Luxemburg kis területű, ugyanakkor gazdag és sűrűn lakott ország, dinamikus, szolgáltatásalapú gazdasággal. Az országot erős nemzetközi és regionális kölcsönös függőség jellemzi: energia- és nyersanyagellátásában nagymértékben támaszkodik a külső piacokra, miközben a határon át ingázó munkavállalók a munkaerő jelentős részét alkotják.
Luxemburg az elmúlt évtizedekben tartós gazdasági növekedést és rendkívül gyors demográfiai növekedést tapasztalt, miközben ambiciózus környezetvédelmi politikákat folytatott. Ezeknek köszönhetően csökkent az energiafogyasztás és az üvegházhatású gázok kibocsátása, bevezették a szén-dioxid-adót, nőtt a megújuló energiaforrások használata, valamint javult a levegőminőség.
Luxemburg emellett számos proaktív politikát dolgozott ki a hulladékgazdálkodás és a másodlagos nyersanyagok felhasználása terén, megkezdte a lemaradás behozását a szennyvízkezelésben, és ösztönözte a közösségi, illetve a fenntartható közlekedési formákat.
Dekarbonizáció
Luxemburg energiapolitikáját az importfüggőség, az ambiciózus megújulóenergia-célok, valamint az energiahatékonyságra és a regionális együttműködésre helyezett hangsúly jellemzi. A 2024-ben aktualizált Nemzeti Energia- és Klímaterv (NECP) célja, hogy 2030-ra az energiafogyasztás 37%-a megújuló energiaforrásokból származzon, valamint hogy a végső energia-kereslet 42%-kal csökkenjen.
Az ország energiafelhasználásának mintegy 90%-át importból fedezi. Nagymértékben függ a fosszilis tüzelőanyagoktól, amelyek az elmúlt években az energiamix mintegy háromnegyedét tették ki, elsősorban közlekedési üzemanyagok formájában.
A megújuló energiaforrások részaránya a bruttó végsőenergia-fogyasztásban növekszik, de továbbra is az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. Luxemburg folytatja a megújulóenergia-termelő kapacitások fejlesztését, amelyek az ország korlátozott területe miatt elsősorban a vízenergiára, a biogázra, a szélenergiára, valamint újabban a fahulladékra korlátozódnak.
A tervezett intézkedések között szerepel a dekarbonizációs projektek engedélyezési eljárásainak felgyorsítását célzó jogszabályok elfogadása, valamint a határokon átnyúló megállapodások megkötése más országokkal annak érdekében, hogy Luxemburg statisztikai átruházás keretében megújulóenergia-termelésének egy részét más országoktól számíthassa be.
A nemzeti energiatermelés elsősorban megújuló energiaforrásokon alapul, például szélenergián, napenergián, biogázon, valamint újabban fahulladékon, amelynek részaránya a villamosenergia-termelésben folyamatosan növekszik.
A villamosenergia-szektorban a hangsúly a fotovoltaikus rendszerek elterjedésének felgyorsításán van, amit pályázatokkal, valamint számos szabályozási és gazdasági intézkedéssel támogatnak. Ezzel párhuzamosan ösztönzik a szélenergia hasznosítását is a meglévő erőművek megújítását célzó (repowering) projektek, új helyszínek jóváhagyása, valamint az engedélyezési eljárások egyszerűsítése és felgyorsítása révén.
A fűtési és hűtési ágazatban a hőszivattyúk alkalmazását ösztönzik annak érdekében, hogy növekedjen a megújuló energiaforrásokból származó energia részaránya. Emellett fejlesztik a hidrogén szállításához és tárolásához szükséges infrastruktúrát is.
Természetvédelem
Luxemburg előrelépést ért el a környezetre nehezedő terhelés és a gazdasági növekedés szétválasztásában, azonban továbbra is fennállnak olyan kihívások, mint a városi terjeszkedés, a tájak feldarabolódása és a határokon átnyúló közlekedés.
Számos innovatív és sikeres szakpolitikai intézkedéssel büszkélkedhet. Ilyenek például az önkormányzatokkal és vállalkozásokkal kötött „paktumok”, valamint az ökológiai kompenzáció rendszere, amelynek keretében „ökopontokat” vezettek be. Ezek pénzbeli értéket rendelnek a biotópok ökológiai értékéhez.
A védett területek Luxemburg területének csaknem 40%-át fedik le. Ez jóval meghaladja az OECD-országok átlagát, valamint a Biológiai Sokféleség Egyezménye keretében elfogadott Globális Biodiverzitási Keretrendszer (GBF) 2030-ra kitűzött célját, amely szerint a szárazföldi és belvizek területének 30%-át védelem alá kell helyezni.
Vízgazdálkodás
A vízgazdálkodás ugyan jónak tekinthető, de a vízminőség tekintetében még nem sikerült elérni a várt eredményeket. Az ivóvíz- és szennyvízforrások kezelése megfelelő. Azonban egyetlen víztest sem éri el a jó ökológiai vagy kémiai állapotot, ami többek között a tápanyagok – például az összes foszfor, az ortofoszfát, az ammónium, a nitrátok és a nitritek –, valamint a policiklikus aromás szénhidrogének jelenlétével magyarázható.
Hulladék
Luxemburg támogatja a hulladék hasznosítását és a másodlagos nyersanyagok felhasználását, azonban további előrelépésre van szükség az újrahasznosítási célok teljesítéséhez és Luxemburg „zéró hulladék” stratégiájának megvalósításához.
Társadalom
Az életszínvonal az országban a világ legmagasabbjai közé tartozik. A stabil intézményi keretek, a rugalmas szabályozás és a viszonylag kedvező adórendszer külföldi beruházásokat és munkaerőt vonzott.
A gyors munkaerő-bővülésre épülő növekedési modell elérte korlátait. A lakosság és a határon át ingázó munkavállalók számának növekedésével fokozódtak a közlekedési torlódások, nőtt a városi terjeszkedés, és Luxemburg tájai jelentősen feldarabolódtak. Emellett az alacsony energiaszegénység ellenére a lakhatás sokak számára megfizethetetlenebbé vált, függetlenül attól, hogy vásárolni vagy bérelni szeretnének.
Az ország fogyasztási lábnyoma rendkívül magas, még akkor is, ha kiszűrjük a határon át ingázó munkavállalók hatását (akik a lakónépesség mintegy 30%-át teszik ki).
Fenntartható mobilitás
A századforduló óta 53%-kal növekedett népesség. Emellett a határon át ingázó munkavállalók számának növekedése is a közlekedési infrastruktúra túlterheltségéhez és torlódásokhoz vezetett. A szén-dioxid-kibocsátás egyik jelentős forrásának csökkentése érdekében a kormány jelentős összegeket fordít a tömegközlekedés fejlesztésére, különösen a vasúti infrastruktúrára, plusz támogatja az elektromos közlekedést is.
2024-ben Luxemburg mobilitási rendszere továbbra is nagymértékben függött a fosszilis üzemanyaggal működő járművektől. Az országban az egyik legmagasabb az egy főre jutó személygépkocsi-tulajdonlás Európában, ami nagyrészt a kedvező adópolitikának, a vidéki térségek korlátozott mobilitási lehetőségeinek és a nagyszámú, határon át ingázó munkavállalónak tulajdonítható.
Az autóktól való függőség olyan problémákat is okoz, mint a tartós közlekedési torlódások. A kormány ezért aktívan törekszik a fenntartható mobilitás irányába történő elmozdulásra, ahogyan azt a 2035-ig szóló nemzeti mobilitási terv is részletezi.
A legfontosabb stratégiák közé tartozik az elektromos járművek használatának ösztönzése pénzügyi támogatásokkal, valamint a közlekedési módok fokozatos átalakításával. A tömegközlekedés kedvező irányban fejlődik, nagyrészt annak az úttörő intézkedésnek köszönhetően, hogy országosan ingyenessé tették a közösségi közlekedést. Ez a kezdeményezés a tömegközlekedési járműpark korszerűsítésével – beleértve az elektromos autóbuszok bevezetését és a villamosvonalak bővítését – együtt vonzóbbá és fenntarthatóbbá tette a közösségi közlekedést.
A nemzeti mobilitási terv egyik célkitűzése, hogy 2030-ra az országos tömegközlekedési hálózat autóbuszflottája 100%-ban elektromos legyen. A közösségi mobilitási szolgáltatások, például a kerékpár- és autómegosztó rendszerek kiegészítik a tömegközlekedést.
Fenntartható finanszírozás
A Luxembourg Sustainable Finance Initiative (LSFI) Luxemburg fenntartható finanszírozásért felelős koordináló szervezete, amely Kiválósági Központként és Tudásközpontként mozdítja elő a változást. Támogatja a pénzügyi szektort az átállás finanszírozásának felgyorsításában, valamint az elért előrehaladás nyomon követésében és mérésében. Jövőképe szerint Luxemburg a fenntartható finanszírozás globális központjává válik.
Innováció
Az ország 2010 óta európai éllovasnak számít az öko-innováció terén. Öko-innovációs indexe 47%-kal meghaladja az uniós átlagot. Luxemburg emellett a kutatás-fejlesztésre fordított állami támogatások növelésével, számos környezetvédelmi célú beruházás támogatásával, valamint kiemelt kezdeményezésekkel is előmozdította a fenntarthatóságot. Ezek közé tartozik például a fenntartható lakhatást, az épületekben alkalmazott megújuló energiaforrásokat, a fenntartható mobilitást vagy a biodiverzitás védelmét támogató Klimabonus, továbbá a Clever akafen („vásárolj okosan”) program és az önkormányzatokkal kötött klímapaktum.
Luxemburg helyezései
- 18. helyezés a „Föld legzöldebb országai” GreenMatch listán
- 2. helyezés az Environmental Performance Index (EPI) listáján
- 39. helyezés a Sustainable Development Report SDG Index listáján
Sorozatunk korábbi cikkei:
