Gazdaság

Itt tart ma a Fit for 55

Szerző Vida Melinda

A Fit for 55 csomag 2021. július 14-i bemutatásával az EU élharcos szerepet vállalt fel az éghajlatváltozás ellen, előkészítve az utat afelé, hogy 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé válhasson.

A cikk szerzői: Báthory Zita és Szepesi Máté

Az EU hasonló tervek elfogadására bátorított más államokat, köztük Kínát és az Egyesült Államokat is. A törvénycsomag részét képezi, hogy felülvizsgálják a teljes uniós éghajlat- és energiakeretet annak érdekében, hogy elérjék az EU kibocsátásainak 55%-os csökkentését 2030-ra. Továbbá egy sor jogalkotási javaslatot tartalmaz annak érdekében, hogy az EU éghajlat-, energia-, földhasználati, közlekedési és adózási politikáit alkalmassá tegye a kibocsátáscsökkentésre.

Az uniós jogszabályokat – az Európai Bizottság által előterjesztett jogalkotási javaslatok alapján – az uniós tagállamok fogadják el, amelyeket minisztereik képviselnek az Európai Unió Tanácsában. A legtöbb esetben a jogszabályokat az Európai Parlamenttel közösen, rendes jogalkotási eljárás keretében fogadják el.

Főbb intézkedések, aktualitások

A Fit for 55 javaslatcsomag az Unión belül a jelentős kibocsátással rendelkező iparágakat egy olyan újfajta növekedési pályára szeretné állítani, amivel hosszú távon sikerülhet elérni a 2050-re kitűzött karbonsemlegességet. A leginkább karbonintenzív ágazatok, mint például a közlekedés, az energetika vagy éppen az építőipar gyökeres változásra szorulnak. A változás számukra új lehetőségeket és forrásokat hozhat az innováció és a fenntartható növekedés terén.


Ezek alapján az intézkedéscsomag alapvetően 4 főbb részterületre bontható:

  • Közlekedés
  • Energiarendszerek
  • Épületkorszerűsítés
  • Földhasználat és erdőgazdálkodás
A főbb részterületekhez kapcsolódó kiemelt intézkedések:
1. Közlekedés

A közlekedés az EU teljes kibocsátásának mintegy negyedét teszi ki, ennek legnagyobb része pedig (70%) a közúti közlekedés számlájára írható. A közlekedés azon kevés ágazat közé tartozik, ahol a kibocsátás még az elmúlt években is folyamatosan növekedett. Emiatt az EU ambiciózus kibocsátás-csökkentési tervet irányozott elő a szektorban:

  • a személygépkocsik kibocsátását 55 %-kal, a kisteherautókét 50 %-kal kell csökkenteni 2030-ig
  • az új személygépkocsikat és kisteherautókat 2035-ig teljesen kibocsátásmentessé kell tenni,
  • a töltéshez szükséges infrastruktúrát ki kell építeni.

Az Európai Bizottság a meglévő uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) átfogó módosítására is javaslatot tett, amely 2030-ra a 2005-ös szinthez képest várhatóan 61%-os általános kibocsátáscsökkentést eredményez az érintett ágazatokban. Ezt a csökkenést a jelenlegi jogszabályok megerősítésével és hatályának kiszélesítésével kívánja elérni. Ide tartozik többek között:

  • a kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) kiterjesztése a közúti közlekedésre
  • a szén-dioxid-árazás bevezetése a légi közlekedésben
  • a tengeri közlekedésből származó kibocsátásoknak az EU ETS hatálya alá vonása.

A Unió a tengeri- és légi közlekedésben a fenntartható és zöldebb üzemanyagok létrehozásával is foglalkozik, mivel a közúti közlekedés mellett ezek is jelentős szén-dioxid és egyéb kibocsátásokkal rendelkeznek. A Fit for 55 részeként elkezdték kidolgozni a “ReFuelEU” légiközlekedésre vonatkozó javaslatcsomagot, valamint a “FuelEu” tengeri közlekedésre vonatkozó javaslatot. Az eddig megjelent információk alapján röviden összefoglaljuk, hogy mit lehet tudni róluk:

ReFuelEU FuelEU tengeri közlekedés
A tervezet 2 fő célja:
1. fenntartható légijármű-üzemanyagok előállítása az EU-ban

2. egyenlő versenyfeltételeket kell fenntartani a légiközlekedési piacon, és elérni a fenntartható légijármű-üzemanyagok fokozatos és folyamatos elterjedését

2050-ig 75%-kal csökkentené a hajók fedélzetén felhasznált energia kibocsátás-intenzitását környezetbarátabb üzemanyagok használatával
2. Energiarendszerek

Annak érdekében, hogy 2030-ra biztosan el lehessen érni az üvegházhatású-gázok 55%-os csökkenését, az Európai Uniós irányelvek szerint ambiciózusabb célkitűzésekre van szükség a megújuló energiák és az energiahatékonyság területén.

A Bizottság javaslatai alapján a megújuló energiák használatát uniós szinten a jelenlegi 32%-os részarányról 40%-ra kell emelni 2030-ig bezárólag. A javaslatok kiterjednek a megújuló üzemanyagok – mint például az iparban és a közlekedésben használt hidrogén – fenntartható használatának előmozdítására. Emellett jelenleg nem kötelező, de az Európai Bizottság javaslata alapján kötelezővé tennék az energia megtakarítási célszámot, amely a mostani 32,5%-ról 36-39%-ra növekedne.

Az energiarendszerekhez kapcsolódó további javaslatok:

  • 1,5%-ra növelt éves energiatakarékossági kötelezettség minden tagállam számára
  • Minden tagállam kötelezése arra, hogy a közszektorban évente 1,7%-os energiamegtakarítást realizáljon.

3. Épületkorszerűsítés

A meglévő lakó- és középületek korszerűsítése elengedhetetlen az épületek energiafogyasztásának mérsékléséhez és a szélsőséges időjárási események elleni védekezéshez. A javaslatcsomag az épületkorszerűsítésre és az épületek energiahatékonyságára több részletet is kidolgozott:

  • A középületeknek évente 3%-át korszerűsíteni kell energetikai szempontból.
  • Évente 1,1%-kal növelni kell a megújuló energia fűtési és hűtési célú felhasználását.
  • Az épületeknek legalább 49%-ban megújuló energiát kell használniuk.
  • Az energiahatékonyság elsődleges szemponttá kell, hogy váljon a szakpolitikai és beruházási döntések során.

Mivel az épületkorszerűsítés kifejezetten forrásigényes, ezért az Európai Unió bevezetné a Szociális Klímaalapot, ami az új, épületekre vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer által generált, a jelenlegi árakon 72,2 milliárd euró, bevételt biztosítana az energiaszegénység által leginkább veszélyeztetett uniós polgárok épületeinek korszerűsítésére a 2025–2032-es időszakra. A támogatások háztartások és mikrovállalkozások számára érhetőek majd el.

4. Földhasználat és erdőgazdálkodás

Az EU éghajlati politikájának kulcsfontosságú területei közé tartozik a földhasználat és erdőgazdálkodás, mivel a nettó nulla kibocsátás elérésében a természetes szén-dioxid-elnyelők (például a talaj, az erdők és az óceánok) kiemelt szerepet játszanak.

Az Európai Bizottság ezért javasolja az európai erdők, talajok, vizes élőhelyek és tőzeglápok helyreállítását, emellett 230 millió tonnáról 310 millió tonnára növelné a természetes szénelnyelő területek által semlegesítésre kerülő szén-dioxid mennyiségét 2030-ig. Ezzel összefüggésben az Európai Bizottság egy ütemtervet is elfogadott 3 milliárd új fa telepítéséről 2030-ig.

Szorosan kapcsolódik a témához a bioenergia, pontosabban a biomasszával történő energiatermelés fenntarthatóbbá tétele. Erre azért van szükség, mert a megújuló energia fogyasztásban a bioenergiának 60% részesedése van, viszont a felhasználási körülmények nem teljesen szabályozottak, helyenként kifejezetten környezetkárosítók. A probléma megoldására az alábbi javaslatok születtek:

  • Az energiatermelésre szánt biomassza természetes erdőkből, tőzeglápokból és vizes élőhelyekről történő kitermelésének tilalma.
  • A csak villamos energiát előállító létesítmények erdészeti biomassza felhasználásához nyújtott támogatásának megszüntetése 2026-tól.
  • Az uniós fenntarthatósági kritériumok alkalmazása az alacsonyabb (legalább 5 MW teljesítményű) hő- és villamosenergia-termelő létesítményekre.
  • Annak előírása, hogy valamennyi biomassza-alapú hő- és villamosenergia-termelő létesítménynek meg kell felelnie az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésére vonatkozó minimális küszöbértékeknek.

Továbbá a javaslatcsomag részeként kerül bevezetésre az Uniós karbonvám is, amiről már egy korábbi cikkünkben írtunk.

Vállalati fenntarthatóság és a “Fit for 55” csomag

Kétségtelen, hogy az Európai Parlament által javasolt változtatások hatással lesznek a termelési kapacitásra. Előfordulhat, hogy az olcsóbb alkatrészek használata vagy a termelés EU-n kívülre való áthelyezése már nem lesz olyan jövedelmező, mint korábban. Az EU által elfogadott megoldások a megújuló energiaforrásokat felhasználó, ökológiai technológián alapuló termékeket hivatottak támogatni. Ezenkívül elriasztják a vállalkozókat attól, hogy a termelést az EU területén kívülre helyezzék át.

A csomag jelentős része az üvegházhatású gázok kibocsátási határértékeinek további csökkentésére és azok éves csökkentésének az „EU kibocsátáskereskedelmi rendszere” (EU ETS) keretében történő növelésére vonatkozik. Mélyreható változások érintik az energiaszektort. Az elfogadott szabályozások egyike a megújuló energia várható szintjének megállapítása a nemzeti energiamixben: 2030-ra ez az arány akár a 40%-ot is elérheti. Ezen kívül a közlekedésben és az építőiparban résztvevő vállalkozóknak alkalmazkodniuk kell az új kibocsátáskereskedelmi rendszerhez, amelyet kifejezetten ezeknek az ágazatoknak szenteltek.

A vállalkozásoknak szerepet kell játszaniuk abban, hogy támogassák a politikai döntéshozókat az éghajlatváltozással kapcsolatos ambíciókkal kapcsolatban azáltal, hogy biztosítják:

  • a csomagot egészként valósítják meg, és összefüggő elemek halmazaként kezelik, nem pedig különálló döntésekként;
  • saját piacaikon érvényesítik őket, hiszen az előnyök kulcsfontosságúak a jövőbeli növekedés és a globális versenyképesség szempontjából;
  • az új foglalkoztatási lehetőségek mellett a már nem támogatott, (környezetvédelmi szempontból) iparágak hogyan igényelhetnek majd támogatást a képzettség növeléséhez, a képzéshez és az átcsoportosításhoz.
Aktualitások

A 2021 júliusában bemutatott “Fit for 55” javaslatcsomag egyes részeit jelenleg még az uniós döntéshozatali szervek különböző szintjein részenként tekintik át és véleményezik, így az intézkedések implementálása még hátra van.


Forrás:

  1. https://europapont.blog.hu/2021/08/06/fitfor55_zold_atallas
  2. https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/fs_21_3670
  3. https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/green-deal/eu-plan-for-a-green-transition/
  4. https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/fs_21_3672
  5. https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/fs_21_3673
  6. https://dr2consultants.eu/fit-for-55-developments-in-2021-the-launch-year-in-review/
  7. https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/green-deal/eu-plan-for-a-green-transition/
  8. https://greenfo.hu/hir/keszen-all-a-v4-a-fit-for-55-csomagra-europai-zold-megallapodas-mindenki-szamara/
  9. https://gymsmkik.hu/irany-az-55-az-unios-zold-atallasi-terv
  10. https://www.jdsupra.com/legalnews/what-does-fit-for-55-mean-for-5901314/


A szerzőről

Vida Melinda

Leave a Comment