Élet-módi Ember Megélés

Fenntarthatóság vs kiskedvencek – mit tehetünk a fenntarthatóbb állattartásért?

A háziállattartás mára a mindennapjaink szerves részévé vált. Becslések szerint globális szinten a háztartások több mint felében él kisállat. A kutya, macska, vagy egyéb kisállat tartása azonban nagyobb terheléssel bír a környezetre, mint azt sokan elsőre gondolnánk. Ebben a cikkben ezt a környezetre gyakorolt hatást, valamint az állattartást zöldíteni képes megoldásokat járjuk körül.

A klímaváltozás mindent és mindenkit, így a társainknak tekintett kisállatokat is érinti. A hőhullámok és a klímaváltozás által élénkített patogén fertőzések egyaránt ártalmasak lehetnek számukra, a kisállat iparág pedig szintén hozzájárul a környezeti folyamatokhoz – még ha jóval kevésbé is, mint a legtöbb emberi ipari tevékenység. Egy átlagos méretű macska éves szinten 310 kg szén-dioxidot termel. Egy átlagos kutyánál ez az érték 770 kg, de egy nagyobb testű kutya esetében háromszorosára is nőhet, amely meghaladja egy átlagos családi autó éves kibocsátását.

Mindezek ellenére semmiképp sem szükséges felhagynunk az állattartással. A kiskedvencek egyedülálló támaszt jelenthetnek minden élethelyzetben, pszichológiailag, szociálisan és terapeutikusan egyaránt. Jelenlétük csökkenti a stresszt és társaságot biztosít. Az otthoni állattartásnak pedig nem feltétlenül kell nagy környezeti terheléssel párosulnia. Hogyan követheti a kisállat iparág más, zöldülő területek példáját? Többek közt az alábbi lépésekkel.

A fenntartható állateledel-fogyasztás támogatása

A modern élelmiszeripar a globális ÜHG-kibocsátások 26%-áért felelős, a teljes környezeti terhelésének 60%-át pedig a húsfogyasztás teszi ki. Ennek megfelelően jelentős hatással bír a környezetre az a döntés, amit a velünk élő kutyák és macskák étrendjének összeállításakor hozunk. Az Egyesült Államokban például az állatok adják a teljes nemzeti húsfogyasztás 25-30%-át, ami más kisebb nemzetek teljes húsfogyasztását lekörözi. Mindezek miatt kulcsfontosságú tudatosan kezelni a kiskedvencek környezeti lábnyomát, és lehetőség szerint támogatni a fenntarthatóbb fogyasztási szokásokat a kisállat iparágon belül is.

Fenntartható állateledel-alternatívák

A hagyományos állateledel alternatíváinak megjelenésében nagy áttörés egyelőre még nem történt, a zöldebb opciók azonban már feltörőben vannak.

Az ASC- illetve MSC-besorolású (Aquaculture / Marine Stewardship Council) állateledel-márkákkal szabályozott és felelős körülmények között kinyert proteint tartalmazó eledelt választunk. Míg a hal alapú étrend sem jár környezeti terhelés nélkül, az mégis sokkal kisebb mértékű, mint a vörös húsok esetében: 1 kg hal kitermelése 1-5 kg szénkibocsátással jár, míg ugyanez az érték 1 kg vörös hús esetében 50-750 kg – a különbség tehát jelentős. Harmadik alternatívaként megemlíthető a rovar alapú étrend bevezetése a kiskedvencek számára, ám arról, hogy ez a kutyák esetében minden tápanyagigényt megfelelően kielégít-e, még nincsen konszenzusos álláspont.

A minőségbeli váltáson kívül természetesen a mennyiség is sokat számít. Egy 2022-es felmérés szerint a velünk élő macskák 61%-a, illetve a kutyák 59%-a túlsúlyos vagy elhízott. Ez arra enged következtetni, hogy a kelleténél jóval többet etetjük kisállatainkat, ezáltal szükségtelenül növelve a környezeti terhelést.

Az ürülék megfelelő kezelése

Elsőre talán nem is gondolnánk, de az állati ürüléknek is nagy szerepe van az állattartás környezetre gyakorolt hatásában. Az Egyesült Államokban tartott 163 millió kutya és macska éves termelése ilyen téren nagyjából 6,6 millió emberének felel meg – több, mint fél Magyarországé.

A kutyaürülék nagy része sajnos a földön hagyva végzi, amely kifejezetten veszélyes más állatokra és emberekre nézve egyaránt a benne előforduló vírusok, baktériumok és paraziták miatt. Emellett nitrogént, és több más, a talajra és az ott előforduló élővilágra nézve káros összetevőt is tartalmaz. A kutyatartás éppen ezért a kutyánk utáni ürülék felszedését kell, hogy jelentse. Több környezetbarátabb alternatíva is elérhető már napjainkban, legyen szó az újrahasznosított alapanyagból vagy épp biológiailag lebomló, komposztálható anyagokból készült zacskókról. Jó tipp lehet választásnál, hogy minél díszesebb, színpompásabb, sőt ha illatosított is, akkor az nem a környezetbarát opció.

Ami a macskaürüléket illeti, otthonainkban leginkább az agyag-, vagy szilikagél-alapú macskaalom használata a legelterjedtebb, melyek közül sajnos egyik sem képes természetes úton lebomlani. Fenntarthatóbb, a környezetben könnyen lebomló opciót jelentenek az újrahasznosított papírból, fűmagból vagy megújuló gabonából készült almok.

A klímaválság folyamatos súlyosbodása mellett elengedhetetlen, hogy a háziállatainkat se hagyjuk ki a számításból életmódunk fenntarthatóságának megítélésekor. Bár elsőre nehéz feladatnak tűnhet, számos kis lépést tehetünk a fenntarthatóbb kutya- és macskatartás irányába. Mint sok más téren, a felelős vásárlói magatartás hatalmas különbséget jelenthet a kisállat iparág környezeti terhelésének csökkentésében.

Forrás:

Global Trends in the Pet Population – HealthforAnimals

Korábbi kapcsolódó cikkünk:A Planet Fanatics home office-os kutyái

A szerzőről

Tőkés Ádám

Leave a Comment