Föld

Fenntartható jógyakorlatok a nagyvilágban 17. – Uruguay

Szerző Hanna

Cikksorozatunk következő országa Uruguay: egy kicsi ország, ami hatalmas lépést tett a fenntarthatóság felé.

Uruguay Dél-Amerika legkisebb spanyol nyelvű országa. Lenyűgöző tengerpartjáról, magas életszínvonaláról, alacsony szegénységi rátájáról és a várakozásokat rendszeresen felülmúló labdarúgó-válogatottjáról ismert. Emellett a világ egyik legfenntarthatóbb országa is: villamosenergia-termelésének 98 százaléka megújuló forrásból származik.

Az átállás gyors és gazdaságilag is kifizetődő volt. 2007-ben az ország energiatermelésének még egyharmada fosszilis tüzelőanyagokra épült. Ma a megújuló energiaforrásoknak köszönhetően Uruguay évente több mint félmilliárd dollárt takarít meg a költségvetésében.

Az elmúlt években Uruguay innovatív pénzügyi eszközöket alkalmazott az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében. Az ország fenntarthatósághoz kötött államkötvényt bocsátott ki, valamint fejlesztéspolitikai hitelt vett fel, amelyek pénzügyi előnyöket biztosítanak számára, ha teljesíti a Párizsi Klímaegyezményben vállalt célkitűzéseit.

Uruguay élen jár a műanyagszennyezés visszaszorítását és a higanymérgezés felszámolását célzó nemzetközi kezdeményezésekben is. Emellett az ország kezdeményezte a fővárosáról elnevezett Montevideói Környezetvédelmi Jogi Program létrehozását, amely világszerte támogatja az államokat olyan jogszabályok kidolgozásában és végrehajtásában, amelyek a környezet védelmét szolgálják.

Uruguay villamos energiatermelése 2000-2025

Uruguay villamos energiatermelése 2000-2025

Uruguay útja

Egy viszonylag kis országként Uruguaynak nincsenek jelentős fosszilis energiahordozó-készletei. Szerencsés földrajzi adottságai azonban ideálissá teszik a nagy vízhozamú folyók és a nyílt füves területek kihasználására a szélenergia termelésében.
A szélerőművek bővítése előtt az ország egy víz- és hőerőművekre épülő energiamixet használt, és erősen függött négy vízerőműtől. Amikor a folyók vízszintje lecsökkent, az országnak fosszilis tüzelőanyagokat kellett égetnie a kereslet kielégítésére.
Az 1999-es, 2004-es, 2006-os és 2008-as súlyos aszályok idején az országnak egyre nagyobb mennyiségű olajat kellett importálnia. 2005-ben az olaj az ország teljes energiaellátásának 55%-át adta, és a lakosság még mindig áramkimaradásokkal és energiakorlátozásokkal szembesült.

Mivel az éghajlatváltozás veszélyeztette az ország hosszú távú energiabiztonságát, Uruguay kormánya 2005-ös nemzeti energiapolitikájába egy 25 éves stratégiai diverzifikációs tervet épített be. Ez kezdetben inkább elvi nyilatkozat volt.
Fordulópont akkor következett, amikor Ramon Mendéz Galain részletes javaslatot dolgozott ki egy nem nukleáris megújulóenergia-átállásra.
A később benyújtott nemzeti terv célja az volt, hogy az ország villamosenergia-hálózatát dekarbonizálja saját zöldenergia-ágazat kiépítésével.

A nagy kérdés azonban a finanszírozás volt. A fejlődő országok gyakran nehezen jutnak finanszírozáshoz, mert a nemzetközi piacok kockázatosnak ítélik őket, és sokkal magasabb kamatokkal hiteleznek nekik.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank is elutasította Uruguay kérését az energiatranszformáció finanszírozására. Uruguay az UTE-re támaszkodott, amely versenyeztetéses pályázatokat (PPA-kat – Power Purchase Agreements) írt ki.
A munkavállalói szakszervezetek is fontos szerepet játszottak. A fosszilis erőművek leállítása ellenére a kormány korán bevonta a szakszervezeteket, így a dolgozók átképzést kaptak szél- és napenergia rendszerek működtetésére.
Az átmenet során becslések szerint 50 000 új munkahely jött létre, ami a munkaerő 3%-át jelentette.

Megújuló energia

Uruguay energiaellátásának 98 százaléka megújuló forrásból származik. A biomassza, a napenergia és mintegy ötven szélerőműpark nagyrészt kiváltotta a fosszilis tüzelőanyagok használatát.

Részesedés a világ éves CO₂-kibocsátásából

Részesedés a világ éves CO₂-kibocsátásából

2015-re az energetikai beruházások – elsősorban a megújuló energiaforrásokba, de részben a cseppfolyósított földgázba (LNG) is – elérték a 7 milliárd dollárt, ami az ország éves GDP-jének 15 százalékát jelentette.

Uruguay rendszeresen több megújuló villamos energiát termel, mint amennyire belföldön szüksége van, így a többletet exportálni tudja. Az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Hivatalának adatai szerint 2021-ben az ország 14,04 TWh villamos energiát állított elő, ami 20 százalékos növekedést jelentett 2020-hoz képest. A hazai fogyasztás mellett 2200 MW villamos energiát exportált Brazíliába, további 627 MW-ot pedig Argentínába.

Uruguay emellett kidolgozta a zöldhidrogén-termelés fejlesztési ütemtervét is, amelynek célja, hogy az ország a hidrogén egyik vezető exportőrévé váljon.

A közlekedés villamosítása

Uruguay a közlekedési ágazatban is aktívan ösztönzi az elektromos járművek elterjedését. Az ország adókedvezményeket biztosít az elektromos autók vásárlásához, valamint csökkenti az elektromos taxik engedélyezési költségeit.

Az ország tavaly csatlakozott a Közlekedés Dekarbonizációjáért Szövetséghez (Alliance for the Decarbonization of Transport), amely egy nemzetközi együttműködés a közlekedés globális, nettó zéró kibocsátású átalakításának felgyorsítására 2050 előtt.

A metánkibocsátás csökkentése

Uruguay túlnyomórészt síkvidéki ország, amely híres kiterjedt legelőiről és szarvasmarha-tenyésztéséről. Az ország rendszeresen a világ tíz legnagyobb marhahúsexportőre között szerepel.

Ez azonban környezetvédelmi szempontból komoly kihívást jelent, mivel az állattenyésztés felelős az emberi tevékenységből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás több mint 14 százalékáért. Ennek mintegy 65 százalékát a kérődző állatok által kibocsátott metán teszi ki.

A New York Times szerint a szarvasmarha-állomány jelenleg évente mintegy 19 millió tonna üvegházhatású gázt bocsát ki Uruguayban, ami az ország teljes kibocsátásának közel felét jelenti.

A metánkibocsátás mérséklése érdekében Uruguay csatlakozott ahhoz a 150 országhoz, amely aláírta a Globális Metánvállalást (Global Methane Pledge). A kezdeményezés célja, hogy a részt vevő országok 2030-ig 30 százalékkal csökkentsék metánkibocsátásukat.

2021-ben Uruguay Dél-Amerika első országává vált, amely karbonsemleges marhahúst exportált. A tanúsítást az LSQA minősítő szervezet adta ki. A karbonsemlegesságot a természetes legelők használatával, valamint az őshonos erdők megőrzésével érték el.

Global Methane Pledge

Egyre erősödő zöld üzleti ökoszisztéma


Uruguay vonzó célpont a befektetők számára, mivel egyre több nagyvállalat települ az országba, amelyeket a stabil gazdasági környezet és a fenntartható energiaellátás ösztönöz. Az ország zöld startup-ökoszisztémája rendkívül dinamikusan fejlődik.

„Ezek a zöld vállalkozások jelentős gazdasági lehetőséget képviselnek – akár a GDP 50 százalékának megfelelő értéket is teremthetnek –, miközben egyértelműen felgyorsítják az ország társadalmi-gazdasági fejlődését és hozzájárulnak bolygónk fenntarthatóságához” – mondta Xavier Costantini, a McKinsey vezető partnere.

Uruguay Latin-Amerikában stabil és folyamatosan növekvő gazdaságáról, valamint a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségéről ismert.

Körforgásos gazdaság

Uruguay úttörő szerepet tölt be a körforgásos gazdaság nemzeti szakpolitikákba való bevezetésében. Az évek során olyan szakpolitikai eszközöket, jogi kereteket és jó gyakorlatokat dolgozott ki, amelyek folyamatosan fejlődnek a zöld átállás támogatása érdekében.

Ezt erősítette a tudatosság növelése is, mind az üzleti szektorban, mind a társadalomban.
A Körforgásos Gazdasági Akcióterv társadalmi párbeszéd és köz- és magánszféra együttműködése révén jött létre.

Uruguay példamutató stratégiát mutatott be a fenntartható beruházások növelésével, alapok és kötvénykibocsátások révén. Emellett adózási intézkedéseket és ösztönzőket is bevezettek a körforgásos átállás támogatására, amelyek arra ösztönzik a hazai és külföldi befektetőket, hogy üzleti tevékenységüket zöldebb és fenntarthatóbb irányba alakítsák.
Az ország egyik kiemelt prioritása az új szabályozási keretek előmozdítása, valamint az Uruguay 2030 körforgásos gazdasági útiterv kidolgozása.

Az ANDE által kidolgozott „Circular Opportunities” program támogatja a vállalkozókat és a mikro-, kis- és középvállalkozásokat innovatív körforgásos üzleti modellek bevezetésében, a termelékenység, a fenntarthatóság és a hozzáadott érték növelésével, valamint az értékláncok körforgásos átalakításában.

Uruguay úttörő szerepet játszott a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) jogszabályainak bevezetésében Latin-Amerikában és a Karib-térségben a 2004-ben elfogadott Csomagolási Újrahasznosítási Törvénnyel. A rendszer 2007-ben Canelones megyében egy kísérleti programmal indult, majd 2012-ben Montevideo városában is bevezették.

Uruguay elkötelezettsége a körforgásos gazdaság iránt 2017-ben tovább erősödött, amikor megrendezte Latin-Amerika első Körforgásos Gazdasági Fórumát, majd a következő években elindította a Körforgásos Gazdaság Díjakat Latin-Amerika és a Karib-térség számára.

2018-ban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (ANDE) a „Biovalor” projekt keretében elindította az „Uruguay Circular” programot, amelynek célja a körforgásos gazdasági kezdeményezések ösztönzése és az innováció elősegítése az uruguayi mikro-, kis- és középvállalkozások körében.

2019 szeptemberében Uruguay elfogadta a Körforgásos Gazdasági Akciótervet, amely az ország termelő és innovációs társadalmi-gazdasági fejlődését kívánja elősegíteni.

A körforgásos gazdasági modell beépült a közpolitikákba is, például az Integrált Hulladékgazdálkodási Törvénybe és a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Tervbe (PNGR) „Uruguay + Circular”, amelyek célja a hulladékgazdálkodás fejlesztése a körforgásos gazdaságra való átállás keretében.

Az Európai Unió támogatása

Az uruguayi gazdaság gyors növekedése és a társadalmi mutatók jelentős javulása miatt Uruguayt magas jövedelmű országnak minősítették. Ennek következtében 2014 után már nem volt jogosult az Európai Unióval (EU) folytatott kétoldalú együttműködési programokra.

Ugyanakkor Uruguay továbbra is részt vehetett más latin-amerikai regionális együttműködési programokban, beleértve a civil társadalmi szervezeteket támogató programokat, az Európai Demokrácia és Emberi Jogok Eszközét, a Horizont 2020 kutatási programot, valamint az Erasmus+ programot.

Jelenleg az EU uruguayi delegációja támogatást nyújt kiválasztott minisztériumoknak a termelő ágazatok európai zöld megállapodáshoz való alkalmazkodásában. Ennek részeként a körforgásos gazdaságra való átálláson és a hulladékgazdálkodási szakpolitikák kidolgozásán dolgoznak helyi szereplőkkel együttműködésben.

Társadalom

Uruguay esélyegyenlőség terén kiemelkedik a régióból, de a jövedelmi egyenlőtlenséget mérő Gini-index 40,9 körül alakult 2023-ban, ami jelentősen magasabb az OECD-országok átlagánál (34,5). Uruguay egyik legnagyobb társadalmi sikere a szegénység visszaszorítása. 2023-ban 4,5% volt, ami a régiós 22,5%-hoz képest jelentős különbség. 2023-ban az internethasználók aránya elérte a 90%-ot.

Kihívások

Az ország ugyanakkor számos kihívással néz szembe. Ezek közül az egyik legjelentősebb az éghajlatváltozással szembeni sérülékenysége. Az olyan szélsőséges időjárási események, mint az aszályok, árvizek, hideg- és hőhullámok, erős szelek, tornádók, jégesők, fagyok, heves esőzések és viharok egyaránt hatással vannak a helyi közösségekre, az infrastruktúrára, az ökoszisztémákra, a biológiai sokféleségre, valamint különösen a mezőgazdaságra.

Kutatások igazolják, hogy a hullámzási viszonyok megváltozása és a szél okozta erózió következtében Uruguay partvonala folyamatosan visszahúzódik. Ez különösen súlyos probléma, mivel az ország lakosságának mintegy 70 százaléka a part menti területeken él, és itt összpontosul az idegenforgalom is, amely a lakosság egyik legfontosabb megélhetési forrását biztosítja.

Mit tanulhatunk Uruguay-tól?

Az „Uruguay-módszer” egy jogi, intézményi és politikai együttműködésen alapuló keretrendszer. Ramon Mendéz Galain ezt világszerte népszerűsíti mint lehetséges modellt az energiafüggetlenség és a kibocsátáscsökkentés elérésére.
Ugyanakkor a siker mögött olyan egyedi tényezők is állnak, mint az állami energiaszolgáltató erős szerepe, a kedvező földrajzi adottságok és az intézményekbe vetett társadalmi bizalom.
Uruguay egy kis ország erős társadalmi kohézióval, működő demokráciával és a szakszervezetek bevonásának hagyományával. Ezek nem feltétlenül elengedhetetlen feltételek, de nagyban hozzájárultak a sikeres átálláshoz.
A tanulság: a politikai egység, az energia-szuverenitás és az állam szerepének megerősítése kulcsfontosságú lehet a fenntartható energiarendszerek kiépítésében.

Sorozatunk korábbi cikkei

A szerzőről

Hanna

Leave a Comment