A klímaváltozás hatásait ma már a mindennapi életünkben is egyre inkább érezzük. Akár egy emberöltő alatt is szignifikáns időjárási mintázatváltozásokat láthatunk, és ez a jelenség leginkább nyáron szembetűnő, a növekvő számú hőségriadókban és hőhullámokban. Mindez hatással lehet a közérzetünkre, a munkavégzésünkre és az egészségünkre egyaránt.
Klímaváltozás, hőhullámok
Az idei nyár júniusa volt eddig a legmelegebb feljegyzett nyár Európában, és a második legmelegebb a világon – ezt a magas tengerfelszíni hőmérsékletek okozták, amelyek szintén rekordokat döntöttek hónapokon keresztül.
Az előrejelzések szerint ezek a hőhullámok júliusban is folytatódnak Európa egyes részein, ami erdőtüzeket válthat ki, elsősorban Franciaországban és az Ibériai-félszigeten. Az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) szerint az extrém hőség egyre gyakoribbá és tartósabbá válik; Európa pedig a leggyorsabban melegedő kontinens a világon.
ECMWF/Copernicus Climate Change Service (WMO)- Tengeri hőhullámok
Globális szinten 2026 júniusa a második legmelegebb június volt a Copernicus ERA5 adatsora szerint, 16,54 °C-os átlagos felszíni léghőmérséklettel, ami 0,56 °C-kal haladta meg az 1991–2020-as átlagot. Az extra-poláris óceánok felszíni hőmérséklete pedig a 2024-es korábbi júniusi rekordot is felülmúlta, részben az erősödő El Niño hatására.
A júniusi kánikula Nyugat- és Közép-Európában tovább rontotta az amúgy is egyre szárazabb talajviszonyokat, tetézve a már májusban kialakult aszályt. Európa nagy részén elterjedt a szárazság, amely a szélsőséges hőséggel együtt hozzájárult a bozóttüzek kialakulásához, különösen a kontinens nyugati felén, és fokozta az aszály kockázatát Kelet-Európa egyes részein is.
Az erdő- és bozóttüzek ugyanakkor nemcsak a természeti élőhelyeket, a gazdaságot és az emberéleteket sújtják, hanem folyamatosan visszahatnak a felmelegedésre és a klímaváltozásra is: a levegőbe jutó fekete szén révén egyfajta ördögi kör alakul ki. A fekete szén az úgynevezett szuper-szennyezők közé tartozik, amelyek jelenleg a globális felmelegedés feléért felelősek, és tovább növelik a tüzek kialakulásának kockázatát.
Sorozatos melegrekordok Európában
Nyugat-Európában 2026-ban új rekord dőlt meg, felülmúlva a tavaly júniusban felállított korábbi csúcsot. Ez lett a hőhullám által leginkább sújtott régió: a júniusi átlaghőmérséklet 20,74 °C volt, ami 3,05 °C-kal haladja meg az 1991–2020-as júniusi átlagot.
2026 júniusában több európai országban is megdőltek a melegrekordok. Németországban három egymást követő napon született új csúcs, a legmagasabb értéket, 41,7 °C-ot Coschenben mérték. Összesen 252 meteorológiai állomás regisztrált abszolút hőmérsékleti rekordot, 46 állomáson pedig 40 °C fölötti hőmérsékletet mértek. Emellett az éjszakai minimumhőmérséklet is rekordot döntött: Kelet-Szászországban 29,4 °C-ot mértek.
Az Egyesült Királyságban szintén három egymást követő napon dőlt meg a rekord, a legmagasabb júniusi hőmérséklet 37,3 °C volt. Hollandiában 39,4 °C-os új júniusi csúcsot mértek, míg Dániában két helyszínen is 37,0 °C-ot regisztráltak – ez új abszolút országos rekord, amely megdöntötte az 1975 óta fennálló csúcsot.
Franciaországban 2026. június 24-én mérték az ország történetének legmelegebb napját: az országos napi átlaghőmérséklet elérte a 30,0 °C-ot, meghaladva a 2019-es és a 2003-as rekordokat is, a legmagasabb mért hőmérséklet pedig 43,8 °C volt.
Magyarországon is új júniusi rekord született: Budapest közelében 40,7 °C-ot mértek. Közép-Európában több más ország is rekordot döntött – Lengyelországban 40,5 °C-os új országos csúcsot mértek, Csehországban pedig szintén új országos hőmérsékleti rekord született.
Európai felszíni hőmérséklet anomáliák-2026 július (ECMWF/Copernicus Climate Change Service, WMO)
Hőség egészségügyi következményei
A melegrekordok megdöntése szinte minden évben megtörténik, ezt azonban a puszta közérzetrontáson túl is komolyan kell venni. Az extrém hőmérsékletek súlyosbíthatják a meglévő egészségügyi problémákat, és megnövelhetik a halálozást. Ez különösen a sérülékeny társadalmi csoportokat érinti, a hőség okozta esetek száma pedig jellemzően alulbecsült, mivel nehezen jelenthetők pontosan. Egy becslés szerint 2000 és 2019 között évente mintegy 489 000 haláleset volt köthető a hőséghez.
Hőstressz akkor alakul ki, amikor a szervezet több hőt vesz fel, mint amennyit le tud adni. Ezt a szervezet izzadással és a bőr vérellátásának fokozásával próbálja szabályozni. Magas külső hőmérséklet esetén azonban ezek a hűtőmechanizmusok már nem működnek megfelelően, különösen párás körülmények között.
Az egészségünkre nemcsak a nappali hőmérséklet van hatással: gyakran az éjszakai, minimum hőmérsékletek a meghatározóbbak. A szervezet éjszaka regenerálódik – alvás közben csökken a maghőmérsékletünk, és a test kipiheni a nappali hőstresszt is. Amikor az éjszakák is melegek maradnak, ez a regenerálódás elmarad, ami komoly problémát jelent: a szervezet ilyenkor a nap mind a 24 órájában terhelés alatt áll. Ez gyakran többet mond egy hőhullám egészségügyi kockázatáról, mint a napközbeni csúcshőmérséklet.
A szárazság emellett megnöveli az erdőtüzek kockázatát is, ami szintén jelentősen hat az emberi egészségre. Az erdőtüzek a szén-dioxid mellett nagy mennyiségű fekete szenet is a légkörbe juttatnak, ami jelentős szerepet játszik a légszennyezésben – világszerte évi 7,9 millió korai halálesetet tulajdonítanak a légszennyezésnek.
Hőhullámok egészségügyi hatása az EU-ban
Az EuroMOMO adatai szerint a 2026. június végi európai hőhullám idején 10 650 többlethalálesetet regisztráltak Európában (a statisztika 27 európai ország adatait fedi le). Az áldozatok közül több mint 9 ezren voltak 65 év felettiek, ami jól mutatja, hogy az idősek különösen kitettek és veszélyeztetettek a szélsőséges hőségben. Bár a többlethalálozási statisztika nem kizárólag a hőség okozta eseteket foglalja magában, a kutatók szerint ezt a kiugrást nehéz lenne mással magyarázni.
A kiugró többlethalálozás a június 22–28 közötti időszakra vonatkozik, amikor a hőhullám a legtöbb európai országban – köztük Franciaországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban – tetőzött. A megelőző nyolc hétben a halálozás átlagosan heti mintegy 500 esettel a megszokott szint alatt volt, ezért a szakértők szerint a kiugrást leginkább a rendkívüli hőség magyarázza.
Töblethalálozás Európában 2023-2026 (Reuters)
Az EuroMOMO szerint Franciaországban és Belgiumban regisztrálták a legmagasabb többlethalálozást; Belgiumban ez volt a 2000 óta nyilvántartott legjelentősebb hőhullámhoz kapcsolódó halálozási többlet. Egy külön tanulmány becslése szerint Angliában és Walesben mintegy 2 700 ember halt meg a májusi és júniusi hőhullámok következtében, és ezeknek 42%-a a klímaváltozás által felerősített hőségnek tulajdonítható.
Hőhullámok hatása Magyarországon
2026-ban ELTÉ-s kutatók vizsgálták a hőhullámok alakulását és azok egészségügyi hatását Magyarországon, a halálozási statisztikák elmúlt 11 évének adatait felhasználva.
Hőhullámok eloszlása
A kutatás során megnézték a hőhullámok alakulását is és megállapították, hogy Magyarországra korábban nem volt jellemző a mai mértékű forróság: egy kis területtől eltekintve az 1970–80-as években nem adtak ki harmadfokú hőségriadót. Ez mára már minden nyáron megjelenik, és a kutatók ezt a változást 90%-os bizonyossággal az emberi tevékenység következményének tulajdonítják.
Az új kutatás eredménye szerint a megyék nincsenek egyformán érintve a „hőhullámos hetek” (a heti átlagban 2. vagy 3. fokú hőségriadó küszöb feletti hetek) tekintetében. A nyári időszakban (május és szeptember között vizsgálva) az ország déli, délkeleti része a leginkább érintett.
Az országos átlag azonban elfedi a jelentős területi különbségeket. A két véglet Csongrád-Csanád és Nógrád megye: az Alföldön fekvő Csongrád-Csanádban 33 hőhullámos hetet mértek, míg a hűvösebb, hegyvidéki Nógrádban mindössze egyet.
A szerzők ábrája a HungaroMet adatai alapján számított értékekkel (Másfél Fok)
Egészségügyi hatások eloszlása
Az intenzív hőhullámok heteiben több megyében is jelentősen megemelkedik a halálozás – ez akkor is így volt, amikor a vizsgált időszakban csak kevés extrém hőhullám fordult elő. A hőhullámok okozta többlethalálozás azonban nem követi pontosan a hőhullámos hetek területi eloszlását.
A 2015–2025 közötti időszakban Tolna megyében átlagosan 35%-os, Baranyában 28%-os, Jász-Nagykun-Szolnokban 26%-os, Bács-Kiskunban 25%-os, míg Békésben és Budapesten mintegy 24%-os heti többlethalálozást figyeltek meg. Csongrád-Csanád megyében ugyanakkor csak 20%-os volt ez az arány, ami a sok hőhullámos hét tükrében meglepően alacsonynak számít.
Ennek hátterében több tényező is állhat, az egyik lehetséges magyarázat a felkészültség: a megyeközpont Szeged rendelkezik a legmagasabb légkondicionált lakásszámmal az országban.
A szerzők ábrája a HungaroMet, a KSH és a NEAK adatai alapján számított értékekkel (Másfél fok)
A hőhullámos napok 2005 és 2014 között átlagosan 15%-os napi többlethalálozást okoztak, 2015-től pedig ez az arány már a 17%-ot is elérte. Az új kutatás szerint az intenzív hőhullámok alatt ez az arány mostanra még ennél is magasabb.
A hőség különösen veszélyezteti az időseket, a krónikus betegeket, a szív- és érrendszeri problémákkal élőket, a kisgyermekeket, valamint azokat, akik éjszaka sem megfelelően hűlő városi lakásokban élnek. A kutatás eredménye rámutat, hogy a felkészülés és az alkalmazkodás sokat segíthet a helyzeten: a tartós hőhullámokra való felkészülést be kell építeni az egészségügyi, szociális, várostervezési és intézményi rendszerek működésébe.
Jelenlegi társadalmi párbeszéd Magyarországon
Régóta tudjuk, mégsem tettünk semmit – és bár egyre súlyosabb a válság, az emberek egyre jobb életszínvonalon élnek, ezért nehéz szemléletváltást sürgetni a fogyasztói társadalomban. A klímaváltozás emberi eredetét már régen bizonyították, ez azonban nem jelentette azt, hogy az országok politikájában hangsúlyos szerepet kapott volna.
Bár a társadalmat régóta figyelmeztetik a klímaváltozásra, mivel ez a mindennapokban nem volt érzékelhető, az embereket nem igazán érdekelte. A kimagaslóan erős hőhullám azonban felnyitotta az emberek szemét Magyarországon is – így ma már nem lehet tagadni a téma súlyát, sem félretenni azt.
Ugyanakkor, bár a társadalomban ma már tudatosult a probléma ténye, az emberi hozzájárulás csökkentéséhez szükséges változás továbbra is elmarad. Egy kutatás szerint nem szükséges a teljes társadalom meggyőzése egy társadalmi változáshoz: akár 3–25% aktív és elkötelezett ember is képes jelentős változásokat elindítani.
Felismerés
Az elmúlt időszakban szemléletváltás indult el, elsősorban a víz szektorban Magyarországon: felismerték a vízmegtartás fontosságát, valamint a klímaváltozás egyre sürgetőbb jelenlétét és veszélyeit. Emellett a mezőgazdasági szektorban is elindult egy változás, pedig másfél évtizede a szakemberek még elképzelhetetlennek tartották ezt. A kutatók a víz korlátosságát emelték ki elsődleges problémaként: a készlet végessége ellenére a társadalom egyelőre nem megfelelően gazdálkodik vele, ami komoly problémát jelenthet a jövőben.
A jelenlegi gazdasági és politikai rendszer alapvetően a folyamatos növekedésre épül, ezért nehéz szemléletváltást elérni. Pedig a fogyasztás növelése nem jelent automatikusan nagyobb elégedettséget az ember életében, mivel az életminőséget elsősorban az emberi kapcsolatok és a közösségek határozzák meg. Éppen ezért fontos megvizsgálni azt a logikát, amely a jelenlegi gazdaságot működteti, és amely az erőforrások kimerülése felé sodor.
Egy globális probléma esetében nehéz konkrét számokat felmutatni, de kutatók szerint valószínű, hogy a Párizsi Klímaegyezmény nélkül a globális átlaghőmérséklet ma legalább 0,5 °C-kal magasabb lenne. Mindez azt mutatja, hogy a különböző megoldások együttesen javíthatják az emberek életét és a bolygó élhetőségét.
Egy kis innovációs kitekintés…
A hőhullámok és a növekvő energiaigény – többek között a légkondicionálók fokozott működtetése – mellett a megújuló energia egyre fontosabb szerepet játszik az alkalmazkodásban és a probléma enyhítésében.
Ennek azonban megvannak a maga korlátai, és jelentős fejlesztésekre van szükség az infrastruktúra, valamint a tárolási és akkumulátortechnológia terén.
China Three Gorges Corporation (CTG), Hami-erőmű (E-cars.hu)
Egy új, nagyüzemi léptékű innovációra ad példát Kína, ahol nemrég adtak át egy erőművet, amely olvadtsó-hőtárolási technológiát alkalmaz az energia rövid távú tárolására. Az erőművet a Góbi-sivatagban helyezték üzembe, és ezzel a világ legújabb, egyben jelenleg legnagyobb napelemes–koncentrált napenergia (CSP) hibrid erőműve lett. A Hami-erőmű teljesítménye 1 GW, és különlegessége, hogy nem használ lítiumion-akkumulátort.
Ehelyett egy olvadt só technológia váltja ki az akkumulátorok szerepét: a sót 550 °C-ra hevítik, így az erőmű napnyugta után is termel áramot, egészen 8 órán keresztül. Ezzel a projekt úttörő módon nem az akkumulátor-technológia továbbfejlesztésére épít, hanem egy lehetséges alternatívát mutat be a folyamatos energiaellátás problémájára.
Ez a megoldás természetesen elsősorban nagyüzemi körülmények között ideális, nem váltja ki az akkumulátor-technológiát a szektorban, és a projektnek is csak kisebb részét képezi.
A projekt hátulütője nem a működésében rejlik, hanem az árában: az egyre olcsóbb lítium akkumulátor és napenergia (PV) kombinációjával nehéz felvenni a versenyt – Kína azonban bízik a megoldás versenyképességében.
