Hatályba lépő szabályozások, várható közzétételi dátumok
2024-ben több, a vállalati fenntarthatóságot átformáló szabályozás lép hatályba, miközben egyes szabályozások esetében szükségessé válik a felkészülés megkezdése. A következő táblázatban összefoglaltuk ezeket az áttekinthetőség végett.
| Szabályozói megfelelés vagy közzététel | Hatályba lépés kezdete vagy közzététel ideje | Kikre vonatkozik? | Mi a teendő? |
| Taxonómia rendelet | 2024.01.01 | Tőzsdén jegyzett nagyvállalatok és pénzintézetek | A Taxonómia rendelet által meghatározott információk közzététele |
| ESG-törvény | 2024.01.01 | Tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozások, valamint a tv. feltételrendszerébe* eső nagyvállalatok | Kockázatkezelési- és panasztételi rendszer kiépítése, ESG-stratégia kidolgozása, fenntarthatósági közzététel |
| LKSG – Német tv. az ellátási láncok átvilágításáról | 2024.01.01 | Német érdekeltségbe tartozó és német cégekkel kereskedelmi kapcsolatban álló vállalatok | A megfeleléshez szükséges kockázatkezelési mechanizmusok és kapcsolódó politikai vállalás kidolgozása |
| GRI Biodiverzitás szabvány (új) | 2024.Q1** | A GRI szabványrendszere szerint jelentést készítő vállalatok | Felkészülés |
| S&P Global CSA | 2024.04. | Az S&P Global által meghívott, tőzsdén jegyzett nagyvállalatok | Az S&P Global CSA 2024-es kérdőívének kitöltése és leadása |
| CDP | 2024.06.01-2024.09.15 | A CDP kérdőívét kitöltő vállalatok | A CDP 2024-es kérdőívének kitöltése és leadása |
| ENSZ Globális Megállapodás | 2024. | A Globális Megállapodást aláíró és a 10 alapelv mentén történt előrehaladásról évente kommunikáló vállalatok | A Communication on Progress kérdőív kitöltése és leadása |
| CSRD | 2025 | A legalább 500 munkavállalóval rendelkező tőzsdén jegyzett vállalatok | Felkészülés |
| EU Erdőirtás-ellenes rendelet | 2025 | A rendeletben meghatározott, kockázatosnak minősülő alapanyagok kereskedelmében érintett vállalatok | Felkészülés |
| CSDDD | 2026 | A legalább 500 munkavállalóval és 150 m EUR árbevétellel rendelkező vállalatok | Felkészülés |
* A törvény hatálya azokra a hazai székhellyel rendelkező vállalatokra terjed ki, melyek a következő feltételeknek megfelelnek:
- közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülnek és következő 3 mutatóból 2 meghaladta a megjelölt határértéket
- mérlegfőösszeg: 10 000 millió forint
- éves nettó árbevétel: 20 000 millió forint
- munkavállalók száma: 500 fő
- nagyvállalatok, melyeknél a következő 3 mutatóból 2 meghaladta a megjelölt határértéket
- mérlegfőösszeg: 10 000 millió forint
- éves nettó árbevétel: 20 000 millió forint
- munkavállalók száma: 250 fő
- közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozások
[szerk: A 2023.12.12. napján az Országgyűlés által elfogadott ESG törvény pontos szövege, tartalma még nem került közzétételre. (2023.12.21.)]
** A szabvány végleges szövegezésének publikálása, melyet a vállalatok önkéntes alapon kezdhetnek beépíteni közzétételükbe. A szabvány kötelező jelleggel feltételezhetően 2026-tól lesz alkalmazandó, a GRI „in accordance” szinten jelentő vállalatok számára.
Bár a 2024-es évet közvetlenül még nem érinti, a CSRD és CSDDD hatálya alá tartozó vállalatoknak mindenképpen érdemes elkezdeni az adatgyűjtési folyamatok felülvizsgálatát abból a célból, hogy 2025-ben, illetve 2026-ban közzétételeiket már az új direktívákhoz igazítva tudják elkészíteni.
Az irányelvek számos olyan elvárást tartalmaznak, melyek alapos felkészülést, a szervezet tevékenységeinek rendszerszintű átlátását követelik meg. Az a vállalat, amely csupán a jelentéstétel évében kezdi meg az előkészületeket, gyakorlatilag nem teljesíthető próbatétel elé állítja magát.
Hasonló a helyzet a 2024. első negyedévében élesedő GRI (Global Reporting Initiative) Biodiverzitás szabványával, melynek elvárásai teljes mértékben megváltoznak. A frissülő indikátorok mentén sokkal mélyebben, részletesebben kell majd jelenteni a természettel kapcsolatos kockázatok kezeléséről, a beszállítókon át történő közvetett hatásgyakorlásról, a kapcsolódó stratégiai célokról és mérőszámokról, valamint a működés során érintett fajokról és ökoszisztémákról.
A GRI új szabványa sok tekintetben illeszkedik az ESRS biodiverzitási szabványához, így a felkészülés során érdemes párhuzamosan vizsgálni a megfelelés feltételeit.
Magyarországon az új ESG-törvény fog nagy változásokat hozni az eddig kevéssé szabályozott hazai vállalati fenntarthatóság területére.
Extrém időjárási jelenségek – Az alkalmazkodás fontossága
A klímaváltozás az extrém időjárási jelenségek, így a hőhullámok, heves esőzések, villámárvizek, aszályok intenzitásának és gyakoriságának növekedésével jár.
Habár nem lehet előrejelezni, hogy 2024 nyara milyen időjárási szélsőségeket hoz, az infrastruktúrára nézve fizikai, a munkavállalókat tekintve pedig egészségügyi kockázatot jelentő tartós hőhullámokra érdemes felkészülni. Akár rövid távú alkalmazkodási tervvel, akár közép- és hosszú távú átállási- és adaptációs stratégia kidolgozásával a TCFD (Taskforce on Climate-related Financial Disclosures) és TPT (Transition Plan Taskforce) ajánlásai mentén. Különösen igaz ez azokban az iparágakban, melyek ki vannak téve a természet erőinek: építőipar, mezőgazdaság, logisztika, közműszektor.
Kevés szó esik róla, de a hőhullámok nem csupán a kültéri dolgozókat érintik, hanem a logisztikai központok, gyárak beltéri dolgozóinak produktivitására is negatívan hatnak. (Az MSCI értékelése alapján 2050-ig egy emelkedő kibocsátási görbe esetében [IPCC pesszimista forgatókönyv] a new yorki raktári dolgozók produktivitása 50%-kal eshet vissza.) A hatalmas épületek légkondicionálása nem megoldható, vagy igen magas többletköltség mellett.
Ráadásul a munkavállalók produktivitására nem csupán a munkahelyi körülmények vannak hatással, hanem az otthonukban vagy ingázás közben elszenvedett, magas hőmérséklet okozta egészségügyi problémák is. A több napon át 30°C fölé kúszó nappali hőmérséklet és a trópusi éjszakák (a napi minimum hőmérséklet 20°C felett marad) megviselik még az egészséges szervezetet is. Minél erőteljesebbek, minél hosszabbak lesznek a hőhullámok, úgy csökken a dolgozók produktivitása. Ez egy olyan kockázat, amellyel minden vállalatnak számolnia kell, mert valamilyen módon érinteni fogja.
Mesterséges intelligencia – Adatbiztonság és a munkaerő átalakítása
A generatív MI (Mesterséges Intelligencia)-modellek és a kapcsolt alkalmazások új lehetőségeket és egyben veszélyeket nyitnak a fogyasztók személyes adatainak felhasználása terén. A hatalmas adathalmazokon „kiképzett” generatív MI alkalmazások beleegyezés nélkül gyűjthetnek viselkedési adatokat, majd felhasználhatják azokat. (A képrenderelő alkalmazások például a felhasználók biometrikus adatait gyűjthetik anélkül, hogy a felhasználó tudna róla.)
Várható, hogy a szabályozói környezet 2024-ben le fogja követni a változásokat, és a döntéshozók komolyabb lépéseket fognak tenni a polgárok magánélethez fűződő jogainak védelmében.
A munkavállalói állományt tekintve a MI kétélű eszköz lehet: egyrészt feleslegessé tehet bizonyos emberi feladatokat, másrészt hatékonyabbá is teheti a dolgozók munkavégzését. Az amerikai munkaerő-állomány 80%-a esetében a feladatok mintegy 10%-ára lehet hatással az MI a következő években.
(Forrás: “GPTs are GPTs: An Early Look at the Labor Market Impact Potential of Large Language Models.” Working paper by OpenAI)
A mesterséges intelligencia tehát bizonyos vállalatok esetében a munkaerő létszámának csökkenését és a munkaerő átképzésének szükségességét is magával hozzá. Mindezt a cégeknek érdemes a megfelelő belső kommunikációval és képzések kidolgozásával lekövetni: hiszen a versenyképesség megtartása múlhat azon, hogy miként reagál egy vállalat az MI-térhódítására.
A szállítói lánc fenntarthatóbbá tétele – A következő évek egyik legforróbb témája
Mivel a legtöbb vállalat esetében az ÜHG-kibocsátások döntő többsége az ellátási láncban ölt testet, így nyilvánvaló, hogy a globális klímacéloknak való megfeleléshez szükség van a beszállítókhoz kapcsolódó, az ÜHG-leltárban a Scope 3 kategóriában megjelenő, egyéb közvetett kibocsátások csökkentésére.
Emellett bizonyos iparágakban az olyan emberi jogi aggályok, mint a gyermekmunka, a méltánytalan fizetés, a modernkori rabszolgaság vagy a konfliktusos területekről beszerzett nyersanyagok továbbra is komoly problémát jelentenek. Habár sok vállalat már jelenleg is tesz erőfeszítéseket a szállítói lánca fenntarthatóbbá tételére, az Európai Unió szabályozásokkal is segíti a folyamatot.
A CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) és a CSDDD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) a szállítói lánc környezeti és társadalmi vonatkozásaiban is új és szükségszerű közzétételi elvárásokat jelenít meg. Ezek remélhetőleg az eddig kevesebb erőfeszítést tévő vállalatokat is elindítják a fejlődés útján. 2025-ben már számos vállalatnak az új szabályozások szerint kell jelentést tenni 2024-ről, ezért itt is fontos hangsúlyozni, hogy a halogatás csak a terhek feltorlódását és nehézkes megfelelést fog eredményezni.
2024-ben az EU erdőirtás-ellenes rendeletében meghatározott termékek (kakaó, kávé, pálmaolaj, gumi, szója, faanyag és szarvasmarha) kereskedelmében érintett vállalatoknak javasolt megkezdeni a kapcsolódó kockázatok, kockázatcsökkentési mechanizmusok és politikák áttekintését, hogy a rendeletnek való megfelelésük biztosított legyen. A 2023. júniusában hatályba lépett rendeletnek való megfelelés 2025. januárjától már számokérhető az érintett piaci szereplőkön.
A természettel kapcsolatos kockázatok és lehetőségek
A Világgazdasági Fórum becslése alapján az előállított globális gazdasági érték több mint fele legalább mérsékelten függ a természettől. Az emberi tevékenységektől és a klímaváltozástól hajtott biodiverzitás-vesztés egyre komolyan problémát jelent majd a következő években, melyek félresöprése bizony komoly üzleti kockázatot is magában rejthet.
A természettel kapcsolatos interakciók minden iparág esetén másként és más mértékben jelennek meg. Hogy egy példát is említsünk: az MSCI ESG Research alapján, ha a potenciálisan eltűnő fajok értékét pénzben fejezzük ki, a közmű szektor okozza a legnagyobb kárt, ezt követi az alapanyag-gyártás, majd az alapvető fogyasztási cikkek előállítása. A károk a vízfogyasztáshoz, az ÜHG-kibocsátáshoz és a földhasználathoz kapcsolódó hatások révén körvonalazódnak.
2024-ben az önkéntes karbonpiacon keresztül a természetbe történő befektetési volumen növekedése várható. 2012 és 2022 között 15 milliárd dollár áramlott, 2025-ig pedig a trendek alapján további 9 milliárd dollár fog áramlani a természet alapú megoldásokba világszerte. Az elmúlt években több kétség is felmerült az ilyesfajta „offsetting” projektek hitelességét illetően, így az átláthatóság, a trade-off hatások (pl.: miközben előnyös éghajlatváltozási szempontból, káros a biológiai sokféleségre) elkerülése és a hosszú távú rendelkezésre állás fontos szempontok lesznek a befektetők és ellentételezést választó vállalatok szemében.
Felhasznált anyag:
Sustainability and climate trends to watch in 2024
Kérjük, támogasd kutatásunkat egy kitöltéssel
Mindannyiunknak megvannak a maga megélései a jelen gazdasági helyzet kapcsán. Mindannyiunknak van véleménye arról, hogy mit kellene tenni most, illetve a stabilizálódást követően. 2020 májusában ezekben a sorokban még a pandémia szerepelt. Abban az időben indítottuk útjára első közvéleménykutatásunkat, hogy megismerjük a fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó hatásokat.
A mostani helyzet, a háború, a gazdasági válság, a globális gazdasági átalakulások, szintén hatást gyakorolnak mindennapjainkra, működésünkre, és kíváncsiak vagyunk, hogy mindezek hogyan alakítják a társadalom fenntarthatósági problémákhoz kapcsolódó érintettségét.
Ezért ismét egy rövid kérdőívet állítottunk össze.
A válaszadás hozzávetőleg 5 percet vesz igénybe. Mindenkit arra kérünk, hogy őszinte válaszokat adva töltse ki, és adja is tovább, hogy minél több ember véleményét megismerhessük.
Az eredményről – kellő számú válasz elérése után – természetesen hírt adunk a Fenntartható fejlövésen.
