Gazdaság

EU csúcstalálkozó eredménye

Az EurActive beszámolója szerint az EU állam- és kormányfői szolidaritás vállalnak a kelet-európai tagállamokkal. Ez dőlt el december 12-én, miután az EU állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján megszületett az uniós energia- és klímacsomag. Bár Sarkozy szerint Gyurcsány Ferenc „követelődző” módon próbálta érvényesíteni a magyar érdekeket, nem sikerült növelni a szolidaritási alap eredeti méretét.

Magyarország is részesedik majd abból a pénzügyi alapból, melyet az EU kvótakereskedelmi rendszeréből befolyt összegekből különítenek majd el a kevésbé fejlett gazdasággal rendelkező tagállamok számára, olvasható ki a megállapodásból. Bár konkrét összegekről még korai lenne beszélni, annyi bizonyos, hogy valamennyivel nagyobb hozzájárulásról lesz szó, mint előzetesen tudni lehetett.

10+2 = ?

Az eredeti elképzelések szerint ugyanis a kvóták aukciójából Európa-szerte befutott összegek 10 %-a került volna szétosztásra. A kelet-közép-európai tagállamok erős nyomására azonban további 2 % kerül majd kiosztásra „a korai erőfeszítések elismerése képpen”.
Mivel az összeg függ az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerében (EU ETS) kiosztásra kerülő kvóták piaci árától, egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan mekkora összegről van szó.

Korai teljesítések

Bár Magyarország a többi kelet-közép-európai tagállammal együtt lobbizott a kedvezményekért, Brüsszelben az az általános vélemény, hogy a harcot Magyarország vezette, hiszen mi jeleztük először, hogy nem értünk egyet a 2005-ös bázisévvel.

A volt szocialista tagállamok a rendszerváltást követően, a gazdasági szerkezetátalakítással párhuzamosan jelentősen leépítették nehéziparukat. Ennek következtében 1990 és 2005 között a széndioxid-kibocsátásunk is jelentősen csökkent. Magyarország azt szerette volna elérni, hogy ezt a „korai teljesítést” ismerje el az Unió, hiszen az 1990-es bázisévvel 27 milliós kvótafeleslegünk lenne, ami megközelítőleg 180 milliárd forintnak felel meg.

A bázisév módosítását az EU döntő többsége elutasította, de a kelet-közép európai tagállamok ragaszkodtak erőfeszítéseik kompenzációjához, így a tagállamok végül új „szolidaritási alapot” állították fel.

A csúcstalálkozóhoz közeli források szerint a magyar miniszterelnök erősen lobbizott annak érdekében, hogy Magyarország nagyobb részesedést kapjon a fent említett korai teljesítésekért járó 2%-ból, sőt sokan attól tartottak, hogy hazánk megvétózza a klímacsomagot.
Végül a miniszterelnök kemény hangvétele sem hozott eredményt és maradt az eredeti terv: Magyarország a plusz 2%-nak csak 5%-át kapja, míg Románia 29, Lengyelország 27, Bulgária 15 %-ot kap, Litvánia 7, Észtország 6, Csehország és Lettország 4, Szlovákia 3 %-kal részesedik belőle.

A zöldek kérik a Parlamentet, utasítsa el a csomagot

Bár az állam- és kormányfők többnyire pozitívan értékelték a megállapodást és több vezető európai politikus is “történelmi jelentőségűnek” nevezte a csúcstalálkozót, a zöld szervezetek és környezetvédelmi NGO-k előzetes állásfoglalásuk szerint elégedetlenek a csomag jelenlegi formájával.

A Climate Action Network Europe, a Friends of the Earth Europe, a Greenpeace, az Oxfam és a WWF is úgy vélte, hogy az Európai Tanács hibát követ el a megállapodással és állásfoglalásukhoz a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) is csatlakozott.

A zöldek szerint nem elegendő a 20 %-os kibocsátáscsökkentési cél, hanem ennél magasabb 30 %-os célkitűzést tartanának elfogadhatónak. Elfogadhatatlannak tartják továbbá azt is, hogy a megállapodás szerint a kibocsátás-csökkentési célok mintegy kétharmadának eleget lehetne tenni egyszerűen azzal, hogy harmadik országok klímavédelmi projektjeibe befektetnek, azaz megvásárolják a projektalapú kibocsátási kvótáikat.

Az MTVSZ szerint szükséges lett volna a szankciók bevezetése is, hiszen egyébként nincs elegendő kényszerítő ereje a feltételeknek.

A zöld szervezetek azt szeretnék, ha az Európai Parlament hangot adna az aggodalmaiknak és a keddi (decemebr 17.) plenáris szavazások elutasítaná az Európai Tanács által kidolgozott kompromisszumot.

Elhalaszthatják az EP szavazást

Feszített munkatempóra kényszerültek az Európai Unió fordítói a hétvégén. Az állam- és kormányfők pénteken (december 12.) jutottak megállapodásra az EU energia- és klímacsomagjáról, a Parlament azonban már szerdán szavazna róla. Eddigre kész kell legyen a mintegy 200 oldalas dokumentum fordítása mind a 23 hivatalos nyelven.

Az EurActiv értesülései szerint a fordítások legkorábban kedden (december 16.) reggel juthatnak el a képviselőkhöz, vagyis alig egy napjuk lesz arra, hogy megismerjék a megállapodás részleteit és véleményt formáljanak róla.
Több képviselő ezért úgy döntött, hogy tartózkodni fog a szerdai szavazáson, sőt az EurActiv úgy tudja, hogy többen nemmel szavaznának, tiltakozva az ellen, hogy a francia elnökség túlfeszített tempóra kényszeríti az uniós intézményeket.

Nem biztos azonban, hogy szerdán valóban lezajlik a parlamenti szavazás és lezárul a klímacsomag története. A képviselők hétfőn szavaznak arról a javaslatról, amely szerint januárra halaszthatják az uniós energia- és klímacsomagról szóló szavazást.

(forrás, tovább információ: EurActive)

update: Az Európai Parlament december 17-én  elfogadta a klímacsomagot. Erről és az ezzel kapcsolatos reakciókról az EurActive részletesen beszámol.

A szerzőről

szomkat

Leave a Comment