Írország kis, nyitott gazdasággal rendelkező ország. Az ipar a bruttó hazai termék mintegy 40 %-át adja. Az ír lakosság általában magas életminőséget élvez a nyitott és dinamikus gazdaságnak köszönhetően.
Az elmúlt 50 évben Írország népessége több mint a kétszeresére nőtt, elérve az 5,3 millió főt, miközben az ország jelentős gazdasági fejlődésen ment keresztül.
Írország levegőminősége Európa legjobbjai közé tartozik.
2023-ban az üvegházhatású gázok kibocsátása először csökkent az 1990-es bázisév szintje alá, azonban az előrejelzések szerint az ország nem fogja teljesíteni a 2030-ra kitűzött, 42%-os kibocsátáscsökkentési célt.
Írországnak fel kell gyorsítania energia-, közlekedési-, élelmiszer- és ipari rendszereinek átalakítását. Ennek jegyében az ország célul tűzte ki, hogy 2050-re olyan gazdaságot alakít ki, amely ellenáll az éghajlatváltozás hatásainak, gazdag biológiai sokféleséggel rendelkezik, környezeti szempontból fenntartható, és eléri a klímasemlegességet.
Energiaellátás
Írország energiaellátása továbbra is nagymértékben fosszilis energiahordozóktól függ, különösen a szilárd tüzelőanyagoktól, mint a tőzeg.
Az ország vállalta, hogy 2025-ig megszünteti a széntüzelésű, míg 2028-ig a tőzegtüzelésű villamosenergia-termelést. A még működő tőzeglápok mintegy egyharmadán már leállították a tőzeg kitermelését.
Gyorsan növekszik a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia aránya, és az első adatok szerint egyre többen veszik igénybe a közösségi közlekedést.
A megújuló energiaforrások aránya az ország energiamixében 2010 óta jelentősen nőtt, és ezen belül a szélenergia teszi ki a megújuló energia mintegy felét. A megújuló energiaforrások részesedése a villamosenergia-termelésben is jelentősen emelkedett az elmúlt években.
Írország prioritásként kezeli a megújuló energiaforrásokkal és az energiahatékonysággal kapcsolatos kutatásokat. A 2010-es évek második felében az állami energiakutatási és -fejlesztési költségvetés körülbelül fele átlagosan a megújuló forrásokra összpontosult, különösen nagy hangsúlyt fektetve az óceáni technológiákra.
Kibocsátás
A kibocsátások több mint egyharmada a mezőgazdaságból származik, ezt követi a közúti közlekedés, majd az energetikai ágazat.
A mezőgazdasági kibocsátások legnagyobb részét az állattenyésztésből származó metánkibocsátás adja, ami jól tükrözi a tej- és húságazat meghatározó szerepét az ír mezőgazdaságban.
A 2017 óta tapasztalható kibocsátáscsökkenéshez több tényező is hozzájárult:
- a szén- és tőzegtüzelésű villamosenergia-termelés visszaszorulása,
- és a nitrogéntartalmú műtrágyák és a talajjavító mész kisebb mértékű használata.
A legtöbb jelentős légszennyező anyag kibocsátása 2010 óta csökkent Írországban. A kedvező tendencia kialakulásához több tényező is hozzájárult, többek között:
- a szén- és tőzegtüzelés visszaszorítása a villamosenergia-termelésben és a lakossági fűtésben;
- az erőművek korszerűsítése;
- valamint a gépjárműállomány megújulása.
Különösen jelentős volt a Moneypoint szénerőmű 2016-os korszerűsítése, amely számottevően csökkentette a nitrogén-oxidok (NOx) és a kén-dioxid (SO₂) kibocsátását.
Írország teljesíti az EU Nemzeti Kibocsátási Határértékekről szóló irányelve (NEC Directive) által meghatározott kibocsátási plafonokat. Az egy főre jutó nitrogén-oxid-kibocsátás kivételével valamennyi légszennyező anyag kibocsátási intenzitása az OECD-átlag alatt marad.
Írország több szennyezőanyag esetében még nem teljesíti az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásait. Az ország Tiszta Levegő Stratégiája (Clean Air Strategy) azt a célt tűzte ki, hogy 2040-re ezeknek az irányelveknek is megfeleljen.
Vízkivétel
Írország bőséges vízkészletekkel rendelkezik. Ennek ellenére a vízveszteség magas, ami a közüzemi vízellátás érdekében szükséges vízkivételek növekedéséhez vezetett.
Az elmúlt években a vízminőség lényegében nem javult. A tartós környezeti terhelést elsősorban a mezőgazdaság, a vízfolyások fizikai átalakítása, az erdőgazdálkodás és a szennyvízkibocsátás okozza.
Hulladékkezelés
Írország 2002-ben vezette be a hulladéklerakási adót. Az adókulcs fokozatos emelése, valamint a biológiailag lebomló hulladék lerakására vonatkozó korlátozások jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy kevesebb hulladék kerüljön lerakókba.
A hulladéklerakást nagyrészt energetikai hasznosítással járó hulladékégetés váltotta fel.
Biodiverzitás
Írország gazdag biológiai sokféleséggel rendelkezik, és területén található az európai tőzeglápok jelentős része is, amelyek az ország felszínének mintegy 16%-át borítják.
A mezőgazdasági területek Írország területének mintegy háromnegyedét borítják.
A beépített felszínek aránya az OECD-országok között az egyik legalacsonyabb. Az ír biológiai sokféleséget ugyanakkor jelentős nyomás éri az intenzív mezőgazdaság, a lakás- és infrastruktúra-fejlesztések, az idegenhonos fajok terjedése, valamint a természeti erőforrások kitermelése miatt.
Írország több mint 31 000 fajnak ad otthont. Az ország leggazdagabb biodiverzitása nagyrészt a tengeri környezetben található. A sokféle gerinctelen közösség mellett különösen magas a bálna- és delfinfajok száma.
Írország fontos pihenő- és telelőhelye a vonuló madaraknak, és olyan madárállományoknak ad otthont, amelyek Európa más részein ritkák, továbbá nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyi madárközösségekkel is rendelkezik.
Bár történtek előrelépések, és egyre több faj természetvédelmi helyzete vált kedvezővé, számos faj állománya továbbra is csökken.
A védett területek Írország szárazföldi területének és kizárólagos gazdasági övezetének (EEZ) viszonylag kis részét fedik le. Az ország szárazföldi területének mindössze körülbelül 0,2%-át borítják olyan védett területek, amelyeknél elvégezték a kezelési hatékonyság értékelését, és ugyanez igaz a kizárólagos gazdasági övezet 0,02%-ára is.
Kormányzati intézkedések, környezetvédelmi adók
A tőzegtüzelésű erőművek támogatása 2018–19-ben jelentősen csökkent. Ez 2020-tól kezdődően meg is szűnt, összhangban Írország azon kötelezettségvállalásával, hogy 2028-ig kivezeti a tőzeg alapú villamosenergia-termelést.
Írország 2013-ban kiterjesztette a szén-dioxid-adót a szénre és a tőzegre, de az adómentességek és adóvisszatérítések továbbra is érvényesek a mezőgazdaságban, a halászatban, a teherszállításban és az energiatermelésben használt üzemanyagokra.
A környezetvédelmi adókból származó reálbevételek a 2010-es évek második felében tapasztalt gazdasági fellendüléssel párhuzamosan növekedtek.
A legtöbb OECD-tagországhoz hasonlóan Írországban is az energiatermékekre kivetett adók teszik ki a környezetvédelmi adóbevételek döntő többségét. Ez részben a szén-dioxid-adó 2010-es bevezetésének, valamint az adókulcsok és az adóalap fokozatos emelésének volt köszönhető. Jelentős mennyiségű bevétel származik a gépjárművek vásárlásából és használatából is.
Környezetvédelmi és éghajlatváltozási támogatások
2022–23-ban Írország a teljes kétoldalú, célzottan felosztható ODA-keretének 33,4%-át fordította a környezetvédelem és a Riói Egyezmények támogatására.
A Fenntartható Fejlődési Célok (SDG-k) megvalósítása Írországban
Írországban a Fenntartható Fejlődési Célok (SDG-k) megvalósítása úgynevezett egész kormányzatra kiterjedő megközelítésben történik. Ennek értelmében minden miniszter felelősséggel tartozik a saját szakterületéhez kapcsolódó SDG-célok végrehajtásáért.
A Klíma-, Energiaügyi és Környezetvédelmi Minisztérium felel az SDG-k előmozdításának koordinálásáért, valamint a célok összehangolt kormányzati végrehajtásának felügyeletéért.
A Külügy- és Kereskedelmi Minisztérium irányítja Írország nemzetközi szerepvállalását az SDG-k megvalósításában. Az ország nemzetközi fejlesztéspolitikája, az A Better World stratégia teljes mértékben integrálja a Fenntartható Fejlődési Célokat. Alapelve, hogy mindenekelőtt a leginkább hátrányos helyzetű embereket kell támogatni.
Az SDG-k végrehajtását két kiemelt testület segíti:
- az SDG Senior Officials Group (SOG), valamint
- a Sustainable Development Goals Interdepartmental Working Group (IDWG).
SDG Champions
Az SDG Champions program célja a Fenntartható Fejlődési Célok ismertségének növelése partnerségek és szemléletformáló tevékenységek révén.
A kiválasztott szervezetek saját működésükön keresztül mutatják be, hogyan járulhatnak hozzá intézmények és magánszemélyek az SDG-k megvalósításához. A kezdeményezés fellendítette a fenntartható fejlődési célok ismertségét különböző társadalmi csoportokban. A résztvevőket az állami, üzleti, civil, önkéntes, ifjúsági és nem kormányzati szektorokból választják ki; közöttük országos szervezetek és kisebb helyi közösségek egyaránt megtalálhatók.
Társadalom
Írország a 13. legboldogabb ország a World Happiness Report adatai szerint.
A társadalmi fenntarthatóság terén erős teljesítményt nyújt az egészségügy, az oktatás, a jövedelmi egyenlőség és az életminőség területén, ugyanakkor a lakhatási válság, a szegénység bizonyos formái és a nemek közötti egyenlőség további javításra szorul. Az átlagos várható élettartam 83 év. A parlamenti képviselők 23,1%-a nő.
A Gini index 2023-ban 29 pont volt. (A Gini-index egy közgazdasági mutató, amely a társadalmon belüli jövedelmi, vagyoni és fogyasztási egyenlőtlenségeket méri. Értéke 0 és 1 között mozog, ahol a 0 a teljes egyenlőséget, míg az 1 a teljes egyenlőtlenséget jelenti.)
2015-ben népszavazás útján legalizálták az azonos neműek házasságát.
Írország helyezései
- 10. helyezés a „Föld legzöldebb országai” GreenMatch listán
- 16. helyezés az Environmental Performance Index (EPI) listáján
- 25. helyezés a Sustainable Development Report SDG Index listáján
Sorozatunk korábbi cikkei:
