezetéről.
stripslashes(strstr(" title="roncs a parton"","rel=") ? "
stripslashes(strstr(" title="part"","rel=") ? "
Április 21. – Shaab El Erg, Iris Shaab Westa
- Shaab El Erg
- mélység: 11 méter
- idő: 49 min
Nem volt ez egy nagyon hosszú és mély merülés. A hajó alatt rögtön egy krokodilhalat láttunk viszont. Aztán a korallkert felé vettük az utat. Kis fekete-fehér, pöttyös-csíkos második kedvenc halamat nem sikerült sajna utolérni. Cr@sh talált egy csigát is, azt körbe fotóztam.
stripslashes(strstr(" title="krokodilhal"","rel=") ? "
stripslashes(strstr(" title="üveghalak"","rel=") ? "
stripslashes(strstr(" title="citromsárga halak a citromsárga korallban"","rel=") ? "
- Iris Shaab Westa
- mélység: 11,7 méter
- idő: 33 min
Nehéz volt, de az előző merülés idejét is sikerült még lefaragni 16 perccel. Megküzdöttünk némi áramlással, ez tény, de átnézve a merülési naplómat, a vizsgámon kívül nem volt még ilyen rövid merülésem. Negatív rekord. A hely pedig jó volt. Tűzhalas, aranyhalas korallos szépség.
stripslashes(strstr(" title="tűzhal"","rel=") ? "
A szokásos úton hazabuszoztunk. Este pedig ellátogattunk Ali Babába, ahol Cr@sh rábukott a shishára, Gyuri és Géza pedig a Kínából importált “eredeti” Rolex és egyéb neves márkájú órákra, amelyek kiválogatásában természetesen mi is a segítségükre voltunk. :)
stripslashes(strstr(" title="helyi kovácsoló műhely"","rel=") ? "
Április 22. – El Mina, Gotta Abu Ramada, Gotta Abu Ramada West
Ez a nap, egyébként a Föld Napja, kínálta a legeseménydúsabb merüléseket. Azon túl, hogy reggel 9h-kor már vízben voltam, ezen a napon merültem az 50. alkalommal is, és egész héten ezen a napon volt a két legjobb merülésünk is.
- El Mina
- mélység: 29,2 m
- idő: 40 min
Ezt a roncsot már tavaly októberben is megmerültük. Persze a többi helyet is, de valahogy ettől (már) nem vártam nagy csodát. A megszokott helyen ott voltak a tűzhalak, mellettük az üveghalak, és a tömegnyomor a rengeteg búvártól. Mi azért megpróbáltuk jól érezni magunkat. A végén azonban már annyira untam magam a biztonsági stopnál, hogy forgolódós lebegős vízi artistáskodtam. Ennek eredménye az lett, hogy kimászáskor, mikor már mindkét kezem tele volt a fényképezővel és a maszkommal – ez hiba – éreztem, hogy az ólomöv kezdi megadni magát, ami után már nem tudtam utána kapni. Szerencsére senki nem volt alattam, így csak az utólag pótolt anyagi kárt okoztam.
stripslashes(strstr(" title="kagyló, vagy korall, vagy?"","rel=") ? "
stripslashes(strstr(" title="Cr@sh unatkozik :)"","rel=") ? "
stripslashes(strstr(" title="üveghalak">
- Gotta Abu Ramada
- mélység: 13 m
- idő: 73 min
Az ötvenedik merülés igen jól sikerült. A legjobb volt az egész héten. Talán mert Karas is videózott, így nekem is elég időm volt fotózni, nem is fáztam, és a végén még játszottunk egyet. Egy csodaszép korallkertbe mentünk, ahol először egy kecskehal-rajjal úszkáltunk, majd megcsodáltunk pár korallt. A visszaúton Cr@sh felfedezett egy hatalmas murénát, amit kb 1 perc dudálás után sikerült Karasnak és Áginak is megmutatni. Itt kezdődött a muréna üldözés. Az állat nagyon jópofán úszik és folyamatosan kereste a rést, ahova nem hétköznapi méretű testét betuszakolhatta. Megtalálta. A merülés végét a hajó alatt egy tündér bohóchal család színesítette. A játék után még holdonjárással és ugrálással szórakoztunk uszony nélkül. Amikor felértünk titoktartásra kötelezve Cr@sht, elmondtam neki, hogy ez volt az 50. merülésem, és ez méltó volt a fordulóhoz. Ő megígértette velem, hogy ha bedobhat a hajóról a vízbe, akkor nem mondja el másnak. Én balga, belementem. Mire kimásztam a vízből, már sorakoztak az ötven felettiek, hogy felavassanak. Nem volt mit tenni. Túlerőben voltak. Az avatás, ugye, uszonnyal történő fenékveréssel történik. Természetesen a neoprént nem vettem le. És ki ütötte a legnagyobbat?! – az áruló merülőtársam, Cr@sh.
stripslashes(strstr(" title="kecskehal-raj"","rel=") ? "
stripslashes(strstr(" title="korall (szőnyeg)"","rel=") ? "
stripslashes(strstr(" title="kis sárga izé, ami, ha megijed, behúzza magát"","rel=") ? "
stripslashes(strstr(" title="medúza"","rel=") ? "
stripslashes(strstr(" title="korallok"","rel=") ? "
stripslashes(strstr(" title="Cr@sh motorozik"> 
- Gotta Abu Ramada West
- mélység: 12,7 m
- idő: 62 min
Gotta Abu Ramada nyugati része is szép volt. Korallkertet láttunk, nagyon jó fényviszonyokkal. Napólenhallal találkoztunk, ismét láttunk egy jópofa csigát, egy kis fehér murénát fotózgattunk. A végén pedig ismét a holdjárós játékot játszottunk, amihez egy jófej hal is csatlakozott. Erről sajnos nincs kép, mert itt, a harmadik merülés közben lemerült az aksim. Szóval ez a jófej hal Cr@sh és köztem úszkált fel- és alá, miközben mi az uszonyok nélkül úgráltunk az aljzaton. Remek mulatság volt!
stripslashes(strstr(" title="napóleonhal"","rel=") ? "
stripslashes(strstr(" title="csiga"","rel=") ? "
stripslashes(strstr(" title="korallok"","rel=") ? "
Április 23. – Small Giftun, Shaab Sabrina
- Small Giftun
- mélység: 16,6 m
- idő: 44 min
Enyhén másnapos merülés. Semmi érdekfeszítő, még fotó sem készült.
- Shaab Sabrina
- mélység: 10,9 m
- idő: 50 min
Az utolsó merülésünk sem hozott nagy érdekességet. Lepusztult korallfal-részek fölött úszkáltunk körbe. Láttunk nagy gömbhalat, színes úszkáló tűzhalat és napóleonhalat, de különleges látványnak nem voltunk részesei. Végülis nem lehet minden merülés olyan mint az ötvenedik.
stripslashes(strstr(" title="gömbhal"","rel=") ? "
stripslashes(strstr(" title="tűzhal"","rel=") ? "
stripslashes(strstr(" title="Karas beúszott a képbe"","rel=") ? "
Búcsúzóul készítettem pár képet a tengerről és a hajónkról. Lehet, hogy nem ez volt a legjobb merülőtúránk, de a búcsú a tengertől mindig nehéz szívvel történik.
stripslashes(strstr(" title="a szombathelyi csapat (balról: Géza, Cr@sh, Karas, Ági, Saci)"","rel=") ? "
stripslashes(strstr(" title="Cr@sh egyensúlyozik"","rel=") ? "
stripslashes(strstr(" title="kapitányunk a part felé kormányoz"","rel=") ? "
stripslashes(strstr(" title="kikötőben"","rel=") ? "
Április 24-25 – Hurghada – Budapest
Ahhoz képest, hogy az utolsó napra csak pihenést és tengerparti napozást terveztünk, az egészet átrohangáltuk. Kezdődött azzal, hogy ki kellett mennünk a bázisra a megszáradt cuccokért. Innen a helyi búvárruha varrodába tartottunk, mert Karasnak volt némi rendelése, én pedig egyszerűsíteni szerettem volna az időközben kinőtt ruhám felvételén. Mikor ez megtörtént elcipekedtünk a szállodába, és elindultunk kajálni. Ebéd után Cr@sh kipróbálta a hennát, és miközben várakoztam letámadott a helyi fodrász, aki egy cérnával közelített, hogy nagyon szívesen kozmetikázna. Ezt még a régi városrész egyik fodrászatában láttuk. Két kezükben és foguk között tartva a cérnát szőrtelenítenek. Gondoltam, egy életem, egy halálom, megpróbálom. Az eredmény egész jó lett. Este még lófráltunk egyet a városban, ahol az utcán TV köré csoportosulva nézték a helyiek a focimeccset.
Másnap pedig szomorúan búcsút vettünk Egyiptomtól. Cr@sh és Karas is maradtak, hogy nekivágjanak a déli safarinak.
stripslashes(strstr(" title="a reptér képe a varrodától"","rel=") ? "
stripslashes(strstr(" title="búcsú a szállodától"","rel=") ? "
