Élet-módi Ember

ESG-értékelés | az [S] tanulságai

Szerző Vida Melinda

Ahogy arról május 25-én hírt adtunk, a HVG-vel közösen megjelentettük az ESG TOP 25 rangslitát, amelyben a hazai nagyvállalatok fenntarthatósági teljesítményük alapján először kerültek értékelésre az országban.

Az ESG-értékelésünk első körében a HVG által 2022. november közepén publikált HVG TOP 500 lista első száz legnagyobb árbevételű magyarországi vállalat, valamint a hét legnagyobb összbevételű bank (az MNB Aranykönyve alapján) adatait vizsgáltuk. Mivel az adatszolgáltatás és a közzététel is időben nagyon nagy eltérést mutatott a vállalatok esetében, így meghatároztunk egy záró dátumot (2023. február 28.) és az eddig publikált nyilvános információkat, az elérhető 2021-es publikus adatokat vettük alapul az értékelésünk során.

Az első körben főként a fenntartható működés alapjainak számító politikák és célok meglétét vizsgáltuk, valamint az alapján értékeltük az egyes szervezeteket, hogy adnak-e ki fenntarthatósági jelentést, és ha igen, ezt milyen formában teszik (saját jelentés, anyavállalati jelentés; szabványosított vagy szabvány nélkül készült; harmadik fél által audiált).

Az így szerzett pontok alapján a második körbe azok a vállalatok kerültek, akik a megszerezhető maximum pont legalább felét elérték. A közel 40 vállalat teljesítményének értékelésére került sor már teljesítmény vonakotázában ESG (Environment, Social, Governance) szempontok alapján a második körben.

Ebben a cikkben az [S], azaz a társadalmi vizsgálat módszertanát, valamint az értékelés során szerzett tapasztalatokat osztjuk meg.

A társadalmi dimenzió 4 témakör köré szerveződött, úgy mint

  1. esélyegyenlőség
  2. felelős foglalkoztatás
  3. munkahelyi egészség és biztonság
  4. társadalmi hozzájárulás

Ezen témakörök mentén az értékelés során az alábbi témákat vizsgáltuk:

  • nemek közötti bérszakadék
  • etikai és / vagy esélyegyenlőségi képzés részvételi aránya a teljes munkavállalói létszám tükrében
  • egy főre jutó képzési órák száma
  • fluktuáció mértéke
  • balesetek száma*
  • fogyatékossággal élők vagy megváltozott munkaképességű munkavállalók aránya*
  • társadalmi hozzájárulás (elvi hozzájárulás, adomány, támogatás) mértéke az árbevétel tükrében

* Az értékek meghatározásához 1000 munkavállalóra vetítve értékeltük a vállalatok által nyilvánosságra hozott adatokat.

Ahogy azt a környezeti kitekintő során megjegyeztük, a társadalmi dimenzió esetében is elmondható, hogy a legjobbak szinte minden szempont esetében az élen végeztek, azaz mind az esélyegyenlőség, mind a felelős foglalkoztatás, mind pedig a munkahelyi egészség és biztonság, valamint a társadalmi hozzájárulás terén is figyelmet fordítanak a felelősségvállalásra.

Az már kevésbé pozitív, hogy a társadalmi felelősségvállalásról még kevesebben kommunikálnak, még kevesebb vállalat oszt meg nyilvánosan adatokat, mint ahányan a környezeti szempontról. Általánosságban elmondható, hogy egy-egy témakör esetében jó esetben is csak 8-10 vállalatnál volt fellelhető, nyilvános adat.

De térjünk rá a vizsgált témákra, elsőként a bérszakadék értékelésére. Bár kevés vállalat publikál adatot a témában, azok, akik figyelmet fordítanak a nemek közötti egyenlőségre és foglalkoznak vállalaton belül az equal pay / gender pay gap témákkal, már szép eredményeket értek el a területen. A témakör legjobbjai között van, ahol sikerült teljesen feloldalni a bérszakadékot, míg másoknál 2% vagy annál is kisebb értéken áll jelenleg.

Megfigyelhető, hogy azok a vállalatok, ahol a férfi-női esélyengyenlőség kérdésével foglalkoznak, ott többségében ezt nem csupán vezetői szinten végzik, hanem a teljes munkavállalói körre kiterjedve, amit kapcsolódó képzésekkel mélyítenek el.

A képzési óraszámba természetesen nem csupán az esélyegyenlőségi vagy etikai képzéseket számítottuk bele, így a sorrend nem teljesen azonos a két téma esetében, de mindenképpen előny az egy főre jutó képzési órák száma esetében, ha egy vállalat érzékenyítő képzéseket is biztosít munkavállalói számára. A téma kapcsán felállított virtuális lista élén álló vállalatoknál több mint 48 óra az egy főre jutó képzési óraszám.

Tovább haladva a fluktuáció értékelésére, itt meglepően sok vállalat esetében van nyilvános adat. Ennek is köszönhetően pedig nagyon nagy a szórás, hiszen míg a legjobbak esetében 1% alatti a fluktuáció, úgy a lista végén szereplők esetében ez a szám közel 40%. Érdekesség, hogy megfigyelésünk alapján sem a bérszakadék mértéke, sem pedig a képzési órák száma nincs egyértelmű befolyással a fluktuáció mértékére.

Ahogy a balesetek száma sem. Bár az egyes iparágak között nagyobb eltérést vártunk, általánosságban elmondható, hogy azok a vállalatok, melyek esetében elérhető nyilvános adat, arról is beszámolnak, hogy hogyan előzik meg az esetleges baleseteket, milyen védőfelszerelések, tesztelési folyamatok vezetnek oda, hogy valóban kis számú (1000 munkavállalóra vetítve) baleset történik évente. A legjobbak esetében ez 1-2 balesetet jelent, a legtöbb vállalat esetében pedig 5-10 között van ez az érték.

A fogyatékossággal élők vagy megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása esetén még van hova fejlődni, de pozitív, hogy egyre több vállalat értékeli újra működését és folyamatait, annak érdekében, hogy beazonosítsák azokat a munkavégzéseket, feladatokat, melyeket az akadálymentesítést követően fogyatékossággal élők vagy megváltozott munkaképességű személyek is el tudnak végezni. Az idei értékelés során csupán 5 vállalat volt, melyek esetében nyilvános adat érhető el ebben a témában, és közöttük is nagyon nagy eltéréseket tapasztaltunk.

Végezetül a vállalatok társadalmi hozzájárulását vizsgáltuk meg. Az értékelés során a pénzbeli adományok, támogatások mellett az elvi hozzájárulást (pl. vállalati önkéntesség értéke) is számításba vettük. Nem meglepő módon ez az a téma, amely kapcsán a legtöbb vállalat felületein megtalálható nyilvános adat. Ám ez nem baj. Nagyon fontos, hogy a green washing nagyobb figyelmet kapjon és szigorodjon a kapcsolódó szabályozás, de nem szabad minden támogatásba ezt rögtön belelátni. A társadalmi hozzájárulás fontos, a hazai civil szervezetek működéséhez elengedhetetlen forrás. Érdekesség, hogy a témában élen járó vállalatok esetében a társadalmi hozzájárulás mértéke az összárbevételhez viszonyítva közel azonos, 0,1-0,4% között alakul.

A társadalmi TOP10

  1. CIB Bank
  2. OTP Bank Nyrt.
  3. Magyar Telekom Távközlési Nyrt.
  4. Market Építő Zrt.
  5. Mol-csoport.
  6. Kereskedelmi és Hitelbank Zrt.
  7. Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt.
  8. MKB Bank Nyrt. (ma: MBH)
  9. Magyar Posta Zrt.
  10. E.On Hungária-csoport
Megjelent az ESG-lista TOP 25 magyar vállalati ranglista
A legnagyobb magyar cégekről rendhagyó, ESG szempontú lista készült, amely megmutatja, hogy üzleti jelentőségük mellett mennyire felelősen működnek környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontból.
Úttörő, az összes magyarországi nagyvállalatot górcső alá és sorba állító ESG (Environmental – környezeti, Social – társadalmi, Governance – irányítási) szempontú listát készített a Planet Fanatics’ Network fenntarthatósági tanácsadócég és a HVG.

Kapcsolódó cikkek blogunkon és a HVG oldalán.

A szerzőről

Vida Melinda

Leave a Comment